Hegedűs Zsolt üdvözli, hogy a Kúria, felülbírálva egy másodfokú döntést, két év letöltendő börtönbüntetésre ítélt egy ortopéd-sebészt, aki pénzt követelt betegeitől közfinanszírozott ellátásokért.
A Magyar Orvosi Kamara Etikai Kollégiumának elnöke szerint a szigorú jogerős ítélet egy érési folyamat eredménye, melyben benne van sok korábbi akció munkája. Így a rezidensszövetség hálapénzellenes tevékenysége, valamint a Sándor Mária nevéhez kötődő mozgalom, és az 1001 orvos a hálapénz nélkül csoport fellépése is.
Mint mondta, ez a precedens értékű ítélet ugyan a hazai joggyakorlatban szokatlan, de ha más európai társadalmakat nézünk, akkor az a természetes, hogy az orvos nem fogad el hálapénzt. Ha ott ezt megteszi, elveszti a pecsétszámát, azaz a gyógyítás lehetőségét. Ezt pedig a nyugati társadalmakban egyetlen orvos sem kockáztatja.
Magyarországon egy olyan rendszert kell kialakítani, ahol maga a kontroll mechanizmusokkal megerősített szisztéma tartja sínen az orvost, hogy eszébe se jusson hálapénzt elfogadni vagy kikényszeríteni.
Hegedűs Zsolt szerint az ítéletnek az orvostársadalom számára az az üzenete, hogy mindenkinek a maga helyén etikai felelőssége megtenni mindent a hálapénz megszüntetéséért. Ez egyébként a jelenlegi etikai kódexben is szerepel. „Remélem, hogy ő volt az első és az utolsó is, aki kikényszerített hálapénz miatt börtönbüntetést kapott. A köztestületben most éppen egy olyan új rendszer alapjait tesszük le, ahol az ilyen cselekedetek csírájában el lesznek fojtva és nem engedik, hogy egy kolléga is erre az útra térjen.”
Emlékeztetőül: a fővárosi orvos ténykedését két évvel ezelőtt a Válasz.hu részletesen ismertette. A portál szerint a sebész vesztét egy betegének Egyiptomban történt saroktörése okozta. Ő volt az, aki arról híresült el, hogy például a 10 ezer forintos hálapénzre azt mondta: ennyit két perc alatt iszik el a barátaival, és akinek vitorlázni van pénze, annak legyen orvosra is. A hírre sorra jelentkeztek más betegek is, a rendőrség is nyomozást indított. Kikérték az orvos által 2009-2013 között műtött betegek listáját, és végigkérdezték őket hálapénzes tapasztalataikról. A vádirat szerint a sebész előre kért pénzt az ellátásért, de volt, hogy az operáció után határozta meg, mekkora összeget tart elfogadhatónak. Bizonyítani tudták, hogy egy betegének a részletekben történő fizetés lehetőségét is felajánlotta.
Az ügyben etikai eljárás mindeddig nem indult. A MOK-nak ugyanis az a rutinja, hogy a bejelentésre indított eljárásokat felfüggesztik, ha az ügyben bírósági ítélet várható. Ám most egyáltalán nem lesz etikai eljárás, mert annak idején azt kezdeményező bejelentés sem volt, s az ügy a hosszas bírósági eljárás miatt amúgy is elévült.
