Az Európai Stabilitási Kezdeményezés nevű berlini elemző intézet igazgatója úgy gondolja, hogy az Európai Bíróság közreműködésével kellene megálljt parancsolni a tekintélyelvű magyar és lengyel vezetésnek. Gerald Knaus arról nevezetes, hogy a menekülthullám tetőpontján ő javasolta Merkelnek: kössön az EU szerződést Törökországgal, ami azután idáig nagyjából jó megoldásnak bizonyult. Most azzal érvel, hogy a luxemburgi testület ítélete ellen a budapesti és varsói populisták nemigen tudnak politikai érveket felhozni. A rendszer úgy működne, hogy az EUB mondaná ki: a Bizottság által bepanaszolt állam megszegte a demokratikus alapelveket. Ha az érintett kormány nem vet véget azonnal a jogsértésnek, akkor automatikus búcsút inthet a brüsszeli támogatásoknak.
Márpedig Knaus úgy látja, hogy éppen a pénz jelenti Orbán és Kaczynski Achilles-sarkát. Úgy hogy pont ilyen okokból nem jó az, amit az állam- és kormányfők pár napja a brüsszeli csúcstalálkozón dolgoztak ki. Az eredeti javaslat ugyanis felpuhult. A lap szerint azért, mert Merkelnek fontosabb volt a következő hét évre szóló költségvetés jóváhagyása, illetve a vírus miatt padlóra került nemzetgazdaságok megmentése. És akkor még ott van, hogy a kompromisszumos megoldás igencsak eltérő értelmezésekre ad lehetőséget. A magyar és a lengyel fél mindenképpen ragaszkodni kíván ahhoz, hogy a végleges változatot az állam- és kormányfőknek kell elfogadniuk, ez ugyanis változatlanul vétójogot jelentene a két ország számára.
Az Európai Parlament ugyan szintén berzenkedik a brüsszeli határozat ellen, mert fogatlannak tartja a záróközleményben megjelölt jogállami biztosítékokat. Csakhogy az EP-t sürgeti, hogy a mentőcsomag jóváhagyását nem lehet sokáig húzni-halasztani. Közben pedig erősen valószínű, hogy Kaczynski megpróbál kész helyzetet teremteni az igazságszolgáltatás átalakítása ügyében, így elkerülhetetlennek látszik a kemény összetűzés Brüsszellel, illetve az Európai Bírósággal. Knaus arra figyelmeztet, hogy a reform végképp hazavágná a demokráciát Lengyelországban. Az ő tervének nagy hátulütője ugyanakkor az, hogy azt is csupán minősített többséggel lehetne keresztülvinni.
Bár a magyar kormány tagadja, hogy a sajtószabadság felszámolására törne, a legújabb áldozat az Index, ám ezalatt a hatalom zavartalanul terjeszti a határon túl a maga üzeneteit, illiberális nézeteit. A brit jobboldali lap a V4NA hírügynökség, illetve a Remix News angol nyelven megjelenő internetes oldal példáján mutatja be, miként is működik a gépezet, hozzátéve, hogy félő: Magyarország Moszkva, Teherán és Kína nyomdokaiba szegődik az államilag irányított dezinformáció területén.
A lényeg, hogy magukat teljesen elfogulatlan netes oldalnak feltüntetve, propaganda portálok népszerűsítik a magyar kormányt. A Remixről a saját honlapja csupán annyit lehet tudni, hogy a magyar fővárosban szerkesztik. Az FWD Affairs hozta létre, amelynek székhelye szintén Budapesten van, és saját bevallása szerint stratégiai kommunikációs, illetve sajtóügynökség. Az az amerikai Patrick Egan jegyezte be, aki látszólag csak igen lazán kötődik a Fideszhez, de tanácsadói minőségében már jó pár párteseményen beszélt. Továbbá nem egy szerződést kapott már a Miniszterelnöki Hivataltól, ezen felül karban tartja a hivatalos magyar támogatással működő Transylvania Now - Erdély Most portál angolul megjelenő változatát.
Témáit tekintve jóformán csupa olyan kérdéssel foglalkozik, amelyek igen kedves célpontot jelentenek az Orbán-kabinet számára: migráció, unió és Soros György. Leginkább ugyanezekről szokott írni a V4NA is, de hát annak az egyik alapítója Habony Árpád, a másik pedig Szalay-Bobrovniczky Kristóf, volt londoni nagykövet (aki időközben hazatért, hogy a kormányzati kommunikációt erősítse az önkormányzati választáson elszenvedett Fidesz-pofon után – a szerk. megj.)
Egyébiránt mindkettő roppant szűkszavú: egy oldalból álló honlapjuk semmi érdemit nem tartalmaz a tulajdonosi háttérről. Csupán üzenni lehet nekik, de egyiken sem válaszoltak, amikor a brit újság próbált kapcsolatba lépni velük.
A magyar kormányfő megint azzal büszkélkedett, hogy győzelmet aratott az uniós csúcson, de azt azért elismerte a közrádióban, hogy nem sikerült elválasztani egymástól az uniós források kifizetését, illetve a jogállami feltételek bevezetését. A brüsszeli tanácskozás után még azt bizonygatta, hogy Lengyelországgal együtt visszaverték az idevágó próbálkozást. Most viszont azt közölte, hogy az ügy még messze van a nyugvóponttól, mert egyelőre csupán csatát tudtak nyerni, háborút még nem.
Persze nagyon kockázatos lett volna részéről szembemenni a német kívánságokkal, hiszen Berlin a magyar gazdaság legnagyobb partnere és erősen támogatta a mentőprogramot. Nagy Attila Tibor (Méltányosság Politikai Elemző Központ) szerint Orbán megértette, hogy nem utasíthatja el kerek-perec a német szándékát, tehát hogy mindenképpen kössék meg az egyezményt a költségvetésről, illetve az újjáépítési tervről. Berlint ugyanis aggasztja, hogy összeomolhatnak olyan, kulcsfontosságú kiviteli piacai, mint Olaszország és Spanyolország. Így a miniszterelnök rájött, hogy nem érdemes vétóznia a jogállam kapcsán.
A Bizottság és az Európai Parlament elnökének legutóbbi nyilatkozatai arra utalnak, hogy az unió ragaszkodik a jogállami feltételek bevezetéséhez. A légkör láttán a magyar kormány arra készíti fel támogatóit, hogy újabb összecsapás lesz az unióval a demokratikus hiányosságok miatt. Elemzők szerint Brüsszel mindenképpen erősíteni kívánja a jogállami elveket. Virág Andrea, a Republikon Intézet igazgatója szerint Orbán ezt pontosan érzékeli, ezért ugyan a sikert harsogja, de közben már azt sulykolja a híveknek, hogy az igazi vita még csak ezután jön.
A lap arra mutat rá az Indexnél kitört botrány kapcsán, hogy a portál évek óta így vagy úgy, de Orbántól függő üzletemberek tulajdonában van. A szerkesztőség önállóságát idáig az szavatolta, hogy egy alapítvány ékelődött a munkatársak és a vállalkozás birtokosai közé, de az egész szerkezet így is igencsak ingatag volt, mert a végső szót a cég gazdái mondták ki. Márpedig legutóbb azt dobták be, hogy szervezzék ki a tartalomszolgáltatás bizonyos részeit, nyilvánvalóan azzal a szándékkal, hogy elvegyék az anyagok politikai élét. Egyébiránt – jegyzi meg a lap – Magyarországon már nemigen van olyan, jelentős sajtóorgánum, amely ne a miniszterelnöktől vagy üzleti körétől függne.
Orbán és Morawiecki ugyan nyilváníthatja magát az uniós csúcskonferencia győztesének, mert többféleképpen lehet értelmezni a jogállam ügyében tető alá hozott megállapodást, a részletek azonban még meglehetősen homályosak, így azokat még ezután kell tisztába tenni. Ezt a kremsi Duna Egyetem egyik politológia professzora fejti ki vendégkommentárjában. Ulrike Guérot, aki egyúttal a berlini Európai Demokrácia Laboratórium nevű elemző intézet alapítója, ugyanakkor kifejti, hogy az EU már most vesztett, ha a jogállamiság tiszteletben tartása csak attól függ, sikerül-e kétharmadot a szankciók mögé tenni. Politikailag ugyanis ez igencsak vérszegénynek tűnik, mert a formáról megy a vita, noha a lényeg a nacionalista, mi több, autoriter irányzatok visszaszorítása volna egy uniós országban. Azaz a bajok okát kellene megtalálni és felszámolni.
Onnan lehetne elindulni, hogy ne kezeljék ilyen mértékben másodrendű polgároknak Kelet-Európa lakóit, és vessenek véget a térségben létrehozott új érték szinte gátlástalan lefölözésének. Bízni kellene abban, hogy a lengyelek fele, de Magyarországon is sokan, pl. a budapesti főpolgármester, megelégelték kormányuk viselkedését az Európai Tanácsban. A kontinens sorsa a civil fordulattól függ, amiben a magyarok és a lengyelek még nem érintettek. De olyan földrész kell, amelyben nem a tanács, hanem a polgárok döntenek.
