Előfizetés

Leminősített öregek: sajátos megoldással hoz létre újabb férőhelyeket az állam

Gulyás Erika
Publikálás dátuma
2020.07.22. 06:00

Fotó: Röhrig Dániel / Népszava
Oda kerülhetnek idősek, ahonnan fogyatékkal élőket költöztettek ki a rossz körülmények miatt.
A magyar idősgondozás fényévekre van lemaradva az igényektől, a családok minimális segítséget kapnak az idős, netán beteg hozzátartozó ellátásához. A KSH adatai szerint a 9 millió 769 ezer magyar állampolgár közül 1 millió 823 ezren betöltötték a 65. évüket, egy nemrég közzétett összesítés szerint közülük mégis mindössze 52 ezer kap ellátást valamilyen bentlakásos intézetben. Sőt még kevesebb, mert ebben a körben 8 százalék fiatalabb korban gondozásra szoruló is benne van, miközben a legtöbb bentlakó 80 év fölötti.
Az utóbbi negyedszázadban nagyon lassan, de mégis nőtt a férőhelyek száma, tavaly azonban megfordult a folyamat: 0,9 százalékkal csökkent az ágyszám és 0,7 százalékkal az ellátottak létszáma is. 1995-ben 31 200 férőhelyen, az ezredfordulón 38 611 ágyon, majd 2010-ben 51 ezer helyen és 2019-ben 54 ezer férőhelyen látták el a segítségre szoruló idős embereket, tehát nem teljes mindenütt a kihasználtság, de az ország kilenc járásában egyáltalán nincs idősotthon, Szabolcsban pedig száz százaléknál magasabb az intézmények kihasználtsága, ahogy a fővárosban és Pest megyében is hatalmas a zsúfoltság. Jellemző a kormány adatszolgáltatási gyakorlatára, hogy július második felében a tavaly decemberi szociális várólista adatokat lehet csak elérni, idén még nem tettek közzé friss igényeket a szocialisportal.hu oldalon, pedig a kórházakból hazaküldött idős emberek közül biztosan sokaknak szükségük lett volna ellátásra az utóbbi hónapokban. A 2019. decemberi adat is riasztó, hiszen 35 700 név szerepelt az idősotthonokba jelentkezők listáján. A járvány egyik legszembeötlőbb felismerése, hogy a nagylétszámú intézményekben drasztikus gyorsasággal terjed a kór. Ehhez képest a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) arra hívta fel a figyelmet:  sok időst épp olyan nagylétszámú intézményekbe zsúfolnának be. Azután ugyanis, hogy megkezdődött a fogyatékosokat ellátó tömegintézmények lakóinak családotthonokba költöztetése, meghagyják nagy épületeket, vagy átalakítják azokat időseknek. A jogvédő szervezet arra emlékeztet, hogy a szombathelyi Vas Megyei Szakosított Szociális Intézmény székhelyintézményében lévő 150 férőhelyről 72 fogyatékos embert költöztetnek ki támogatott lakhatásba, de a 78 időskorú ott marad az immár csak idősotthonként működő intézményben. Az Alapvető Jogok Biztosának jelentésében ugyanez a módszer szerepel a Baranya Megyei Dél-Zselic Egyesített Szociális Intézmény Mozsgói telephelyén is. A kérdésre, vajon miért gondolja a kormány, hogy ami nem jó a fogyatékkal élőknek, az jó az öregeknek, egy meghökkentő választ adnak a TASZ munkatársai. A fogyatékosok jogainak védelmére már van nemzetközi emberi jogi dokumentum, az idősek jogainak védelmére vonatkozó ENSZ egyezménynek azonban még csak az előkészítésénél tartanak, tehát megtehetik. A hazánkban működő idősszervezetek elismerik, hogy a 65 év felettiekről való gondoskodás megszervezése összetett és nehéz feladat, de épp ezért sürgetik, hogy lásson végre hozzá az állam, mert az nem a gondok megoldása, hogy az egyházi fenntartók tíz év alatt 41 százalékkal növelték férőhelyeiket – ahogy az kiderül a KSH-tájékoztatóból. A járványhelyzet önkéntesek tömegét mozgatta meg, de arra is rávilágított, hogy az idősek otthoni gondozására, segítésére sokkal nagyobb szükség lenne, mint amekkora hálózat most végzi ezt a munkát. Egyértelművé vált az is, hogy a családokat fel kell készíteni a gondozási feladatra, mert ma az egyik legnagyobb csapda az információk hiánya. És végül megint bebizonyosodott, hogy a szakemberhiány már-már megoldhatatlanná teszi a szakszerű gondoskodást az idősekről. A zuglói Szociális Szolgáltató Központban például a 103 státuszból 75 volt betöltve a járvány sűrűjében. Talyigás Katalin szociológus arra emlékeztet, hogy a „komplex gondozási igény kialakulását konvencionálisan 80 éves korra teszik a kutatók. A Ratkó-korszak demográfiai hulláma a 2030-as évek közepe táján fog ebbe a korcsoportba kerülni, várhatóan ugrásszerű ellátási igénynövekedést generálva. Az ellátórendszernek jó egy évtizede van erre felkészülni”. Ideje lenne hozzálátni.

Idősügyi üzengetés

A héten megkezdték a katonák a Pesti úti Idősek Otthona újabb fertőtlenítését - közölte hétfőn Németh Szilárd, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára. A főpolgármester megköszönte, hogy a katonák is segítenek az intézmény dolgozóinak és elvégzik azt a munkát, amiről még áprilisban megállapodtak. Karácsony Gergely ugyanakkor a további kórházi fertőzések megelőzésére hívta fel a Fidesz alelnökének figyelmét, ami szerinte a járvány elleni védekezés kulcsa.

Tetőt bontott, fákat tépett ki a viharos szél Győrben

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.07.21. 21:23
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
Folyamatosan érkeztek a riasztások a katasztrófavédelemhez, a hivatásos tűzoltók mellett az önkénteseknek is sok dolga akadt a városban.
Rövid időn belül több mint nyolcvan helyre hívták a tűzoltókat Győrben és környékén, elsősorban a vihar következtében kidőlt fák miatt - közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) kedd este az MTI-vel. A Bem téren autóra és kerítésre dőlt fa miatt kérték a tűzoltók segítségét, a József Attila utcában megbontotta a szél az egyik épület tetejét, több utcában fákat tépázott meg, távközlési kábeleket szakított le a szél.
Dóka Imre, az OKF helyettes szóvivője elmondta: a városban a hivatásos tűzoltóegységek mellett több önkéntes tűzoltóegyesület is segíti a károk felszámolását. A vihar jelentős fennakadásokat okoz a vasúti közlekedésben is: a Mávinform keddi jelentése szerint Győr és Öttevény között nem járnak a vonatok, mert a vihar miatt több fa rádőlt a sínekre és a felsővezetékre. A tűzoltók itt is dolgoznak, és cikkünk megjelenésekor egy vágányon már visszaállt a közlekedés, de így is  komoly késések alakultak ki a Budapest-Győr-Hegyeshalom vonalon.

Meghátrált a tatai luxusszálloda építtetője, szerényebb beruházást terveznek

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.07.21. 21:00
Civilek tüntettek 2020. július 11-én a tatai Öreg-tó partjára tervezett óriási szálloda ellen
Fotó: Béres Márton / Népszava
Hatott civil ellenállás, több ezer négyzetméterrel csökkenhet a tóparton épülő komplexum területe.
Visszavonulót fújt az építtető Avalon Center Kft. a tatai Öreg-tó partjára tervezett luxusszálloda ügyében: 5 ezer négyzetméterrel kisebb lesz a hotel, és ígérik: egyetlen fát sem vágnak ki, megegyeznek a civilekkel; mélygarázs viszont lesz – tudta meg a hvg.hu a cég ügyvezetőjétől, Tóth Balázstól.

120 szobás szállodaóriást épült volna a part mellett

A tó mellé eredetileg egy 120 szobás luxushotelt terveztek, amelyet egy, a Hellt is tulajdonló személyek másik cége húzna fel alig néhány méterre a tó partjától, 24 milliárd forintból. Az Avalon Center Kft. egy májusi sajtótájékoztatón azt ígérte, hogy
  • az Öreg-tó az építkezés után is körbesétálható lesz,
  • a szálloda 19 méternél nem lesz magasabb,
  • mélygarázsban lehet majd parkolni,
  • és az épület nem takarja ki a népszerű Eötvös Gimnáziumot.
A helyi civileknek azonban így sem tetszettek az ismertetett elképzelések: mint arról a Népszava helyszíni tudósítója beszámolt, július 11-én, szombaton több százan tüntettek a luxusszálloda ellen. Az eseményen felszólalt a Stop Avalon! Tata nevű civil csoport egyik szervezője, Szeidemann Ákos is, aki szerint most egy kisváros lakói és szerelmesei együttesen vívnak csatát. „Amíg csak hasonló esetekről hallottunk, elfordítottuk a fejünket. Óriási hiba volt. De Tata most megálljt parancsolt” – jelentette ki. Hangsúlyozta:
néhány éve még a fenntartható fejlődés szabta meg a természet- és környezetvédelem irányelveit, de napjainkban úgy érezni, ami most zajlik, nemhogy fenntarthatatlan, de nem is fejlődés.

Természet- és műemlékvédők a magántulajdon jogával szemben

Az ellenzők kezében olyan erős aduk vannak, amelyek tiszta jogállami helyzetben akár alkalmasak is lehetnének a beruházás megakadályozására: természetvédelmi területről, védett madárélőhelyről (ú.n. ramsaari területről) és az uniós Natura 2000 hálózat részéről van szó, amely Európában is páratlan módon városi környezetben szolgál minden évben a vonuló vadludak tízezreinek gyülekezőhelyéről.
Nem jogi kategória, de szót emelt a Hell energiaital gyártójához köthető 120 szobás építmény felhúzása ellen az ICOMOS nemzetközi műemlékvédelmi szervezet Magyar Nemzeti Bizottsága is: „A több száz év alatt folyamatosan őrzött tájképi értékek védelme eddig minden tatai településfejlesztési program megkérdőjelezhetetlen alapja volt (…) Az egyensúlyban lévő természeti és műemléki környezettől erősen elüt a tervként bemutatott épület (…), Tata városának kialakult léptékétől és beépítési rendjétől is teljesen idegen.”  
A szállodaberuházás helyszíne ugyanakkor magántulajdonban van, ahogy arra Michl József polgármester is emlékeztetett. Michl nem lát problémát az építkezésben. Egy Facebok-bejegyzésben azt írta:. „Az önkormányzatnak az az álláspontja, hogy amennyiben a jogszabályi feltételeknek megfelel a beruházás, akkor miért ne épülhetne a tóparton? Jelenleg is beépíthető a terület, akár már holnap beadhatja az építési engedély iránti kérelmét a tulajdonos