Előfizetés

„Bulgáriában akarok élni!” - változást követel az utca

Miklós Gábor írása a Népszavának
Publikálás dátuma
2020.07.20. 09:00

Fotó: Hristo Rusev / AFP/NurPhoto
A második hete folyamatos tüntetések nyomán hétfőn már a kormány elleni bizalmatlansági indítványról tárgyal a szófiai parlament.
„Bulgáriában akarok élni!” – ez az egyik legnépszerűbb jelszó a bulgáriai tüntetéseken. Tíz napja tartanak a többé-kevésbé spontán, pártokhoz alig kötődő megmozdulások országszerte. A tüntetők kezdetben a banditák és maffiózók távozását követelték, mostanra a jelszavak már a teljes politikai elit romlottságáról szólnak. Az egyik szombati megmozduláson egy ősz hajú férfi mutatta fel házilag készített plakátját a melankolikus kérdéssel: Hová lettek életünk legszebb évei? A felvételeken rengeteg fiatal és néhány középkorú, illetve idősebb is feltűnik. Nincsenek pártemblémák, a tüntetéseken nem jelennek meg politikusok. Az első napokban még ellenzékiek és a kormánypárti tüntetők is feltűntek, most már csak „polgári” arca van a tiltakozássorozatnak. Akadtak vészes jelek, amikor feltehetően futballhuligánok, máskor anarchisták támadtak a rendőrökre. Az előbbieket a Dubaiban rejtőzködő Vaszil Bozskov kaszinómilliárdos, a Levszki klub tulajdonosa szervezhette oda. A tüntetők ezt nem hagyták megismétlődni és élő lánccal védték a rendőröket a kigyúrt, tetovált ifjaktól. A legváltozatosabb korú és társadalmi hétterű városlakók tüntetéssorozata a bulgáriai rendszerváltás csődjét hirdeti. Nem ez az első hasonló tömegmozgalom Bulgáriában 1990 óta. A korábbi tüntetéssorozatok következtében hol jobboldali-polgári reformerek, hol a visszatérő szocialisták kapták meg a csodaváró társadalom bizalmát. Egy ilyen hullám juttatta hatalomba II. Szimeon egykori gyermekcárt, aki Szimeon Szakszkoburggotszki néven polgári liberális pártot alapított és egy teljes miniszterelnöki mandátumot végig kormányzott. Aztán benne is csalódtak, visszatértek a szocialisták, akiknek kormányzati baklövései juttatták hatalomba a jelenlegi miniszterelnököt Bojko Boriszovot és pártját. Az egykori rendőrtiszt, karatebajnok a kilencvenes években Todor Zsivkov korábbi kommunista pártvezető testőre volt. Azt vallotta, hogy ez az időszak számára „valóságos egyetem” volt. Tény, hogy populizmust inkább az egykori diktátortól, mint a szintén általa őrzött egykori cártól tanulhatott. Most azonban úgy látszik, hogy hatalma a végéhez közeledik. A koronavírus járvány okozta gazdasági-társadalmi válságot a kormány nem tudta kezelni,  az EU legszegényebb országának egészségügyi rendszere nem birkózott meg a feladatokkal. Ehhez járultak a hatalmi elit belső köreiből kiinduló akciók, a kiszivárogtatások, amelyek még inkább nyilvánvalóvá tették a hatalmon lévők romlottságát. Boriszov gyakorlatilag tíz éve van kormányon. Az által szervezett GERB (Polgárok az európai Bulgáriáért) önmagát középjobb kereszténydemokrata pártként tünteti fel, s a korábbi rendszerváltó erők szétesése után keletkezett jobboldali politikai teret foglalta el. Öntömjénező propagandájában azt állítja, hogy ő vezeti majd népét a „jólét nyugati tájaira”, s ezt csak a szocialisták, a volt kommunisták és az oroszbarátok akadályozzák. Népe előtt „Bojko bátyaként” jeleníti meg magát, közben autoriter kormányzást valósít meg. Feltehetően belső ellenfelei hozták nyilvánosságra azokat a kép- és hangfelvételeket, amelyeken látszanak az éjjeliszekrényében tartott aranytömbök és 500 eurós kötegek. A lapok megírták, hogy Boriszovnak Barcelonában háza van, ahol szeretője, egy volt modell él kislányával. Egy felvételen az orosz politikai-bűnözői körök vezető bulgáriai képviselőjével beszélget – igen tisztelettudó hangon. Az is nyilvánvalóvá lett az elmúlt hetekben, hogy Boriszov és pártja milyen módon működik együtt a bulgáriai törökök etnikai pártját (DPSZ) irányító Ahmed Dogannal és a pártban politizáló Deljan Peevszki sajtómágnás oligarchával. Boriszov lemondatta három miniszterét (bel- pénzügy, gazdasági), mivel „azokat hamisan úgy tüntetik fel, mintha Peevszki emberei lennének". Ez beismeréssel ér fel, az ellenzék azonban egyelőre megvárja a szocialisták bizalmatlansági indítványát. A Boriszov-koalíció mandátuma jövő tavasszal jár le. Ha a GERB és nacionalista partnerei nem tartanak ki addig, akkor az előrehozott választásokig Rumen Radev, a szocialisták támogatásával megválasztott államfő, nyugalmazott repülőtábornok alakíthat úgynevezett hivatalnok kormányt. Egy másik változatban a koalíció megmarad, esetleg új arcot öltve „szakértő kormányként”, de Boriszov nélkül húzza ki a mandátuma végéig. És még az is meglehet, hogy minden marad, mint eddig, hiszen más európai kormányok is túlélik a folyamatos tüntetéseket. Boriszov kezére játszik a szocialisták megosztottsága: vezetőségük továbbra sem képes leválni a kommunista elődpártról. Kérdéses, hogyan viselik el az EU-partnerek a folyamatos bulgáriai  válságot. Brüsszelben eddig nem nagyon törődtek a bulgáriai állapotokkal, mivel Boriszov, ellentétben másokkal, nem támadta az EU-t, nem építgetett látványos keleti kapcsolatokat és nem foglalkozott ideológiai homokvárépítéssel. Miközben persze hajtott a az orosz gázra és más energetikai beruházásokra. Most azonban valamit megérezhetett Todor Zsivkov legjobb tanítványa a változói európai légkörből, mert a hét végi Európai Tanácson azzal támadt a jogállami normákat betartatni akaró Mark Rutte holland kormányfőre, hogy az „Unió rendőre akarsz lenni!”.

Trump már a védelmi költségvetés vétóját is kilátásba helyezte, ha megváltoztatják a támaszpontok neveit

MTI
Publikálás dátuma
2020.07.20. 08:33
Donald Trump amerikai elnök
Fotó: JIM WATSON / AFP
A Fox televízió legutóbbi felmérésével kapcsolatban azt mondta: nem áll vesztésre, mert ezek hamis közvélemény-kutatási adatok.
Megvétózhatja a védelmi költségvetést, ha megváltoztatják a konföderációs tábornokokról elnevezett amerikai katonai támaszpontok neveit – jelentette ki az amerikai elnök a Fox televízióban vasárnap sugárzott interjúban. Az előre rögzített beszélgetésben Donald Trump a koronavírus-járványtól kezdve a rá nézve kedvezőtlen népszerűségi adatokat mutató felmérésekig többféle témát érintett. A katonai támaszpontok neveinek megváltoztatásával összefüggésben a riporter felvetette, vajon nem sértő-e a konföderációs zászló, amelyet sokan az Egyesült Államokban a feketékkel szembeni fajgyűlölet és a rabszolgatartó korszak jelképének gondolnak.
„Attól függ, hogy kivel beszélünk és mikor beszélünk róla”

– válaszolta Trump.

Majd kifejtette: akinek van ilyen zászlója, az büszke rá, és nem a rasszizmussal hozza összefüggésbe. „Ez a Délt jelenti, és ők szeretik a Délt” – mondta, utalva a déli tagállamok által az amerikai polgárháború idején (1861-1865) létrehozott úgynevezett konföderációs államszövetségre. Május vége óta, amikor Minneapolisban egy afroamerikai férfi a rendőri erőszak következtében meghalt, és ennek nyomán gyakran erőszakba torkolló megmozdulások robbantak ki szerte Amerikában, egyre többen követelik a rabszolgatartó múltra emlékeztető szobrok és emlékek elmozdítását. Így került szóba konföderációs tábornokokról elnevezett tíz amerikai katonai támaszpont nevének megváltoztatása is. A konföderációs zászlót pedig Mark Esper védelmi miniszter – egy, a héten nyilvánosságra került belső feljegyzés szerint – kitiltja a katonai létesítményekből. Az interjúban Trump megpendítette azt is, hogy esetleg a koronavírus-járvány anyagi-gazdasági következményeit enyhítő újabb csomagtervet sem írja alá, abban az esetben, ha az nem tartalmazza a fizetésre kivetett adó csökkentését.
„Először látnom kell a törvényt, majd utána döntök, de valóban megfontolom, hogy az adócsökkentés nélkül ne írjam alá”

– fogalmazott.

Ezzel lényegében a már a múlt héten kifejtett álláspontját ismételte meg. Hangsúlyozta azt is, hogy a csomagtervnek tartalmaznia kell a vállalkozások pénzügyi védelmét biztosító intézkedéseket is. Trump úgy vélekedett: a járvány fellángolása annak tudható be, hogy a korábbinál jóval több vírustesztet végeznek, s így több fertőzöttet regisztrálnak. Jónak mondta viszonyát Anthony Faucival, az allergológiai és fertőző betegségekkel foglalkozó országos intézet igazgatójával, a Fehér Ház járványügyi tanácsadói csapatának tagjával. Bár hozzátette, hogy Fauci „kicsit riadalmat keltő” szokott lenni. Kijelentette ugyanakkor, hogy a járványügyi szakember a válság egyes kérdéseinek megítélésében többször is tévedett. Felidézte, amikor Fauci kifejezetten nem tanácsolta a szájmaszk viselését, vagy amikor a koronavírus megjelenésekor azt mondta, hogy a járvány nem jár nagy kockázattal, hamar el fog múlni. Trump megemlítette még, hogy Fauci ellenezte a Kínából érkező repülőjáratok átmeneti felfüggesztését is, de aztán nyilvánosan belátta, hogy ebben nem volt igaza. Az elnök vitatta a Fox televízió legutóbbi felmérését, amely szerint a kulcsfontosságú államokban messze lemarad kihívója, a demokraták várható elnökjelöltje, Joe Biden mögött.
„Nem állok vesztésre, mert ezek hamis közvélemény-kutatási adatok. Hamisak voltak 2016-ban, most pedig még annál is hamisabbak”

– fogalmazott.

Hozzátette, hogy kampánycsapatának belső felmérései szerint ő vezet az úgynevezett ingadozó – tehát nem mindig republikánusokra vagy mindig demokratákra szavazó – államokban. Joe Bidenről Trump azt mondta: „nem tud két mondatot összerakni”. A Fox televízió legutóbbi felmérését pénteken este hozták nyilvánosságra. Ez alapján Biden országosan 49:41 arányban vezet Trump előtt.

Forradalom zajlik a szlovák politikában

Gál Mária
Publikálás dátuma
2020.07.20. 08:20

Fotó: MKP FACEBOOK-OLDALA
Tavasszal viszonylag új párt nyert, most tíz másik vár bejegyzésre. A parlamenten kívülre szorult magyar formációk a túlélés útjait keresik.
Az országos politikában új szereplőnek számító Forró Krisztiánt választotta elnökének a Magyar Közösség Pártja (MKP) a szombati tisztújító kongresszuson. Az elnöki székért soha nem látott tolongás volt, ám a hét jelölt közül öten a kongresszuson visszaléptek a két favorit, Forró Krisztián illetve Őry Péter javára. Forró 114 , Őry 78 támogató voksot szerzett. A kongresszus előtt a bumm.sk portál által nyilvánosságra hozott felmérés szerint a legnépszerűbb felvidéki magyar politikus, Berényi József, az MKP korábbi elnöke is egyike volt a jelölteknek, ám is a visszalépők között volt. Őt végül általános alelnöknek választották meg (Berényit fej-fej mellett mérték a Híd új elnökével, Sólymos Lászlóval).  Ugyanez a felmérés azt is jelezte, hogy a szlovákiai magyarok kétharmada azt szeretné, ha véget érne a pártjaik közötti versengés és egységes képviselet jönne újra létre, lehetővé téve a parlamentbe való visszakerülést. Jelenleg öt magyar párt verseng a 2011-es népszámlálási adatok szerint 458 ezer főt számláló felvidéki magyarok voksaiért: az MKP, a Híd- Most, a nemrég létrejött Magyar Fórum, a Magyar Közösségi Összefogás (eredetileg Összefogás – a választások miatt változtattak nevet és indultak az MKP-val közösen), a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség (MKDSZ, a Híddal együtt indult). A szlovák Statisztikai Hivatal május elején ismertetett adatai szerint 2018-ban az ország összlakossága némileg növekedett, de nem arányosan. A legutóbbi népszámlálás óta a szlovák nemzetiségűek száma minden évben 10-12 ezerrel nőtt, 2018-ban hozzávetőlegesen 4 444 800 fő volt, a lakosság 81,55 százalékát tették ki. A magyarok lélekszáma viszont évente 800-1500 fővel csökkent, a teljes magyar népesség pedig megközelítőleg 451 ezer 900-ra esett vissza, ami az összlakosság 8,29 százalékát jelenti. Igaz ugyan, hogy a 2011-es népszámlálás során az emberek 7 százaléka nem adta meg a nemzetiségét és magyar demográfusok becslése szerint a szlovákiai magyarok valós száma 480 ezer lehetett, ám ez semmit sem változtat a tendencián, azon, hogy a közösség drasztikusan fogy. A politikai szereplők számára is egyértelműek az alternatívák: egységes magyar pártot hoznak létre, a parlamenten kívül keresnek új kisebbségi érdekérvényesítési lehetőségeket vagy teljesen új fejezetet nyitnak és a szlovák pártokba betagozódva próbálják elfogadtatni a nemzeti kisebbségi kérdés rendezésének szükségszerűségét. Ez utóbbi út sem teljesen járatlan, hiszen a Zuzana Čaputová elnök nevével fémjelzett Progresszív Szlovákia (PS) is létrehozott egy magyar tagozatot, igaz, hajszállal ugyan, de ők is parlamenten kívül maradtak. (A PS a jóval kisebb és a Čaputováéhoz mérhető húzónévvel nem rendelkező liberális Spoluval lépett koalícióra, de 6,9 százalékos eredménnyel a 7 százalékos koalíciós küszöb alatt végeztek.) Igor Matovič miniszterelnök jobboldali populista Egyszerű Emberek és Független Személyiségek Pártjának (OĽaNO) színeiben is jelent meg magyar politikus: Gendel Gábor a parlament egyik alelnöke lett. A szlovák pártok most megpróbálják kihasználni a magyar politikai mezőny lenullázódását és látványosan nyitnak a magyar szavazók felé. Nem is eredménytelenül, tavasszal a felvidéki magyarok egyharmada szlovák pártra voksolt, legtöbben Čaputová valamint Matovič pártjaira. A választások óta azonban erősödött a magyar összefogás igénye, amihez nem kis mértékben járult hozzá az, hogy a szlovák hatóságok a második világháború utáni, a magyarok kollektív bűnösségét rögzítő Beneš-dekrétumok alapján magyar tulajdonú földeket államosítanának. A szombati MKP elnökválasztás mégsem az egység irányába mutat. Forró Krisztián első nyilatkozatában ugyan azt hangsúlyozta, hogy „nem csak politikai, de társadalmi egységre is” törekedni kell, ám a politikai egységről kifejtett elképzelése azt sugallja, marad a szétforgácsolódás. Úgy fogalmazott, hogy a magyar pártok egységének létrehozásához mindenki részéről kompromisszumra lesz szükség, „de az egyesülés gerincét mindenképpen az MKP-nak kell alkotnia”. Azt is hozzátette, hogy az Összefogással szeretné elkezdeni a tárgyalást, ugyanakkor „a Híd magyar ágával” is egyeztetne. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a Bugár Béla által létrehozott, jelenleg Sólymos László által elnökölt pártnak pont a lényegét kellene feladnia ahhoz, hogy létrejöjjön az MKP-ra épülő magyar egység. A Híd ugyanis az etnikumközi együttműködésre alapul, minden szlovákiai nemzeti kisebbség képviseletét tűzte ki célul a szlovákok és más nemzetiségűek bevonásával. Már a választások előtt is volt egy próbálkozás arra, hogy a magyar pártok közösen induljanak, de az MKP az utolsó percben, a megállapodás bejelentése után visszalépett. Egy szlovák portál szerint ezt az Orbán-kormány utasítására tették volna, ám a bemutatott bizonyíték nem tűnt hitelesnek. Bugár Béla akkor mégis azt nyilatkozta, bizonyíték nélkül is egyértelmű, hogy a budapesti kormány nem támogatja az MKP kiegyezését a Híddal. Bugár emlékeztetett, hogy Orbán Viktor a dunaszerdahelyi labdarúgó-­akadémia felavatásakor beszédében azt mondta, „már csak egy piszok maradt a köröm alatt, amitől még meg kellene szabadulni, és ez a Híd”. Az MKP elnökjelöltek közül Őry Péter számított a két legjelentősebb magyar formáció közötti megállapodás támogatójának.

Fico marad a Smer élén

Papírforma eredmény született a volt kormánypárt, a Smer szombati tisztújító közgyűlésén: elnökké újra Robert Ficót választották. Úgy tűnik, hogy a volt miniszterelnök képtelen tanulni hibáiból. A Fico-kormány a 2018-as újságírógyilkosság következtében bukott meg. Többek között azért, mert volt nem volt hajlandó időben megválni belügyminiszterétől, Robert Kaliňáktól, akiről elsőként derült ki, hogy sok szállal kötődik az alvilághoz. Az ex-miniszter kikerült a vezetőségből, de párttag maradt, unokaöccse, Erik Kaliňák viszont a Smer alelnöke lett. A Smerből kilépett Peter Pellegrini, a Ficót követő miniszterelnök, több volt párttársával együtt létrehozta Hlas - sociálna demokrácia néven alapított pártot, amelynek bejegyzéséhez el is indította az aláírásgyűjtést. Összességében 10 új párt jelezte a pozsonyi belügyminisztérium honlapján, hogy a bejegyeztetés érdekében aláírásgyűjtésbe kezdenek.