Előfizetés

Futóverseny miatt lezárások lesznek a Városligetnél

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.07.25. 08:28
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Változik az arra közlekedő járatok – a 20E járat, a 30-as buszcsalád, a 105-ös autóbusz, a 70-es, a 72-es, a 74-es és a 75-ös trolibusz – útvonala is.
Július 25-én, szombaton délután és az esti órákban rendezik a 26. K&H mozdulj! félmaraton futóversenyt Budapesten. A rendezvény miatt a Városliget környékén forgalomkorlátozásokra kell számítani, várhatóan üzemzárásig változik az arra közlekedő járatok – a 20E járat, a 30-as buszcsalád, a 105-ös autóbusz, a 70-es, a 72-es, a 74-es és a 75-ös trolibusz – útvonala is. A BKK közleménye szerint lezárják a közúti forgalom elől 
  • 16 óra 45 perctől várhatóan éjfélig a Dózsa György utat a Damjanich utca és a Szondi utca között,
  • később, 20 órától a Dembinszky utca és a Damjanich utca közötti szakaszt is,
  • 16 óra 45 perctől várhatóan éjfélig az Andrássy utat a Hősök tere és az Izabella utca között,
  • és 20 órától várhatóan éjfélig a Hermina utat az Ajtósi Dürer sor és a Kós Károly sétány között.
A futóversenyhez kapcsolódó forgalomkorlátozások miatt az érintett közösségi közlekedési járatok módosított útvonalon, a lezárt útszakaszokat elkerülve haladnak. Várhatóan
  • az M1-es kisföldalatti 16 óra 45 perctől az utolsó indulásig a Mexikói út felé nem áll meg a Hősök tere állomáson,
  • a 20E autóbusz 16 óra 45 perctől az utolsó járatindulásig nem érinti a Hősök terét,
  • a 30-as, a 30A és a 230-as autóbusz 16 óra 45 perctől az utolsó járatindulásig Káposztásmegyer felé nem érinti a Damjanich utca / Dózsa György út és a Vágány utca / Dózsa György út közötti, a Keleti pályaudvar felé pedig a Vágány utca / Dózsa György út és a Dembinszky utca közötti megállókat,
  • a 105-ös autóbusz 16 óra 45 perctől az utolsó járatindulásig az Andrássy út helyett a Dózsa György út felé kerülve a Podmaniczky utcán át közlekedik, ezért nem érinti a Hősök tere és a Bajcsy-Zsilinszky út közötti megállókat,
  • a 70-es trolibusz – 16 óra 45 perctől 20 óráig az Olof Palme sétány és a Dvořák sétány megálló érintése nélkül, az Ajtósi Dürer sor–Hermina út felé kerülve közlekedik, az érintett trolimegállókban (74-es, 75-ös trolibusz) megállva, – 20 órától az utolsó járatindulásig a Dvořák sétány, az Olof Palme sétány és a Közlekedési Múzeum– valamint a Kossuth Lajos tér felé a Damjanich utca / Dózsa György út – megálló érintése nélkül közlekedik,
  • a 72-es trolibusz 20 órától az utolsó járatindulásig rövidített útvonalon, az Orczy tér és a Dózsa György úti Honvédkórház között jár,
  • a 74-es trolibusz 20 órától az utolsó járatindulásig a Hermina út helyett a Csáktornya park felé a Mexikói úton, a Károly körút (Astoria) felé pedig a Hungária körúton közlekedik, ezért nem érinti a Közlekedési Múzeum és a Bethesda utca megállót,
  • a 75-ös trolibusz – 16 óra 45 perctől 20 óráig az Állatkerti út–Hermina út–Ajtósi Dürer sor módosított útvonalon halad, – 20 órától az utolsó járatindulásig továbbra sem érinti a Zichy Géza utca és a Hősök tere közötti megállókat. A troli ebben az időszakban a Hermina út helyett a Hungária körúton halad.

EU-csúcs: Az ET elnöke szerint mondhat bármit Orbán és lengyel kollégája, csak el kell olvasni az elfogadott dokumentumot

Szelestey Lajos
Publikálás dátuma
2020.07.25. 07:56
Charles Michel
Fotó: FRANCOIS WALSCHAERTS / AFP
Abban ugyanis az áll, hogy új szabályozás lesz a jogállam védelmében, illetve feltételeket fogalmaztak meg a költségvetés felhasználása kapcsán.
Az Európai Tanács elnöke visszautasítja a bírálatokat az uniós csúcstalálkozó határozatai kapcsán, ideértve, hogy a jövőben a jogállamisághoz kötik a támogatások folyósítását – írja a FAZ. Charles Michel a Bizottság elnökével ért egyet, mármint hogy mondhat bármit Orbán Viktor és lengyel kollégája is, csak el kell olvasni az elfogadott dokumentumot. Abban ugyanis az áll, hogy új szabályozás lesz a jogállam védelmében, illetve feltételeket fogalmaztak meg a költségvetés felhasználása kapcsán. Azon kívül tartalmazza, hogy a Bizottság javaslatokat tesz le az asztalra arra az esetre, ha valamely tag megszegi a közös normákat. A szankciókat kétharmaddal kell majd elfogadni. A politikus elmondta, hogy az állam- és kormányfők igen nyíltan vitatták meg ezt a kérdést, ám arra még vissza kell térni. Az eljárás ügyében ugyanis még nem minden tisztázott.
A Frankfurter Rundschau arról ír: a bajor kormányfő megkerülte a választ arra kérdésre, hogy mi kerekedett felül pár napja a legfelső szintű uniós fórumon: a szolidaritás vagy pedig a nemzeti önzés. Markus Söder úgy válaszolt: a legfontosabb, hogy el tudták kerülni a kudarcot, mert az azt jelentette volna, hogy Európa ki van szolgáltatva a fertőzésnek. Ugyanakkor nagyon is vállalható kompromisszumot értek el, és újra egységes a szellem. Az együttműködést azonban javítani kell, ami egyfelől azt jelenti, hogy segítenek a Délnek, másfelől pedig újraértékelik a kapcsolatokat a keleti partnerekkel. Máskülönben csak még mélyebbek lesznek az árkok. Az újságíró erre megjegyezte, hogy Magyarország és Lengyelország darálja be a demokratikus jogokat, az igazságszolgáltatás és a média függetlenségét. A bajor vezető erre úgy reagált, hogy az értékek mindenki számára kötelezőek, ám ezzel párhuzamosan újfajta párbeszédkultúrát kell kialakítani. Kapcsolatba kell lépni a civil szféra különféle áramlataival. A magyarok és a lengyelek közt is sok híve van az európai együttműködésnek. Mint mondta, ez még akkor is így van, ha a jogállam ügyében többet is tehettek volna a csúcs részvevői. Ugyanakkor kiemelte, hogy a koronaválság remélhetőleg bizonyította: csak a kölcsönös szolidaritás segít.
Az Economist vezércikke úgy értékeli, hogy a brüsszeli csúcstalálkozón kidolgozott pénzügyi segély elhárítja az egész unió gazdasági visszaesésének veszélyét, sőt oly mértékben megerősíti az EU-t, amit aligha képzelt volna bárki is akár pár hónappal ezelőtt. Még akkor is így van ez, ha az autokrata Orbán Viktor felháborított mindenkit, akinek számít a jó kormányzás. Hiszen a jogállami kritériumok felvizezését követelte. Igénye nem sok jót ígér a költségvetési unió szempontjából. Ilyen szintű bizalmatlanság mellett alighanem igen sok gusztustalan alkudozás árán lehet csak majd előbbre lépni. A négy takarékos országot nagyobb visszatérítésekkel vették meg. A demokratikus elvek kikényszerítését felpuhították, hogy megbékítsék Orbánt. A két hős azonban Angela Merkel és Emmanuel Marcon, mert mindketten túlléptek a szűk nemzeti érdekeken és európai megoldásra törekedtek. A nagyok összefogása idegesíti a kisebbeket, és amit a francia elnök nehezen elért precedensnek tekint, az Rutte számára síkos lejtő. De az biztos, hogy az EU jövőjét a német és a francia vezető építi.

Mélyponton az egyetemre felvett diákok száma

Juhász Dániel
Publikálás dátuma
2020.07.25. 06:40

Fotó: Ladjánszki Máté / Népszava
Az elmúlt 19 évben egyszer sem vettek fel olyan kevés gólyát, mint idén. A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája szerint aggasztó a helyzet.
Újabb negatív rekord dőlt meg a felsőoktatásban: nemcsak a jelentkezők száma esett vissza drasztikusan az idei egyetemi felvételi eljárásban, hanem azoké is, akik szeptemberben új belépőként indulhatnak el a diplomához vezető úton. Az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint ősztől 68 112 elsőéves kezdheti meg felsőfokú tanulmányait, tízezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban. A felvi.hu adatai szerint 2001 óta egyszer sem fordult elő, hogy ilyen kevesen nyerjenek felvételt. Idén a jelentkezők száma is rendkívül alacsony volt: 91 460-an döntöttek úgy, hogy megpróbálnak bejutni valamelyik egyetemre, ami húszezerrel kevesebb jelentkezőt jelent 2019-hez képest. Ugyanakkor ez még mindig több, mint amennyi gólyát (78,9 ezret) tavaly felvettek, így lehetett bízni abban, hogy az alacsony jelentkezői szám ellenére a felvételt nyert hallgatók aránya nem változik számottevően. Nem így lett. Noha a felsőoktatásért is felelős Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) államtitkára, Bódis József semmi kivetnivalót nem lát ebben (pénteki sajtótájékoztatóján legalábbis nem említette aggályait), a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) sajtófőnöke, Budai Marcell aggasztónak tartja a kialakult helyzetet. Szerinte elsősorban két oka van annak, hogy idén ilyen kevesen jelentkeztek egyetemre, és egyik sem a demográfiai változásokra vezethető vissza. Az egyik lehetséges magyarázat, hogy az idei évtől vált kötelezővé az emelt szintű érettségi az egyetemi felvételihez. A kormány ezt tavaly jelentette be, így sok diáknak, akik korábban nem terveztek emelt szintűzni, nem maradt elég ideje a felkészülésre (a középiskolákban általában a 11. évfolyamon kezdik meg a felkészítést). A másik ok a felvételihez ugyancsak kötelező középfokú nyelvvizsga 2020-as bevezetésének terve, amiről nem sokkal a jelentkezési időszak kezdete előtt, tavaly év végén ugyan lemondott a kormány, de Budai Marcell szerint előfordulhatott, hogy a hír nem jutott el időben mindenkihez, illetve akkora már lemondtak az egyetemi továbbtanulásról és más tervekkel álltak elő. Hozzátette azt is, tapasztalatai szerint a fiatalok egy része egyre kevésbé látja vonzónak a diplomához vezető utat, mert egyre több olyan munkalehetőség van, ahol diploma nélkül is olyan kezdőfizetést kaphatnak, mint egyetemi végzettséggel. Az elsőéves egyetemisták számának ilyen mértékű visszaesése ugyanakkor gyors megoldást igényel a HÖOK sajtófőnöke szerint. Az egyik első lépés a pótfelvételi eljárás kiterjesztése lehet. Az eddigiektől eltérően több képzési területre – például agrár, műszaki, orvosi, társadalomtudományi vagy pedagógusképzésekre – is lehet majd állami ösztöndíjas formában jelentkezni a pótfelvételi eljárásban, melynek indulását várhatóan július végén vagy augusztus elején hirdetik ki. A jelentkezők, illetve a felvételt nyert hallgatók alacsony számának alakulásáról szerettük volna megtudni az ITM véleményét is, de cikkünk írásáig nem reagáltak megkeresésünkre. 

Bizonytalan kollégiumi férőhelyek

A ponthatárok kihirdetése után elkezdődik a jelentkezés a kollégiumi férőhelyekre, ám most különösen figyelni kell arra, mely kollégiumok működnek az adott egyetemeken. A HÖOK sajtófőnöke, Budai Marcell szerint több intézményben még bizonytalan, mennyi kollégiumot nyitnak meg a koronavírus-járvány után – illetve a vírus várható újbóli, őszi felfutása előtt. Az biztos, hogy például az Eötvös Loránd Tudományegyetem Kerekes utcai kollégiuma zárva marad az őszi félévben. A HÖOK adatai szerint összesen 54 500 kollégiumi férőhely van országosan, ezekre még „normál időkben” is 130-140 százalékos a túljelentkezés. 

Sikert harsog a Corvinus, az oktatók aggódnak

Példaértékűnek tartja Lánczi András, a Budapesti Corvinus Egyetem rektora, ahogy az intézmény az állami finanszírozásból átállt a MOL részvényeivel megtámogatott közhasznú alapítványi fenntartásra. Ennek tekintetében az átalakítás előtt álló, de tiltakozó Színház- és Filmművészeti Egyetem közösségének is ajánlaná az új rendszert – mondta péntek délután lapunk kérdésére egy háttérbeszélgetésen. Beszámolt arról, az egyetem tavalyi 16-17 milliárdos költségvetése 6 milliárddal bővült, nőttek az oktatói bérek, bővültek a hallgatói ösztöndíjak és több új oktatót is felvettek. A fő téma a felvételi volt: összesen 2809 hallgatót vettek fel, akik 80 százaléka az állami helyeket kiváltó Corvinus-ösztöndíjban részesül, igaz, tovább csökkent a felvett hallgatók száma. – Sem a munkavállalói jogok, sem az intézményi autonómia megtartására nincsenek garanciák – véleményezte lapunknak a háttérbeszélgetésen elhangzottakat Toronyai Gábor, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete Corvinusos alapszervezetének vezetője. Meglátása szerint számos hatáskört elvontak az egyetemi szenátustól a fenntartó alapítványhoz, illetve az egyetemi elnöki pozíció létrehozása is az önállóság csökkenésével járt, nem beszélve arról, hogy az alapítvány kuratóriumát nem tudják ellenőrizni. Bár azt nem vitatta, hogy több pénz került az egyetemhez a váltás óta, azonban kifogásolta, hogy a kuratóriumnak nincs nyilvános üzleti terve.   – Tartalékot képeztünk – mondta Hernádi Zsolt, a Mol vezérigazgatója, egyben az egyetemi alapítvány kuratóriumi elnöke a háttérbeszélgetésen arra a kérdésre, biztosított-e az egyetem költségvetése, ha a Mol a járvány miatt nem tud megfelelő nyereséget, abból pedig osztalékként pénzt juttatni az egyetemnek. Toronyai információi szerint nagyjából egy évnyi tartaléka van a fenntartónak, de megjegyezte, hogy az első évben beigazolódott aggodalmuk: gonddal járhat, ha egy cég eredményétől függ a finanszírozás. - Unyatyinszki György