Előfizetés
Fotó: AFP/NASA

Valóban hatalmas lépés - a holdraszállás képei

1969. július 20-án Neil Armstrong és Buzz Aldrin sima leszállást teljesítettek a Nyugalom Tengerén, a Hold innenső oldalának egyik lávasíkságán, ezzel az Apollo-11 elérte a célját és ember lépett egy idegen égitest felszínére. Az expedíció harmadik tagja Michael Collins volt, aki Hold körüli pályán keringett a parancsnoki űrhajóval, majd társait 21 óra 40 percnyi holdfelszínen tartózkodást követően fogadta.

Szerző

Megosztás
Neil Armstrong a felszínre jutást gyakorolja, a holdkomp létrájáról nagyot kellett lépni
Fotó: NASA / AFP/NASA
A kilövés előtt hét nappal még súlytalansági szimulációk voltak, a képen Buzz Aldrin szkafanderben
Fotó: - / AFP/NASA
Neil Armstrong a holdkomp vezetését gyakorolja a Földön
Fotó: AFP/NASA
Aldrin és Armstrong alaposan begyakorolta a Hold felszínén végrehajtandó teendőit is
Fotó: NASA
1969. július 16-án 14:32-kor (UTC), (helyi idő szerint 9:32) emelkedett a magasba a Kennedy űrközpontból az Apollo-11 legénységét szállító Sturn V. rakéta
Fotó: NASA / AFP/NASA
Nem csak Spiro Agnew alelnök és Lyndon B. Johnson korábbi elnök figyelte a kilövést, szinte az egész világ együtt követte az eseményeket
Fotó: AFP/NASA
Az ellenőrzés után három napig repültek a Holdig
Fotó: NASA
A leszállás után hat óra telt el a Holdra lépésig, ekkor hangzott el Armstrong híressé vált mondata: "Kis lépés egy embernek, de hatalmas ugrás az emberiségnek"
Fotó: NASA
Richard Nixon elnök bejelentkezett telefonon, ezzel kissé hátráltatva a küldetést
Fotó: NASA / AFP/NASA
A MESA-ból kipakolták a felszereléseket és megkezdődött a felszíni munka
Fotó: AFP/NASA
A mintagyűjtés és a berendezések beüzemelése után kitűzték a zászlót
Pihenés után 21 óra 40 percnyi holdfelszínen tartózkodást követően az Eagle simán felszállt, majd dokkolt a Columbiával. Collins egy napja egyedül repült és várta a visszatérést
Fotó: AFP/NASA
10 órát pihentek, majd vissza indultak. Az Apollo–11 1969. július 24-én 16:50:35-kor (UTC) a Csendes-óceánban landolt a Johnston-atolltól 380 kilométerre délre, 8 nappal és 3 órával a felszállás után
Fotó: STF / AFP/NASA
A kabinajtó kinyitásának pillanatától karanténba helyezték a három holdutazót, majd Pearl Harborba vitték őket. Armstrongék csak Houstonban, egy külön erre a célra létrehozott épületben, a Lunar Receiving Laboratory-ban szállhattak ki
Fotó: NASA / NASA
Nemzeti hősök lettek
Fotó: - / AFP/NASA
A hazai ünneplést követően indult a „Project Giantstep”, későbbi népszerű – és nem kevésbé stílusos – nevén a „Giant Leap Tour”, egy 37 napos, 23 országot érintő Föld körüli út
Fotó: - / AFP/NASA
Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava

„Dolgozni akarunk!” – Utcára vonultak a postások

Idén januárig visszamenőlegesen legalább tíz százalékos alapbéremelést és megbecsülést követelt szombaton több száz postás a budai Fő utcában. A Magyar Postánál működő négy szakszervezet által közösen szervezett demonstráción petíciót vittek Bártfai-Mager Andreának. A beszédek közben többen is skandálták, mit követelnek: „Fizetésemelést, tizenöt százalék, dolgozni akarunk!”

Szerző

Megosztás
Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava

Élőben figyelhettünk egy szívműtétet, most megmutatjuk - galéria

A Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézetben már a 700. mellkasi műtét nélküli speciális, katéteres aorta-műbillentyű beültetést végezték el, ami igazi XXI. századi katéteres beavatkozás. Főként az idős, számos kísérőbetegséggel terhelt, súlyos aorta billentyű szűkületben szenvedő betegek számára jelent megoldást, esetükben ugyanis a nyitott szívműtéteknek túl nagy kockázata lenne. Eddig a legfiatalabb páciens, akinél ilyen beavatkozást végeztek, 1986-ban született, míg a legidősebb egy 1921-es születésű beteg volt.

Szerző

Megosztás
A műtő előtti üveg ablaknál csattognak a fényképezőgépek, míg bent nagyon szigorú forgatókönyv szerint zajlanak az események
Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
Bent egy asszony altatás nélkül, katéter segítségével kap új műbillentyűt a szívébe súlyos aorta billentyű szűkület miatt
Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
Egészen furcsa érzés élőben figyelni, ahogy előkerül a tű, a katéter és ahogy az eszközökkel egy ember szívében dolgoznak az orvosok
Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
A beavatkozást a combartérián keresztül végezték el
Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
A módszer nem olcsó, ám hosszútávon nem csak egészségügyi, de gazdasági szempontból is megéri ezt a módszert választani
Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
A műtét alatt röntgensugárral követik nyomon katéter útját
Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
A bevezetéshez szükséges eszközt készítik elő
Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
A Mexikóból érkezett, sorszámozott műbillentyűt alaposan átmossák
Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
Méretre igazítás után behelyezik az eszközbe, aminek segítségével a comb artériáján keresztül felvezetik a szívig
Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
A feszültséget növeli az is, hogy a műbillentyűt többször is kilöki a szív mozgása és a sebészeknek türelem játékot kell folytatni a siker érdekében
Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
Végül a beteg szívverését pacemakerrel felgyorsítják, hogy kisebb legyen a mozgása, és így a megfelelő helyre kerül az eszköz, ami a szemünk láttára tágul ki és lép a rossz állapotú igazi billentyű helyére
Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
A beteg még öt napot tölt az intézményben, addig figyelik az állapotát, de ezt követően saját lábán távozhat
Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
Az intézményben 2008 óta már 700 ilyen, mellkasi műtét nélküli speciális, katéteres aorta-műbillentyű beültetést hajtottak végre, a beavatkozások száma idén elérheti a 170-et is - mondta Andréka Péter főigazgató főorvos
Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava