Júniusban váratlanul kamatot csökkentett a jegybank, ám már akkor jelezték a Magyar Nemzeti Bank (MNB) illetékesei, hogy az akkori 0,15 százalékos csökkentést újabb hasonló mértékű vágás követheti. A jegybank Monetáris Tanácsának keddi ülése beváltotta a jóslatot, így szerdától - az újabb 0,15 százalékos kamatvágás után - 0,6 százalékra csökkent az MNB alapkamata. A kamatcsökkentés hamarosan megjelenthet a piaci kamatokban is, mind a betéti, mind a hitel oldalon, bár a mérték miatt nagy mozgásokra nem lehet számítani. A jegybanknak kamatcsökkentéssel az a célja, hogy több pénzt pumpáljon a gazdaságba, ezzel serkentve azt: a kamatcsökkentés révén ugyanis még kevésbé lesznek vonzóak a bankbetétek, ugyanakkor az olcsóbb hitelek növelhetik a cégek és a háztartások eladósodási kedvét, így a beruházásokat és a fogyasztást, vagyis végső soron a növekedést.
Az MNB szerint a lecsökkentett, 0,6 százalékos kamatszint is elegendő biztosíték az infláció kordában tartásához, ezért koncentrálhatnak a gazdasági növekedés helyreállításra. A jegybank az idei növekedést tekintve a legoptimistább az előrejelzési piacon; míg a piaci elemzők többsége 3-5 százalékos gazdasági visszaesést prognosztizál 2020-ra, addig a MNB 0,3-2 százalékos növekedést vár. A keddi kamatcsökkentés után kiadott közleményében a jegybank utal arra, hogy ha a növekedési kilátások tartósan romlanának, akkor a jegybank a beruházásokat legközvetlenebb módon támogató célzott eszközein, a Növekedési Hitelprogramon és a Növekedési Kötvényprogramon keresztül biztosítja a szükséges további gazdaságösztönzést, vagyis kész további lépésekre.
A jegybanki döntéshozók azt is üzenték a piacnak, hogy nem tervezik az alapkamat további csökkentését – tehát a mostani 0,6 százalékkal elértük a mélypontot - összegezte elemzésben Varga Zoltán. Az Equilor Befektetési Zrt. senior elemzője az inflációval kapcsolatban árnyalta az MNB álláspontját: véleménye szerint az emelkedik, de a jegybanki toleranciasávon belül maradhat. Júniusban az infláció 2,9 százalékra ugrott az előző havi 2,2 százalékról, ám jegybank által kiemelten figyelt a j adóhatásoktól szűrt maginflációs mutató pedig 3,5 százalékos volt. A fogyasztói árindex az üzemanyagárak emelkedése miatt júliusban még nagyobb lendületet vehetett, de várhatóan nem haladja meg jelentősen a 3 százalékos szintet, így az év egészében maradhat a toleranciasávon belül - vélekedett Varga Zoltán.
A kamatcsökkentés célja a gazdaságélénkítés, vagyis alacsonyabb hitelkamatokkal igyekszik felpörgetni a hitelezést az MNB – értékelte a jegybank döntését Németh Dávid. A K&H Bank vezető elemzője szerint a mostani kilátások alapján elképzelhető, hogy az MNB a későbbiekben tovább lazít, azaz még lejjebb szorítja a rövid, éven belül kamatokat, várhatóan az 0,5 százalék körüli szintre. Az viszont kérdés, hogy ezt az alapkamat további csökkentésével vagy nem konvencionális eszközök, például az egyhetes betét segítségével teszi majd meg. A K&H szakértője szerint a koronavírus-járvány miatt egyelőre bizonytalan a jövőbeli helyzet. Ezért az esetleges lazítás mértéke nagyban függ a nemzetközi környezet alakulásától és a forint árfolyamától is. Amennyiben a nemzetközi hangulat romlik és a forint esetleg meredek lejtőre kerül, akkor a magyar jegybank elhalaszthatja a lazítást. Sőt, nagyon kedvezőtlen helyzetben átmenetileg akár szigorításra, azaz kamatemelésre is sor kerülhet.
A kamatcsökkentés már előre beárazta a piac, így nagy turbulenciát nem okozott az MNB döntése: az euró árfolyama a nap folyamán folyamatosan csökkent, az árfolyam a reggeli 352 forintos szintektől 350 közelébe süllyedt kora estére, de azt nem lépte át az árfolyam. Ha a devizapiacon továbbra is kedvező marad a hangulat, technikai alapon lenne helye a forinterősödésnek: az Equilor elemzői szerint az ellenállási pontok 351 forint alatt vannak. Amennyiben sikerülne letörni ezeket a támaszokat, akár 347,50-ig eshet vissza az euróárfolyam, ellenkező esetben azonban az ismét a 356-os szint környékére erősödhet.
