Előfizetés

Ahol a jövő nem kezdődött el

Vas András
Publikálás dátuma
2020.07.22. 07:20

Fotó: Röhrig Dániel / Népszava
Az alig 80 fős Gadácson nem hisznek abban a miniszterelnöki jóslatban, hogy pár éven belül olyan életszínvonalon élhetnek, mint Budapesten. A pici településen nemcsak orvosi rendelő, bolt, de még kocsma sincs. Gadács ezzel nincs egyedül, az országban 1124 nehéz helyzetben lévő, elnéptelenedő aprófalvat tartanak nyilván.
- Pesten is ilyen szomorú lesz az élet? – húzódik keserű mosolyra Margit néni szája. – Hát nézzenek már körül, könnyebb azt felsorolni, mi van, mint hogy mire lenne szükség – teszi hozzá. Az idős asszony kétéves kora óta lakik Gadácson, a szülei a magyarországi németek második világháború utáni kitelepítésekor kerültek a somogyi faluba. Akkoriban a falut még félezren lakták, mára hivatalosan kilencven körüli a létszám, ám a helyiek szerint alig hetvenen élnek a fürdőváros Igaltól cirka tíz, Kaposvártól bő 30 kilométerre fekvő zsákfaluban. Margit néni keserű mosolya arra a kérdésünkre válasz, hogy hallotta-e milyen képest festett nemrég a miniszterelnök a magyar vidékről. Orbán Viktor ugyanis július 9-én, a várbeli rezidenciáján tartott, a Mindent a magyar vidék jövőjéért című könyv bemutató sajtótájékoztatóján arról beszélt, „nem vagyunk messze attól, hogy azt tudjuk mondani, ma egy magyar faluban ugyanolyan minőségű életet lehet élni, mint a fővárosban”. Gadácsot véletlenszerűen választottuk, rábökhettünk volna a térképen Somogy megye 121 aprófalva közül bármelyikre. Ami a nehéz körülményeket illeti, a kis település országos szinten sincs egyedül a gondjaival: a Központi Statisztikai Hivatal kimutatása szerint Magyarországon a települések harmada 500 főnél kisebb aprófalu. S bár a hazai lakosságnak csak 3 százaléka lakik ezekben a falvakban, a valamivel nagyobb, átlagosan 1500 fős településeken 2,6 millióan élnek. Ez még akkor is nagy szám, ha tudjuk, ezeknek a községeknek, falvaknak csökken a lakosságszáma, aminek főleg a természetes fogyás az oka, de fontos szerepet játszik a rossz körülmények kiváltotta elvándorlás is. Érdemes még egy adatot idézni a hazai kis települések főbb mutatói közül: a falvak házainak 12 százaléka, az aprófalvak lakóépületeinek ötöde komfort nélküli: fürdőszobájuk nincs, legfeljebb kerti árnyékszékük. Az elvándorlás Gadácson is folyamatos, az egykor takaros sváb házak többsége elhagyatott. Az elöregedés is jelentős: a statisztikák szerint egy gyerekre 15 nyugdíjaskorú jut. Ha tehetné, Margit néni is elmenne a gyerekeihez a megyeszékhelyre, de előbb vevőt kellene találni az épületre. - Talán majd egy német megveszi! – ábrándozik, ugyanis pontosan tudja, magyar, pláne fiatal nem költözik a faluba. Némelyik házon most is kint az Eladó tábla, s olykor akad is afféle kelet-európai vadromantikára vágyó holland vagy német vevő, akik közül aztán többen hamar ráunnak a túl nagy „nyugalomra”, s évekig nem is látják őket. - Nem tudom, meddig bírná itt egy pesti – kommentálja a miniszterelnöki jövőképet egy középkorú asszony is. Lesni kell, mikor jön a postás, hőségben-fagyban a kapu előtt kell várni a mozgóboltra, de még egy receptekért is el kell utazni a szomszéd faluba. Gadácson ugyanis nincs csatorna, bolt, orvosi rendelő, posta, óvoda, iskola, internet is alig, de még egy árva kocsma sem akad. A takaros önkormányzat melletti, hasonlóképpen felújított könyvtár kedden és csütörtökön délután nyit ki három-három órára. – Itt nincs munka, Igalba kell bejárni, de olyan rossz a menetrend, hogy elmegy vele a napja az embernek – áll meg egy szóra egy hátizsákos férfi, akit bő fél órája még a somogyszili elágazásnál hagytunk el. Kénytelen volt kilométereket gyalogolni, mert a hajnali és reggeli két járatot követően már csak négyóránként kanyarodik be busz a faluba. - Húsz éve sokan ingáztak, most talán ketten járnak be dolgozni a városba – jegyzi meg Csonka Edina. – A gyerekeseknek is borzalmas ez: az igali iskolába fél hétkor el kell indulni. Óvoda legközelebb Somogyszilba vagy Igalba van. Az utóbbiból vissza délután ötkor jön busz, ez egy hatévesnek is megterhelő, nemhogy egy háromévesnek. - Ha baj van, az orvoshoz is kocsit kell keresni, mert itt még rendelő sincs, Szilba kell bemenni – kontráz rá egy idős férfi. – Csakhogy vagy felveszik a telefont, amikor időpontot akar kérni az ember, vagy nem. Ezért még csak nem is a rendelő dolgozói a hibásak. Miközben a fél ország a csúcstechnológiának számító 5G bevezetésére vár, a gadácsi önkormányzat hirdetőtábláján kint virít a figyelmeztetés: mivel a környéken rossz a térerő, így a rendelőben sem mindig működik a telefon. - Csak azért tartok mobilt, hogy be tudjam jelenteni, ha rossz a vonalas – mondja Margit néni, aki még mindig a Szilból kikarikázó biciklis postást várja az út szélén. Mostanában ugyan javítottak rajta valamit, de eddig, ha jött egy nagyobb eső, azonnal beázott a vonal. Az eső amúgy most nagyon hiányzik, hiszen az idősebbek még művelik a kerteket. A vízben nagyon bíznak a helyi vezetők is, komoly földhányások jelzik a munkát, a faluban egy víztározó épül. - Állítólag 63 milliót kaptak rá, de nem tudom, mi az értelme, utoljára vagy harminc éve öntött ki a patak – legyint egy középkorú férfi. – Hatvanhárommillió forint! Ennyiből egész Gadácsot meg lehetne venni. Pesten meg adnak érte egy háromszobás lakást…

3-as metró: klíma legfeljebb jövőre

Szalai Anna
Publikálás dátuma
2020.07.22. 07:00

Fotó: Ladjánszki Máté / Népszava
Ezt a nyarat is bizonyosan légkondiconáló nélkül kell átvészelni a hármas metró újragyártott, de nem klimatizált kocsijaiban. A Népszava kérdésére ugyanis a BKV azt válaszolta: – Az összes szerelvény klimatizálása idén nyáron nem kivitelezhető.
A budapesti hármas vonalon közlekedő járműveket 2016 és 2018 között 69 milliárd forintért gyakorlatilag újragyártotta felújítás címén az orosz Metrovagonmas. A Tarlós István vezette fővárosi önkormányzat azonban takarékossági okokból nem kért bele klímát.
A BKV most azt közölte: „A járványügyi helyzet az élet minden területére kihatással van, így az M3 szerelvényeinek klimatizálását is befolyásolja. A BKV ugyan mindent megtesz a metrókocsik légkondicionálásának érdekében, de az már bizonyos, hogy idén nyáron minden feltétel teljesülése esetén is maximum a prototípus kocsikon lehet megvalósítani a klimatizálást”. Ez hat kocsit jelent a 222-ből.
A BKV a gyártó hozzájárulására vár, mivel a berendezések beszerelésének komoly garanciális vonzata van. A Metrovagonmas illetékesei korábban ugyan szóbeli ígéretet tettek, hogy a műszaki tartalom ismeretében elvileg hozzájárulnak a garancia meghosszabbításához, de ezt írásban egyelőre nem erősítette meg a cég a BKV határozott kérésére sem. Az orosz céggel kötött vállalkozási szerződés értelmében ugyanis mindenféle változtatáshoz hozzá kell járulniuk, különben elvész a szerelvényekre adott 30 év garancia.
Tavaly nyáron Karácsony Gergely még főpolgármester-jelöltként 34,8 fokot mért a hármas metró felújított kocsijában és rögtön meg is ígérte, hogy másként lesz ez, ha megválasztják. De egyelőre a pályázatot se írták ki, holott a városvezetés korábban azt mondta, hogy tendert hirdetnek ez ügyben. Karácsony Gergely korábban azzal nyugtatta a kedélyeket, hogy a költségvetésben rendelkezésre áll a klímák beszerelésére a pénz. Csakhogy azután a járvány elleni védekezés és a kormányzati elvonások alaposan leapasztották a kasszát. Az is felmerült, hogy az orosz cég által felújítás címén újragyártott metrókocsik nem bírnák el a klímagép súlyát. A BKV egyébként már tavaly nyáron felvette a kapcsolatot több klímagyártó céggel és közvetlenül a választások előtt műszaki szimpóziumot rendeztek öt szakcég részvételével. Előzetesen 6-10 milliárdra becsülték a légkondicionálás utólagos kiépítésének költségét. Három cég is jelezte, hogy örömmel vállalkozna a feladatra. A BKV mindegyiktől kért egy orosz kocsiszekrényre felszerelt prototípust.
Miközben a Tarlós-érában beszerzett metrókra évek alatt sem sikerült klímát szerezni, Bécs legrégebbi, U6-os metróvonalán közlekedő szerelvényeinek klimatizálásával egy év alatt végeztek. A Bécsi Közlekedési Vállalat, a Wiener Linien 2019 júniusában kezdte meg a vonalon közlekedő legrégebbi, 1995-ben gyártott szerelvények átalakítását. Az utólag beépített berendezések hűteni és fűteni is tudnak. Összesen mintegy négymillió eurót – mintegy 1,4 milliárd forintért költöttek erre. A szerelés egy évig tartott.

Gyöngyöspata: már júniusban ki kellett volna fizetni a kártérítést

Doros Judit
Publikálás dátuma
2020.07.22. 06:40

Fotó: Béres Márton / Népszava
A gyöngyöspatai romáknak legkésőbb június 30-án meg kellett volna kapniuk azt a kártérítést, amelyet a helyi Nekcsei Demeter Általános Iskolában 2004 és 2012 között elszenvedett etnikai alapon történt szegregáció miatt ítélt meg nekik jogerősen a bíróság - értesült a Népszava.
Korábban megírtuk: a kártérítésre kötelezett gyöngyöspatai önkormányzatnak, illetve az általános iskolát jelenleg fenntartó Hatvani Tankerületnek együttesen csaknem 100 millió forintot kellene kifizetnie hatvan érintettnek. Horváth László a térség fideszes országgyűlési képviselője július elején a saját közösségi oldalán jelentette be, hogy a tervek szerint augusztus végéig két részletben minden érintetthez el fog jutni az összeg. Szavai szerint Gyöngyöspata ebből a harapófogóból önerőből nem tud kijutni, ezért Magyarország kormánya segít, s már elindult az az eljárás, amely biztosítja ezt a pénzügyi forrást. Később Gulyás Gergely egy kormányinfón is megerősítette az augusztusi fizetési szándékukat. (Egy napokban megjelent kormányhatározat szerint egyébként 100 millió forintot kap az államtól Gyöngyöspata, azonban azt nem tudni, hogy ez a pénz megérkezett-e már, valamint hogy a kártérítésre szánták-e az összeget.) A Népszava megkérdezte a Kúriát, illetve az Egri Törvényszéket is, mikor postázták az érintetteknek a kártérítés pénzbeni kifizetésének kötelezettségéről szóló határozatot az államot képviselő tankerületnek, illetve az önkormányzatnak. Ez azért fontos, mert – noha a felek elektronikus formában már korábban kézhez vették az ítéletet, vagyis tisztában voltak annak tartalmával – legkésőbb a postai átvételtől számított 15 napon belül kötelező lett volna kifizetni a pénzt.
A Kúria arról tájékoztatta lapunkat, hogy a határozatot - a felek kérésének megfelelően - a döntésről szóló közlemény megjelentetése előtt elektronikus úton kézbesítette. Az ügyben meghozott ítélet postára adása az első fokon eljárt bíróságnak, vagyis az Egri Törvényszéknek címezve május 22-én megtörtént - írták. (A perrendtartási szabályok értelmében az ügy iratait az első fokon eljárt bíróság kézbesíti a felek részére.) A Kúriáról az iratok június 5-én érkeztek meg az Egri Törvényszékre, az ítélet postázása június 8-án történt meg, az érintettek pedig június 11. és 15. között vették át az iratokat – tudtuk meg Hoszné dr. Nagy Tímeától, az Egri Törvényszék szóvivőjétől. Hozzátette: a Kúria hatályában fenntartotta a Debreceni Ítélőtábla jogerős ítéletét, amely szerint az alpereseknek az ítélet átvételétől számított 15 nap alatt kell megfizetniük a nem vagyoni kártérítést a felpereseknek. Vagyis eszerint legkésőbb június 30-án el kellett volna indítani az átutalást. Ennek technikai akadálya sem lehetett, a roma diákokat képviselő Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány ugyanis már korábban mind az önkormányzatnak, mind a tankerületnek eljuttatta valamennyi kártérítésre jogosult egyéni számlaszámát. - Nem ez az első eset, hogy az állam vagy valamely önkormányzat nem teljesíti a törvény által megszabott kötelezettségét – gyakran túllépik például a közérdekű adatigénylésre adott válaszadás határidejét is –, vagyis törvényt szegnek, ami enyhén szólva is illetlenség – mondta lapunknak Ligeti Miklós a Transparency International jogi igazgatója. Szavai szerint a késedelemre az egyetlen mentség az lehet, ha a felek a háttérben megállapodást kötöttek a halasztott fizetésről: erre polgári per esetén, mint amilyen a gyöngyöspatai is volt, lehetőségük van. Farkas Lilla jogász, az alapítvány kuratóriumi tagja a Népszavának azt mondta: nem kötöttek háttéralkut, de kénytelenek beletörődni, hogy a felperesek a határidőt túllépve fizetnek. Ha ugyanis végrehajtást indítanának az állami tankerület vagy az önkormányzat ellen, akkor a hatvan érdekelt nevében egyenként kellene a végrehajtási jegyzéket kitölteni, postázni, új eljárás indulna, s ez minimum fél évvel csúsztatná el a kifizetés lehetőségét. Egyelőre tehát nem látnak más megoldást: bíznak abban, hogy a hatalom betartja az augusztus végi határidőt, addig pedig várnak.
Lapunk megkereste a tankerületet, ahol azt közölték: "a kártérítést a gyöngyöspatai önkormányzat teljesíti, ezért kérjük, hogy ezzel kapcsolatos kérdéseikkel forduljanak a település vezetéséhez". A gyöngyöspatai polgármesteri hivatal azonban cikkünk megjelenéséig nem reagált.