Józsefváros;provokáció;Pikó András;

- Csápok

Jászkisérről jöttünk… És miért épp a Józsefvárosba? Ezt mi sem tudjuk, az interneten láttuk a hirdetést - ilyen és ehhez hasonló rövid beszélgetések szerepelnek azon a videón, amely szombaton készült Józsefvárosban, ahol csaknem százan demonstráltak az ellenzéki Pikó András és a nyolcadik kerület új vezetése ellen. Bár a felháborodás nem helyhez kötött, és akár távolról is lehet valaki elégedetlen, sőt dühös, csakhogy az eseményről a kormánymédia úgy számolt be, hogy „felháborodott lakók” demonstráltak, és a „józsefvárosiaknak lett elegük Pikó András ámokfutásából”. 

Nyugodtan feltételezhetjük, hogy a VIII. kerületi állapotok aligha hozzák ki a sodrukból a vidéken élőket, különösen azokat, akik most először jártak a fővárosban (állítólag ilyen is akadt), hacsak nem mondták meg nekik, hogy éppen ott és éppen akkor kell felháborodni. Nem kell túl sokat találgatni, melyik párt érdekét szolgálta a megafonos, sípolós, táblás, gyerekekkel megszervezett felvonulás. A buszoztatás speciel nem idegen a Fidesztől, a március 15-i rendezvényekre – amikor a járvány épp el nem mossa – például érkeznek bőven lengyel rajongók vagy felkért tapsolók a szélrózsa minden irányából. 

A józsefvárosi (táv)felháborodás erőssége pedig a jelek szerint egyenesen arányos azzal, ahány csontváz kipotyog a szekrényből az előző kerületvezetés idejéből. Pikó András a Népszavának beszélt a múlt héten arról, hogy a kerületre évekkel ezelőtt „rácuppant egy közpénzleszívó Fidesz-polip, amelynek a csápjait most egyesével kell felrángatni”. A közétkeztetési szerződés például annyira túlárazott volt, hogy még a felmondás miatti 50 milliós bírsággal együtt is olcsóbb az új és 120 milliót takarítanak meg, ami „láthatóan nagyon fáj Kocsis Máténak”. 

Innen nézve máris érthető a szombati felháborodás. Hiszen valamit tenni kell, ha a polip csápjait rángatják.