Történelmi nap Európa számára - így jellemezte Emmanuel Macron francia elnök a maratoni brüsszeli tárgyalások után nyélbe ütött megállapodást az Európai Unió koronavírus-járvány miatt összerakott helyreállítási csomagjáról. A huszonhét tagállami vezető a tárgyalások ötödik napján jóváhagyta az EU 2021-2027 közötti keretköltségvetését is.
A 750 milliárd eurós válságkezelési eszköz soha nem látott mértékű pénzügyi erőforrást biztosít a közösség számára a Covid-19 gazdasági és társadalmi hatásainak enyhítésére. - Nagyon megkönnyebbültem, hogy megtaláltuk a választ az EU legnagyobb válságára - mondta a csúcstalálkozó végén Angela Merkel német kancellár.
A helyreállítási alapot az Európai Bizottságnak kell előteremtenie, mégpedig úgy, hogy a tagállamok kezességvállalása mellett a jövő januártól hitelt vesz fel a tőkepiacokon. A hitelt 2028-tól harminc éven át fizetnék vissza a tagállamok, hacsak időközben nem sikerül megállapodniuk olyan közös bevételi forrásokról, amelyek fedeznék a terheiket. Erre a csúcson nem igen mutattak készséget.
A gazdaságélénkítő csomagból az eredetileg tervezett 500 milliárd euró helyett csak 390 milliárdot fordítanak a krízis által leginkább sújtott országok és régiók támogatására, míg a maradékból hitelt nyújtanának az arra igényt tartó tagállamoknak. A segítség oroszlánrészét a déli tagállamok kapják, amelyek a legjobban megsínylették a járványt, de nagyot hasít a forrásokból Lengyelország is. A főösszeg csökkenése miatt Olaszország, Spanyolország és a többiek az eredetileg beígértnél valamivel kevesebbre számíthatnak, de a brüsszeli transzferek így is horribilis összegűek lesznek.
- Magyarország a visszavágás ellenére is jól jár, számítások szerint nagyjából a bruttó hazai termékének (GDP) hét százalékát kitevő támogatást kaphat a helyreállítási alapból hat éven át. Természetesen a hitel visszafizetéséből is részt kell vállalnia, de a mostani állás szerint még így is körülbelül 5,5 százalékos nettó pozícióval zárhatja a kasszát — mondta lapunknak Darvas Zsolt, a brüsszeli Bruegel gazdasági kutatóintézet vezető elemzője. A szakember szerint “nagyon nem valószínű”, hogy Orbán Viktor kormányfő plusz három milliárd eurót tudott kiharcolni a brüsszeli csúcson, ahogyan azt a kormánypárti média tudni vélte, mivel a takarékos tagállamok követelésére a találkozón eleve megnyirbálták a szétosztható támogatásokat. Darvas ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Magyarország a csökkentésekből is viszonylag jól jött ki, mert azok nem elsősorban a szegényebb tagállamokat sújtják.
A mentőcsomagból származó támogatások elnyeréséhez minden országnak nemzeti tervet kell benyújtania, amelyet először a helyreállítási alapot menedzselő Európai Bizottság minősít, majd a kormányok képviselőiből álló miniszteri tanács. A gazdaság megreformálására tett ígéretek betartását folyamatosan ellenőrizni fogják, a takarékosnak nevezett nettó befizetők pedig kiharcolták, hogy a részletek folyósítása előtt esedékes időközi értékelés során akár egyetlen tagállam ellenvetése is elég legyen a kifizetések felfüggesztéséhez.
Nem voltak ilyen szigorúak az állam- és kormányfők a jogállamot veszélyeztető országokkal szemben. Jelentősen felvizezték a csúcs asztalára került javaslatot, amely még egyértelműen fogalmazott: a közösség olyan feltételrendszert fog bevezetni, amely védelmezi az unió pénzügyi érdekeit a jogállami normák betartását elmulasztó tagországokkal szemben. Az előterjesztés eleve visszalépés volt a korábbi indítványhoz képest, de a csúcs résztvevői, engedve Orbán Viktor és Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnöknek, még jobban kilúgozták a szöveget, amely meglehetősen homályos, emiatt többféleképpen értelmezhető és nem tartalmaz egyértelmű utalást a jogállami mulasztások szankcionálására. Leszögezi, hogy az Európai Tanács nagy jelentőséget tulajdonít az EU pénzügyi érdekeinek és a jogállamnak, és “erre alapozva feltételrendszert vezetnek be” a büdzsé és a helyreállítási alap védelmére. Hangsúlyozza, hogy az Európai Bizottság intézkedéseket fog javasolni a szabályokat megsértőkkel szemben, de nem részletezi, hogy pontosan miről van szó. Ráadásul a feltételrendszer hamarosan az állam- és kormányfők elé kerül, ahol az ellenzők zátonyra futtathatják. Sajtótájékoztatóján Angela Merkel nem volt hajlandó megnevezni egyetlen országot sem, amely a tervezett feltételrendszer kárvallottja lehet.
- Az EU vezetői feladták azt a kísérletüket, hogy az európai forrásokat a jogállam tiszteletben tartásához kössék. Helyette egy homályos vállalást tettek egy új rendszer “gyors” bevezetésére, amelyről majd a kormányok minősített többséggel dönthetnek — vélekedett lapunknak Alberto Alemanno, az európai jog professzora, a párizsi HEC üzleti iskola tanára. A szakértő szerint az a tény, hogy az Európai Tanács (az állam- és kormányfői testület — a szerk.) még meg fogja tárgyalni a javaslatot, a kudarc receptje és annak megerősítése, hogy nincs politikai akarat a csúcstalálkozó közleményében foglaltak végrehajtására.
A jogállam veszélyeztetése miatt Magyarországgal szemben indított 7. cikkelyes eljárás sorsa nem volt a brüsszeli találkozó témája, de előkerült Orbán Viktor és Angela Merkel külön eszmecseréjén. A magyar miniszterelnök — parlamenti felhatalmazására hivatkozva — arra kérte a német kancellárt, hogy az év végéig zárják le a folyamatot. Orbán szerint tárgyalópartnere ezt megígérte, Merkel viszont újságíróknak azt mondta, hogy Magyarországnak kell megtennie a lépéseket, amelyek az eljárás lezárásához vezetnek, és ehhez Németország minden segítséget megad.
