Általában hétpecsétes titokként őrzik Szaúd-Arábiában az uralkodó egészségi állapotát, ám tegnap hajnalban mégis bejelentették, hogy kórházba szállították a 84 éves Szalman királyt. A probléma elhallgatását eleve megnehezítette az olajmonarchia vezetőjének hivatalos programja, Szalman ugyanis hétfőn fogadta volna a májusban beiktatott Musztafa al-Kádimi iraki miniszterelnököt. A szomszédos ország kormányfőjének Rijádba vezetett volna az első külföldi útja, mert szorosabbra szeretné fűzni a kétoldalú kapcsolatokat a szunnita királysággal. Kádimi látogatásának elhalasztása mindenképp magyarázatra szorult, nehogy azt Irakban sértésként értelmezzék. A királyi udvar közlékenységéhez pedig az is hozzájárulhatott, hogy - amennyiben hihetünk a hivatalos jelentésnek - az uralkodónak nincs komolyabb baja, epehólyag-gyulladástól szenved, és csupán kivizsgálásra vitték kórházba.
Az események mindenesetre ismét ráirányították a figyelmet Szalman egyes híresztelések szerint romló egészségi állapotára és idős korára, amelyek alapján nem kizárt, hogy fia, Mohamed bin Szalman herceg hamarosan utódjává léphet elő. Az olajmonarchia napi ügyeit már most is a 34 éves trónörökös viszi, hatalomra kerülése mégis aggodalommal tölti el a Közel-Kelet és a világ jó néhány vezetőjét, mivel meggondolatlan lépései miatt “elszabadult hajóágyúnak” tartják.
A magát a modernizáció és mértékletesség híveként bemutató Mohamed herceg renoméját a brutális középkorra emlékeztető módszerek tépázták meg: a személyét bíráló és potenciális trónkövetelő rokonainak elzárása, valamint Dzsamál Hasogdzsi disszidens újságíró kegyetlen meggyilkolása, amit a CIA szerint ő rendelt el. A trónörökös nevéhez vakmerő, ám fiaskóval végződő külpolitikai lépések is fűződnek. Kulcsszerepe volt például abban, hogy Szaúd-Arábia 2015-ben beavatkozott a jemeni polgárháborúba, illetve 2017-ben blokád alá vonta az Öböl-menti államok között különutas politikát folytató Katart. Azóta egyik esetben sem Rijád érdekeinek megfelelően alakult a helyzet, de Mohamed herceg talán legkínosabb baklövését három éve követte el, amikor magához rendelte Szaád Hariri akkori libanoni miniszterelnököt.
A politikus megérkezése után váratlanul lemondott, sajtóhírek szerint a szaúdi trónörökös kényszerítette erre, aki fogva is tartotta. A válság végül Emmanuel Macron francia elnök közvetítésével oldódott meg: Hariri Franciaországon keresztül hazatért és visszavonta lemondását. Mindezek fényében nem tűnik megalapozatlannak az a félelem, hogy Mohamed herceg trónra lépése még kiszámíthatatlanabbá tenné Szaúd-Arábiát.
A szomszédos Kuvaitot is nehéz helyzetbe hozhatja az utódlás: a Dél-Alföldhöz hasonló méretű, olajban gazdag ország élén a 91 éves IV. Szabáh emír áll, akin a hétvégén műtétet kellett végrehajtani. A hivatalos beszámolók alapján a miniállam vezetője jó egészségi állapotnak örvend, viszont egyelőre nem közölték, hogy milyen beavatkozáson esett át. IV. Szabáh már tavaly is egy meg nem nevezett egészségügyi problémától szenvedett, amely még hivatalos amerikai látogatását is megzavarta: kórházba kellett szállítani és emiatt lemondták a Donald Trump elnökkel tervezett találkozóját.
Az emír, aki korábban hazája külügyminisztere és kormányfője is volt, kiváló diplomáciai érzékéről híres, mindig igyekszik oldani a közel-keleti feszültségeket: a katari blokád ügyében, valamint az év eleji amerikai-iráni konfliktusban is közvetítő szerepet vállalt. A trón várományosa, a 83 éves Navvaf sejk (Szabáh féltestvére) azonban nem tapasztalt politikus, így hivatalba lépése visszavetheti Kuvait külpolitikai befolyását. Ennél is komolyabb probléma, hogy nem egyértelmű, ki követheti majd Navvaf sejket az ország élén. Mindez a hatalmi harcok kiújulását eredményezheti: 2011 és 2014 között a potenciális trónkövetelők súlyos korrupciós ügyek kirobbantásával a nyilvánosság előtt feketítették be egymást, ami az egész kuvaiti elitbe vetett közbizalmat megrendítette.
