Előfizetés

Vakcina a koronavírus ellen: ígéretesen haladnak a kísérletek

Rónay Tamás
Publikálás dátuma
2020.07.23. 12:06

Fotó: JOEL SAGET / AFP
Több olyan oltóanyagot fejlesztettek már ki a koronavírus ellen, amelyek bizonyíthatóan reakciót váltottak ki az ember immunrendszeréből.
Nem kell különösebb jóstehetség annak megállapításához, hogy addig nem állhat teljesen vissza a régi kerékvágásba az élet, amíg nincs megfelelő vakcina a koronavírus ellen, s amíg nem oltották be emberek milliárdjait. Ugyan több állam, köztük az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, illetve az Európai Unió már előre lekötötte, hogy jelentős mennyiségű ellenanyagból részesüljön, Aleksandar Vucic szerb elnök pedig azt állította, hazája már idén „elsők között” kaphat belőle, valójában még ki sem fejlesztették az oltóanyagot, hiszen a klinikai kísérletek sikere még nem jelenti a járvány elleni végső győzelmet. Tény azonban, hogy e kísérletek ígéretesen haladnak. Több kutatócsoport, illetve biotechnológiai vállalatok szolgáltak jó hírekkel. Eszerint az amerikai Moderna, a német rivális, a Biontech, az Oxfordi, valamint a Vuhani Egyetem állt elő olyan oltóanyaggal, amely reakciót váltott ki az ember immunrendszeréből, így a kísérletek újabb fázisba kerülhetnek. Mind a négy vakcinát egészséges emberek szervezetébe juttatták, melynek során az immunrendszer antitesteket képzett, s ezek semlegesítették a Sars-CoV-2 kórokozóját. Emellett olyan T-sejtek (a fehérvérsejtek egyik alcsoportja, amely központi szerepet játszik a sejtes immunválasz működésében) is keletkeztek, amelyek felismerik a kórokozó által megtámadott sejteket és megsemmisítették azokat. Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy csak ezen cégek és intézmények erőfeszítéseit koronázhatja siker, hiszen hatalmas verseny zajlik közöttük. Ráadásul napról napra változik a helyzet. A napokban például a moszkvai Szecsenov Orvostudományi Egyetem közölte, hogy hatékony lehet az általa kifejlesztett védőoltás, mert a tesztekben lévő személyeknél erős immunválasz kialakulását észlelték. Derűlátásra ad okot, hogy a klinikai kísérletek során nem jegyeztek fel aggasztó mellékhatásokat, igaz, akadtak olyan résztvevők, akik fáradtságra, fejfájásra panaszkodtak, illetve az oltás helyénél jelentkező fájdalomra. Szakértők ugyanakkor megjegyzik: utóbbi teljesen szokványos a hagyományos influenzaoltás esetében is, s ha ritkán is, de akár az előző két tünet is jelentkezhet.
Egyértelműen bizonyított tehát, hogy a kísérletek során felhasznált oltóanyagok aktiválják az immunrendszert. Arra azonban továbbra sem tudni a választ, hogy a vakcina milyen mértékben óv meg a koronavírustól. Addig ugyanis még nem jutottak el a kísérletek, hogy annak hatékonyságát vizsgálják. Ez újabb időt vesz igénybe, hiszen a jelentkezők hosszú ideig való megfigyelésére van szükség, illetve egy nem oltott kontrollcsoporttal kell összehasonlítani a kapott eredményt. Etikai kérdést vet fel azonban az, hogy egészséges embereket tudatosan fertőznek meg a vakcinával. S amennyiben mégsem hatékony, esetleg komoly megbetegedést, akár halált idézhet elő. Kutatók már korábban megállapították, hogy azok véréből, akik a megbetegedés enyhébb formáján estek át, az antitest már néhány hónap után eltűnt. Ez pedig növelte azt a félelmet, hogy valójában nem sikerül hatékony oltóanyagot kifejleszteni. Szakértők azonban úgy vélik, hogy egy oltás erősebb és hosszabb ideig tartó immunreakciót válthat ki.

Jót tehet a szívnek – is – a csokoládé

MTI
Publikálás dátuma
2020.07.23. 12:05

Fotó: Valentin Bianchi/Hans Lucas / AFP
Nemcsak a hangulatra, a koszorúerekre is jó hatással van.
Heti egyszeri csokoládéfogyasztás csökkentheti a szívbetegségek kockázatát az Európai Kardiológiai Társaság folyóiratában megjelent új tanulmány szerint. „A csokoládé segít a szív erei egészségének megtartásában. Korábbi klinikai kutatások már kimutatták, hogy a csokoládé kedvező hatással van mind a vérnyomásra, mind az érfalak állapotára” – idézte Chayakrit Krittanawongot, a texasi Baylor Orvostudományi Egyetem kutatóját, a tanulmány egyik szerzőjét a PhysOrg tudományos ismeretterjesztő hírportál. „Azt akartam látni, hogy a szívkoszorúerekre hatással van-e és ha igen, akkor jó vagy káros hatással” – tette hozzá.
A kutatók az elmúlt öt évtized tanulmányait elemezték, amelyek a csokoládéfogyasztás a szívkoszorú erek betegségei közötti kapcsolatot vizsgálták. Elemzésükbe hat tanulmányt vontak be, amelyekben 336 289 ember csokoládéfogyasztását vizsgálta. A kilenc évet átfogó követéses vizsgálat szerint a résztvevők közül 14 043-nál mutattak ki szívkoszorúér betegséget és 4667-nak volt szívrohama. A csokoládét hetente egy alkalomnál többször fogyasztók esetében 8 százalékkal volt kisebb a szívkoszorúér betegség kockázata, szemben azokkal, akik hetente egy alkalomnál kevesebbszer ettek csokoládét.
A csokoládé a szív számára egészséges tápanyagokat tartalmaz, köztük flavonoidokat, polifenolokat, az izmokat relaxáló metilxantinokat, a hasznos telített zsírsavat, a sztearinsavat, amelyeknek gyulladáscsökkentő hatásuk van, és növelik a jó – HDL – koleszterin szintjét – magyarázta a kutató.
Azt nem vizsgálták, hogy milyen típusú csokoládé hasznosabb a szívnek, ahogy azt sem, mekkora mennyiségű az ideális fogyasztás. „A csokoládé ígéretesnek tűnik a szívkoszorúér betegségeinek megelőzésében, de további kutatások szükségek annak kimutatására, hogy mekkora mennyiségű és milyen fajta csokoládét javasolhatunk ebből a célból” – tette hozzá.
Krittanawong azonban óvott a túlzott csokoládéfogyasztástól. „A mérsékelt mennyiségről tűnik úgy, hogy védi a szívkoszorúereket, valószínűleg a nagy mennyiség nem. A csokoládékban lévő kalóriák, a cukor, a tej és a zsír mennyiségét figyelembe kell venni, különösen a cukorbetegek és a túlsúlyosak esetében” – magyarázta.
Korábban megírtuk, hogy egy amerikai tanulmány szerint a magas, legalább 70 százalék kakaótartalmú étcsokoládé csökkenti a stressz és a gyulladás szintjét, javítja a hangulatot és a memóriát és az ellenállóképességet is. Egy másik, szintén amerikai kutatás havi három tábla csokoládé elfogyasztását javasolja, így akár 13 százalékkal is csökkenhet a szívelégtelenség kialakulásának esélye, megjegyezték viszont, hogy a mindennapos csokievés, a cukor- és telített zsírtartalma miatt 17 százalékkal növelheti a kockázatok. Korábbi tanulmányok szerint a rendszeresen csokoládét fogyasztók között 11 százalékkal alacsonyabb a szívroham, a stroke és más szív-, érrendszeri probléma kialakulása.

Fellőtték a kínai Mars-szondát

MTI
Publikálás dátuma
2020.07.23. 09:02

Fotó: Cai Yang/XINHUA / AFP
Ha az űrhajó 2021 februárjában célba ér, Kína meghatározó űrhatalommá válhat.
A Tienven-1 (Égi kérdések) elnevezésű űrhajót, amely egy Mars-járót és egy orbitális pályán keringő szondát visz a Marsra, a Hosszú Menetelés-5 hordozórakéta szállítja. A rakétát a dél-kínai Hajnan-szigeten lévő Vencsang felbocsátóközpontból indították útnak pekingi idő szerint 12:41 perckor – adta hírül a CGTN kínai nemzetközi hírcsatorna. A tervek szerint az űrhajó 2021 februárjában ér a bolygó vonzáskörébe.
A küldetés célja a Mars felszínének tanulmányozása, amelyet a rover a leszállást követően végezne, a szonda segítségével tartva a kapcsolatot a földi irányítóközponttal.
Kína 2013-ban egy hasonló műveletet hajtott végre a Holdon is egy kerekeken guruló, távvezérlésű robottal, majd 2019-ben annak újabb verziójával a Hold túlsó oldalán végeztek mintavételt és teszteket.
"A sikeres felbocsátás csupán Kína Mars-missziójának az első lépése" – idézte a Hszinhua kínai hírügynökség Keng Jent, a kínai űrhivatal egyik tisztviselőjét, aki reményét fejezte ki, hogy az út minden kulcsfontosságú szakaszát sikerrel teljesíti majd az űrhajó. Az út "mérföldkövei" közé sorolta Keng a Mars megközelítését, a bolygó körüli pályára állást, a leszálló platform és a Marsjáró leválását a szondáról, valamint az óvatos landolást és a felszínen közlekedést.
A tisztviselő hangsúlyozta: a legnagyobb kihívást a leszállás jelenti majd, ezt a hét-nyolc perces feladatot ugyanis a szondának önállóan kell teljesítenie. Az ideális leszállóhely kiválasztásához a bolygó körüli pályán keringő egység nagyfelbontású kamerával pásztázza majd a Mars felszínét a tervek szerint két-három hónapon keresztül, így a felszínre érkezés jövő májusra várható. Az aerodinamikus alakú szondát ekkor egy ejtőernyő és egy fékezőrakéta segíti majd a lassulásban, és ütközőlábakkal éri el a felszint. Az ez után kiváló rover élettartama 90 marsi nap, vagyis mintegy három földi hónap, míg a szondát egy marsi évnyi (687 földi nap) működésre tervezték.
Ha az űrhajó célba ér, Kína az Egyesült Államok és a Szovjetunió után harmadikként működtetne űrjárművet a Marson, közelebb jutva ahhoz a célhoz, hogy meghatározó űrhatalommá váljon. Az első, 2012-ben megkísérelt kínai Mars-misszió sikertelen volt, ugyanis az orosz űrhajóval felbocsátott Jinghuo-1 orbiter lezuhant.
A kínai kormányzat további űrkutatási tervei között szerepel a Mars behatóbb megismerése, aszteroidák vizsgálata, a Jupiter rendszerének feltérképezése, valamint egy űrállomás kiépítése is. A háromfős legénységnek tervezett űrállomás központi elemét a tervek szerint a jövő évben állítják majd Föld körüli pályára, május elején tesztelték azt az űrhajót, amelynek feladata az asztronauták odajuttatása lesz.
Jelenleg nyolc különféle misszió kutatja a Marsot. Idén nyáron optimálisak a körülmények a missziók indításához, ugyanis a Föld és a Mars mostani elhelyezkedése a lehető legrövidebb utazási időt teszi lehetővé. Ilyen bolygóállás hozzávetőleg kétévente fordul elő. 
Az Egyesült Arab Emírségek július 20-án bocsátotta fel űrszondáját egy japáni kilövőállomásról. Az Egyesült Államok, amely már négy űrjárművet küldött a vörös bolygóra, július 30-án tervezi útnak indítani Marsjáróját. Az orosz-európai közreműködésben zajló ExoMars projekt keretében eredetileg szintén az idén nyáron indítottak volna útnak egy robotot a Marsra, de a felbocsátást végül technikai problémák, valamint az új koronavírus-járvány miatt 2022-re halasztották.