Előfizetés

Lefegyverezték az ukrán túszejtőt

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.07.21. 21:49
Védőmaszkos ukrán katonák őrködnek az eltérített busz mellett a nyugat-ukrajnai Luckban, 2020. július 21-én
Fotó: Stringer /
A férfi minden túszát sértetlenül szabadították ki a rendőrök.
Őrizetbe vették kedden kora este azt a fegyveres férfit, aki túszul ejtette egy busz utasait a nyugat-ukrajnai Luckban - közölte Arszen Avakov ukrán belügyminiszter a Twitteren. A tárcavezető közlése szerint minden túszt épségben kiszabadítottak – írja az MTI. A gépkarabéllyel felfegyverkezett férfi már korábban elengedett három foglyot. Jevhen Koval országos rendőrfőnök-heyettesnek sikerült ugyanis megállapodnia egy gyermek, egy állapotos nő és egy idős asszony - elengedéséről a 44 éves, Makszim Plohojként (Rossz Makszim) bemutatkozó terroristával, akiről idő közben kiderült, hogy a valódi neve Makszim Krivos, és oroszországi születésű ukrán állampolgár.  A túszejtési ügyről korábban itt írtunk részletesebben.
Közben az UNIAN hírügynökség jelentette, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök teljesítette a túszejtő egyik követelését. 
Az államfő közzétett a Facebook-oldalán egy videofelvételt, amelyen orosz nyelven arra kért mindenkit, hogy nézze meg a 2005-ben készült Földakók című amerikai dokumentumfilmet.

Diplomácia szabadságharc: az iraki miniszterelnök Teheránban nyilványította ki országa semlegességét

Rostoványi András
Publikálás dátuma
2020.07.21. 19:13

Fotó: Iranian Presidency / AFP
Felborította az élet Musztafa al-Kádimi iraki miniszterelnök gondosan kidolgozott útitervét. A májusban hivatalba lépett kormányfő Szaúd-Arábiába szervezte első külföldi útját, ezt követően pedig - az olajmonarchia riválisának számító - Iránba látogatott volna. Kádimi ezzel szerette volna kifejezni, hogy irányítása alatt Irak önálló külpolitikára, illetve a regionális konfliktusokból való kimaradásra törekszik. A sorrend is lényeges, hiszen Iránnak jelentősebb befolyása van a hozzá hasonlóan síita többségű Irak belügyeire, mint a zömében szunnita iszlám vallású Szaúd-Arábiának. Szalmán szaúdi király egészségügyi problémái (a hivatalos közlések szerint epehólyag-gyulladása) miatt azonban a rijádi találkozó elmaradt, az iraki kormányfőnek így Teheránba vezetett első hivatalos útja. Mindazonáltal az üzenet változatlan maradt, csak az iraki kormányfő ezt a vendéglátójának megfelelő körítéssel tálalta - kijelentette, hogy Irak nem lesz egy Irán elleni esetleges támadás kiindulópontja. Kádimi hangsúlyozta, hogy jó viszonyra törekszik a perzsa állammal, de megjegyezte: a kétoldalú kapcsolatoknak mentesnek kell lennie a belügyekbe való beavatkozástól. Az iraki miniszterelnöknek legfőképpen az Irán által támogatott síita milíciák jelentenek problémát, amelyek nem ritkán törvényen felettinek tekintik magukat. Egyes csoportok például rendszeresen hajtanak végre rakétatámadásokat amerikai érdekeltségek ellen. Az iraki biztonsági erők az elmúlt időszakban kétszer is rajtaütöttek a milíciákon, de az elfogott harcosokat többségét - a fegyveres csoportok nyomására - végül hamar elengedték. Kádimi minden bizonnyal abban reménykedik, hogy Teherán hajlandó lenne felhagyni a milíciák támogatásával, ennek érdekében megígérte, hogy országa kimarad a közel-keleti konfliktusokból. Az iraki miniszterelnök emellett a gazdasági kapcsolatok szorosabbra fűzését kínálta, amelyre nagy szüksége van a szigorú amerikai szankciókkal sújtott perzsa államnak. Kádiminak azért is fontos a milíciák megregulázása, mert ennek függvényében tud előrelépni az iraki elit által követelt amerikai kivonulást ügyében.

Trump maszkban, vasököllel

Horváth Gábor
Publikálás dátuma
2020.07.21. 18:54

Fotó: Twitter/Donald Trump
Száz nappal a választás előtt újra lesz napi járványügyi tájékoztató és szövetségi rendfenntartókat vezényelnek a nagyvárosokba.
Donald Trump megértette, hogy vesztésre áll és sürgősen lépést kell váltania, ha nem akarja elbukni a novemberi elnökválasztást. Pénteken lecserélte kampányfőnökét, és a 42 éves, keménykezű, profi adatelemzőnek tartott Bill Stepien már hétfőre fontos változásokat ért el. Hónapokig tartó kettős beszédet követően Donald Trump végre nyilvánosan elismerte, hogy a járvány idején fontos, mi több, hazafias tett a maszkviselés. Márpedig, kommentálta az interneten maszkos fotóját, „senki sem hazafiasabb nálam, a kedvenc elnökötöknél”. Járványügyi szakértők szerint több tízezer amerikait lehetett volna megmenteni, ha a Fehér Ház márciustól következetesen népszerűsítette volna a maszkviselést és a távolságtartást. Trump azonban ehelyett „haza beszélt”, feltüzelte és az egészségügyi korlátozások ellen hangolta táborát, majd a gazdaság mielőbbi újraindítása, egyben saját választási esélyeinek javítása érdekében a gyors nyitást sürgette. Stepien húzása lehet az is, hogy a Fehér Ház újra napi rendszerességgel tart majd járványügyi tájékoztatókat. Az elnök ezt a korábbi remek nézettségi adatokkal próbálta magyarázni, mintha csak szórakoztató műsorról lenne volna szó. Valószínűbb azonban, hogy az új kampányfőnök megértette vele, a felmérések szerint az amerikaiak novemberben elsősorban aszerint fognak szavazni, hogy kitől várhatják a Covid-19 járvány megfékezését. Hétfőn 531 emberéletet követelt a koronavírus és csaknem 60 ezer új fertőzést regisztráltak. A halottak száma a járvány kezdete óta már több mint 140 ezer és összesen 3.8 millió esetet jelentettek. Az utóbbi egy-két hétben nem csupán Trump látszik érzékelni a közhangulat változását. Egy sor republikánus kormányzó is hátraarcot hajt végre és az egészségügyi rendszabályok betartását megkövetelő vagy legalábbis erősen ajánló rendeleteket hoz. A jobboldalon még egy tényezőtől várják Trump népszerűségének erősödését: a kemény kéztől. A Fehér Ház Portland után már több, kivétel nélkül demokrata párti polgármesterek által irányított nagyvárosba akar szövetségi rendfenntartókat vezényelni. Az elnök hetek óta fenyegetőzik, hogy ha a helyi hatóságok nem hajlandók vagy nem képesek megfékezni „a tomboló erőszakot”, akkor majd ő lép. Azonban Portland polgármestere és Oregon állam kormányzója is úgy véli, hogy az azonosító jel nélküli fegyveresek megjelenése nem csillapította, hanem ellenkezőleg, felkorbácsolta az indulatokat. Különben sem igaz, hogy a városban általános lenne az erőszak vagy jelentősen megnőtt volna a bűnözés. A rasszizmus és a rendőri erőszak elleni demonstráció néhány, a városközpontban lévő épület környékére koncentrálódik és ott is zömmel békés – illetve békés volt, amíg a rejtélyes egyenruhások nem kezdték jelöletlen autókba tuszkolni a látszólag találomra őrizetbe vett tüntetőket. Trump nem titkolja, hogy a választási kampány érdekeit szolgáló politikai húzásról van szó. „Valamit tenni fogok, azt megmondhatom. Mert nem fogjuk hagyni, hogy New York és Chicago és Philadelphia és Detroit és Baltimore és ezek mind – Oaklandban is felfordulás van (sic!). Nem hagyjuk, hogy ez legyen az egész országban. Mindet liberális demokraták vezetik… igazából a radikális baloldal. Ha Biden jön, ez lesz az egész országban” – fejtegette riportereknek. Demokrata párti politikusok sorra vádolják Trumpot diktatórikus módszerekkel. Chicago polgármestere levélben figyelmeztette, hogy katasztrofális következményekkel járhat, ha tényleg a városba vezényel 175 szövetségi rendfenntartót. Lori Lightfoot egy tévéinterjúban leszögezte: jogi lépéseket tervez és Chicagóban nem történhet meg, hogy titkos ügynökök hurcolják el a tüntetőket.