Az Adrián természetesnek ható ciripelést, zümmögést számos településen és tó melletti zöldterületeken is lehet hallani – írta a Veol. Tavalyhoz képest jóval nagyobb számban vannak jelen, lényegében tömegesnek tekinthető a rajzásuk, és így az általuk kibocsátott jellegzetes „zene” is jóval több helyen és hangosabban hallható – mondta Vers József, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park kelet-veszprémi tájegységének vezetője.
A jellegzetes hangot, amely május végétől augusztus közepéig hallható, az óriás énekeskabóca és a mannakabóca adja, mindkét nagy testű – két-három centiméteresre növő – kabócafaj elterjedtsége nagyobb és gyakoribbá vált az utóbbi egy évtizedben. „Mindkét melegigényes rovarfaj a Mediterráneumban érzi jól magát, Dél-Európa és a Balkán-félsziget számos pontján megtalálhatók, ugyanakkor mindkét faj több évtizede jelen van a Tihanyi-félszigeten. Az utóbbi évek újdonsága, hogy az óriás énekeskabócák a félszigettől egyre távolabbi területeken, a Balaton-felvidék mellett Zala megyében, sőt, Budapesten is megjelentek” – mondta a szakember. A terjedésük okára egyelőre nincs pontos magyarázat, de vélhetően a klímaváltozással járó felmelegedés is hozzájárul.
A hangot, amely a nőstények odacsalogatását célozza, a hím énekeskabócák a potrohukon lévő hártyák rezegtetésével állítják elő. Az óriás énekeskabócák folyamatosan zizegnek, míg a mannakabócák szaggatottan adják ki ciripelésüket.
Az óriás énekeskabóca és a mannakabóca Magyarországon védett állat, természetvédelmi értéke ötezer forint.
