Előfizetés

Fények gátlások és manírok nélkül

Csepregi Evelyn
Publikálás dátuma
2020.07.24. 08:30

Fotó: Huszár Dávid / Népszava
Aki egyszer volt vaksötét koncerten, biztosan visszavágyik újra. A vakok és látássérültek számára hangoskönyveket készítő Bodor Tibor Kulturális Egyesület kezdeményezése nézőpontváltásra késztet.
Talán mind ültünk már a sötét szobában csendes nyárestéken, amikor csak a Hold ablakon át beszűrődő fénye világított. Ilyenkor kicsit minden megváltozik, elkezdjük másként érzékelni a minket körülvevő időt és teret. Képzeljék el ezt vaksötétben: nincsenek árnyékok, körvonalak, csak hangok, illatok, érintések. Míg ez nekünk kizárólag gondolatkísérlet, embertársaink egy része ebben a helyzetben próbál eligazodni a mindennapokban. Többek közt erre hívja fel a figyelmet a Bodor Tibor Kulturális Egyesület, amely vakok és látássérültek számára készít hangoskönyveket, és szervez jótékony célú, vaksötét koncerteket, amelynek keretében hazai előadók lépnek fel, dalaikkal, fények nélkül megszólítva a közönséget. Ennek lehettünk részesei szerda este a Lurdy Moziban, ahol ezúttal Szalóki Ági, Németh Juci és Kollár-Klemencz László énekelt magyar nótákat, Edith Piaf és Karády Katalin dalait. A zongoránál Helle Maximilian és Kardon Annamária, az egyesület alelnöke és párja kísérte az énekeseket, s adott elő egy saját szerzeményt is. Ahogy a fények kialudtak, úgy kúsztak el hozzánk a dallamok, amelyek kotta, szövegkönyv és látvány nélkül tisztábbnak, közelibbnek hatottak. A gátlások bennünk is feloldódtak: a sötétben gond nélkül megmozdulhattunk, esetleg magunkban dúdolhattunk, miközben hallgattuk A két szemed szeretett legtovább, a Holnap, ki tudja holnap látsz-e még, a Mindig az a perc a legszebb perc, a Hamvadó cigarettavég, a Non, Je ne regrette rien, az Akácos út, a Vén cigány, vagy az Ezt is elviszem magammal sorait. Két dal közt valaki a szántnál hangosabban rá is szólt a partnerére: rendben, hogy táncolsz, de legalább ne énekelj. Először idegennek tűnhet, ha egy érzékszervünktől megfosztanak minket, ám a sötétség különböző fázisokban érkezik, az eleinte feszítő érzésből rövid idő alatt kényelmes helyzet válhat, nem számítanak a külsőségek, csak a tapasztalások. Élményeink az elmúlt időkben alapjaiban alakultak át, gyakran csak a telefon képernyőjén éljük át őket: videók, képek szólnak helyettünk. Itt azonban nincs más lehetőség, át kell adni magunkat a pillanatnak, különben elveszítjük a lényeget. Néhányan megkönnyebbülést is érezhettek a lámpák megnyugtató felgyulladásakor, de bizonyára sokunk még visszakívánkozott ebbe a maníroktól mentes világba. Az előadást követően a zenészek kulisszatitkokba is beavatták a nézőket: megtudhattuk, milyen energiákat kell mozgósítaniuk, hogy fellépésük látvány hiányában is átüsse a falat, miként bírja Kardon Annamária és Helle Maximilian vakvezető kutyája az otthoni gyakorlásokat, és hogy Szalóki Ági hirtelen azt gondolta, neki szólt a már említett felkiáltás, hallgasson már el. Bár a sötét helyét átvette a lámpafény, de mintha maradt volna valamiféle felszabadultság a közönség soraiban, a mosolyok őszintébbek voltak, és a lelkesedés ott csillogott a szemekben. Közösségben, mégis egymagunkban érzékelhettük a művészet erejét, miközben néhány percre elképzelhettük látássérült társaink nézőpontját, ezzel talán közelebb kerülve egymáshoz. Gyakrabban lenne szükség vaksötétre. Infó: A következő koncert augusztus 13-án lesz, Kökény Attila énekel vaksötétben.

Te is lehetsz felolvasó!

Az 1960-as években indult hazánkban a hangoskönyvek készítése, amelyhez az elsők közt csatlakozott Bodor Tibor színész, több mint egy évnyi anyagot felolvasva. Az ő munkáját folytatja unokája, Puskás Kata Szidónia, az egyesület alapító tagja és elnöke, és egy vak fiatalember, Helle Maximilian, a kezdeményezés ötletgazdája, alelnöke: 2017-ben alapították a szervezetet, amely azóta több mint kilencszáz hangoskönyvet hozott létre. Jelenleg több száz önkéntes, látó és látássérült dolgozik azért, hogy minél több irodalmi mű legyen elérhető a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének hangoskönyvtárában. Bárki csatlakozhat hozzájuk (részletek a www.bodortibor.hu weboldalon), aki felolvasóként, vágóként szeretne hozzájárulni célkitűzésükhöz.

Egynapos színház az istállóban

Balogh Gyula
Publikálás dátuma
2020.07.23. 10:00

Major Feszt néven új összművészeti fesztivál indul csütörtökön a Dunakanyar szívében.
A mostani járvány utáni helyzetben, amikor minden az újrakezdés szándékáról szól, tényleg nem üres szlogen, hogy egy új „hiánypótló” összművészeti fesztivál indul ma Verőcén a Völgy Major területén. A Major Feszt ötletgazdája és művészeti vezetője Gémes Antos színész, aki lapunknak elmondta, hogy több éve rendszeresen fellép a Művészetek Völgyében és az Ördögkatlan Fesztiválon, ezért is keresett hasonló intim, családias helyszínt. Barátaival, Kóbor Tamás operaénekessel és Pál Kornéllal, a verőcei Fehér Hattyú Fogadó ügyvezetőjével együtt talált rá a Lósi patak völgyére, amelynek egyik előnye, hogy kedvező távolságra van Budapesttől, másrészt a Dunakanyar szívében található, ami szintén vonzó lehet, nem beszélve arról, hogy a fellépők számára a csűr, a pajta, vagy az istálló természetes díszletként szolgál. (Persze jelenleg egyikben sem tartanak állatokat.) Gémes Antos tíz éve vezet osztályt a Pesti Magyar Színház akadémiáján. Amikor a programokat összeállította, a tanítványait, akik szintén résztvevői a fesztiválnak, megkérdezte, hogy milyen produkciók érdekelnék őket. Így végül a négynapos rendezvény középpontjában a színházi és irodalmi programok kerültek, de lesz térzene, és tartanak koncerteket is. A művészeti vezető megjegyezte, betartanak minden érvényben lévő járványügyi előírást, vagyis a bent lévők védelmében az ötszázegyedik nézőt nem nem fogják beengedni. Figyelnek a higiéniára, a fertőtlenítésre. A gyerekek különösen jól járnak, hiszen Elek Ányos és Veled Kerek csapata egész nap gyerekfoglalkozásokkal és előadásokkal szórakoztatja a legkisebbeket, amíg a szülők kedvükre kultúrát fogyaszthatnak. Megjelenik a völgyben a K2 színház több előadással is, bekerült a programba Pál András és Rozs Tamás Petri-estje, illetve Vecsei H. Miklós és Szabó Balázs Pilinszky-összeállítása. Izgalmasnak tűnik, hogy egy teljesen új produkció is születni fog a fesztiválon: „EgynaposSzínház” címmel Horváth János Antal és Gémes Antos idén végzett osztálya reggel olvasópróbát tart, este pedig bemutatót – az egész napos próbafolyamatba bármikor bele lehet nézni a nap folyamán. Lesznek workshopok, verőcei irodalomtörténeti séták és kiállítások is. Esténként pedig a zene veszi át a főszerepet. Fellép többek között az egykori kaposvári színészhallgatókból alakult, idén 10 éves BEKVART, Tasnádi Bence és az Ed Is On, Péterfy Bori & Love Band, Gerendás Péter, Szabó Balázs Bandája, Beck Zoli, a Harmadik Figyelmeztetés színészzenekar, a Budapest Show Band és a Parno Graszt. Infó: Major Feszt Verőce, Völgy Major Július 23-26.

Bulinegyed nem lesz, de bulik igen Pécsen

Ungár Tamás írása a Népszavának
Publikálás dátuma
2020.07.23. 07:00

Fotó: Népszava
Bár nehéz helyzetben van a Zsolnay Kulturális Negyed, az ellenzéki városvezetésnek eszébe sincs kiárusítani a kulturális megaintézmény ingatlanjait.
Eddig több mint 200 millió forint bevételkiesést okozott a pécsi Zsolnay Kulturális Negyednek az, hogy a koronavírus járvány miatt muszáj volt „lefújni” az intézmény márciustól júliusig tervezett rendezvényeit és bezártak a negyed kiállításai. A veszteség miatt az évente hozzávetőleg 2 milliárdból gazdálkodó kulturális intézmény nehéz helyzetbe került. Ezt fokozza, hogy eddig még nem született a megállapodás a kormány és az ellenzéki városvezetés között a negyed idei finanszírozásáról.
Az elmúlt napokban a kormányhoz közel álló média – egymás feltételezéseit átvéve – azt állította, hogy a város úgy akarja csökkenteni a Zsolnay ráeső kiadásait, hogy eladja az intézmény több ingatlanját az MSZP-hez kötődő befektetőknek, akik aztán pénzt termelő, diszkós-kocsmás bulinegyeddé változtatják a terület egy részét. Ismert, hogy a 2010-ben átadott kulturális negyedet a pécsi Zsolnay Porcelánmanufaktúra kihasználatlan, két és félhektáros területén alakították ki. Az unió volt a legfőbb támogatója a 10 milliárdos beruházásnak, aminek eredményeképp létrejött egy művészeti és technikai kiállításokat működtető, színházi és zenés produkciókat befogadó, fesztiválokat rendező, egyedi stílusú városrész.
Igyekeztünk utánajárni a jobboldali sajtó prognózisának. Ruzsa Csaba, Pécs alpolgármestere az említett találgatásokat manipulatív, zavarkeltő, lejárató hazugságnak minősítette. Ruzsa szerint a városvezetés soha nem tárgyalt senkivel a negyed ingatlanjainak eladásáról. Értelmetlen is volna, hisz az unió támogatásának feltétele az volt, hangsúlyozta az alpolgármester, hogy a negyed 2023-ig őrizze meg a funkcióit és ne váltson tulajdonost. Ha az önkormányzat e tekintetben szerződést sértene, akkor a támogatás egy részét vissza kellene fizetni. De azért sem lenne kifizetődő az ingatlaneladás, mert bukna az állammal 2015-ben megkötött szerződés, mondta Ruzsa. A kormány vállalta, hogy 2026-ig beszáll a Zsolnay finanszírozásába, ám ha a város közben bizniszelne a negyed épületeivel, akkor borulna az önkormányzat számára előnyös kontraktus.
Ruzsa Csaba hozzátette: a Zsolnay ez évi támogatásáról valóban nem született még megállapodás a kormánnyal, ám a tárgyalások jól haladnak, és úgy tűnik, közel a megegyezés. Ám ha lesz is egyezség, az állam fokozatosan csökkenti a negyed támogatását. Ez a pénzmegvonás azonban nem annak szóló bosszú, hogy Pécs ellenzéki várossá vált októberben. A 2015-ös szerződés – amit a kormány még a fideszes vezetésű várossal kötött – kimondja, hogy Pécs fokozatosan többet vállal a negyed finanszírozásból. Így idén – ha pecsét kerül a szerződésre – egymilliárdot ad az állam és 200 milliót a város, 2023-ban viszont 800, illetve 400 milliót tesz be a kasszába a két támogató.
A számokból egyértelmű, hogy a kulturális negyed állami-önkormányzati támogatása nem nő a következő időkben, ezért, ha az intézmény ki akarja egyenlíteni az inflációs hatást, akkor gyarapítania kell árbevételét. Ez egyébként az elmúlt években folyamatosan emelkedett: 2017-ben 644, tavaly 816 millió volt a Zsolnay jegy- és reklámbevétele. A múlt héten a pécsi közgyűlés pályázatot írt ki a negyed mögött álló kft. ügyvezetői posztjára, s a város irányítói azt várják, hogy a leendő ügyvezetés ideje alatt a negyed az eddiginél is változatosabb, izgalmasabb, attraktívabb, látogatottabb programokat kínáljon, és növelje a cég bevételét. Azt is szeretnék, ha az évente 5-600 ezer vendéget magába invitáló Zsolnay javítaná a város idegenforgalmi vonzerejét. Vagyis – attól még, hogy a Zsolnay nem lesz bulinegyed – hatásos fesztiválokra, kulturális bulikra lenne igény. A pályázati kiírást a városházán kisebbségben lévő Fidesz nem támogatta. A párt közgyűlési frakcióvezetője, Csizmadia Péter ezt azzal magyarázta, hogy a kiírás egy újabb fesztivál kitalálását-megrendezését várja a majdani ügyvezető csapatától. Csizmadia úgy véli, hogy az új vezetés először a negyed már meglévő programjait fejlessze, mivel egy új és ütős rendezvény bevezetése befektetésigényes és kockázatos. Persze, a Fidesz – talán – azért sem támogatta a vezetői pályázat kiírását, mert nem értett egyet azzal, hogy a 120 embert foglalkoztató kulturális negyed dolgozóinak tizedét elbocsátottak az önkormányzati választás óta eltelt hónapokban. A kormányközeli média szerint azért voltak ezek a leépítések, mert kellett a hely az ellenzéki városvezetés kádereinek. Tény, hogy a negyednél néhány olyan ember kapott munkát, akinek szerepe volt az ellenzék októberi győzelmében, ám az is tény, hogy az elbocsátottak meg általában a korábbi városvezetés káderei voltak. A párthoz nem kötődő Zsolnay alkalmazottak – kérdéseimre válaszolva – humoros történeteket meséltek az elbocsátott dolgozók protekciós idekerüléséről és hozzá nem értéséről. Szóltak arról is, hogy a politikusi kapcsolatok révén felvett dolgozók egyike megsértődött, amikor kollégái egy munkahelyi beszélgetés közben kritizálták Ákost, mert a Fidesz-szimpatizáns popsztár a nőknek elsősorban anyaszerepet szánna, de arról is anekdotáztak, hogy volt, aki a negyed egyik fénymásolójában felejtette a mozgósítandó fideszesek személyes adatoktól hemzsegő listáját. Mindamellett az előző vezetés az árbevétel-adatok alapján nem teljesített rosszul. A Zsolnay alkalmazottai azonban úgy érzik, nem a pártkádereknek köszönhetők az eredmények, hanem a negyed pártfüggetlen kulturális szakembereinek. S ők egyelőre maradtak.

Az államnak se adják

Pécsett lábra kapott a hír, hogy a kormány átvenné a Zsolnay negyedet a gazdaságilag évtizedek óta lejtmenetben lévő várostól. Ruzsa Csaba szerint eddig szóba se került ez a tulajdonosváltás, és a város tárgyalni sem is lenne hajlandó erről. A közélet iránt érdeklődő pécsiek is kizártnak tartják ezt, mivel a negyed – a múzeumokon kívül – integrálja a város szinte valamennyi kulturális intézményét. Ha az államé lenne a negyed, akkor a kormánynak nem tetsző produkciók és rendezvények itt aligha kapnának teret. Emlékezetes, hogy 2018-ban a Zsolnay negyed visszamondott egy vígjátékot, amiben a kormányt gyakran kritizáló Alföldi Róbert játszott. Az intézmény vezetője magára vállalta a döntést, információink szerint azonban egy pécsi fideszes politikus utasította őt az előadás lemondására.