Előfizetés

Hit Gyülekezete: végképp megváltozott a jobboldal véleménye

Czene Gábor
Publikálás dátuma
2020.07.28. 06:40
SEMJÉN Zsolt; NÉMETH Sándor
Fotó: Koszticsák Szilárd / MTVA - Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap
A gyülekezet előzőleg 2006-ban írt alá megállapodást a kormánnyal, amikor a miniszterelnököt még nem Orbán Viktornak, hanem Gyurcsány Ferencnek hívták.
Semjén Zsolt KDNP-s miniszterelnök-helyettes a világméretű neoprotestáns mozgalom legnagyobb súlyú magyarországi képviselőjeként méltatta a Hit Gyülekezetét, miután az állam nevében finanszírozási megállapodást írt alá múlt pénteken Németh Sándor vezető lelkésszel. A budai Várban, a Miniszterelnökségen rendezett ünnepélyes eseményen a gyülekezet részéről két volt SZDSZ-es parlamenti képviselő, Hack Péter és Mészáros István is részt vett. Annak idején a Hit Gyülekezete és a liberális SZDSZ kemény csatákat vívott a jobboldallal, személy szerint Semjén Zsolttal is. Kérdésünkre, hogy milyen érzés volt az egykori „nagy ellenféllel” egy ilyen ceremónián találkozni, Hack Péter diakónus, jogász, egyetemi tanár elmondta: összességében jó érzés töltötte el. A jobboldal ugyanis, amely sokáig nagyon ellenségesen viszonyult a gyülekezethez, a mostani megállapodással bizonyságát adta annak, hogy végképp megváltozott a véleménye. A kormány felismerte, hogy a Hit Gyülekezete tartósan jelen van a társadalomban, komoly beágyazottsággal rendelkezik és a nemzetközi kapcsolatai is fontosak az ország számára – állapította meg Hack Péter. A gyülekezet előzőleg 2006-ban írt alá megállapodást a kormánnyal, amikor a miniszterelnököt még nem Orbán Viktornak, hanem Gyurcsány Ferencnek hívták. Hack emlékeztetett rá, hogy 2011-ben a fideszes többségű parlament új vallásügyi törvényt fogadott el, amely a Hit Gyülekezetét is az úgynevezett „bevett egyházak” közé sorolta. A mostani szerződés aláírása azóta napirenden volt. A megállapodást egyebek mellett az indokolta, hogy a gyülekezet fenntartásában közoktatási és felsőoktatási intézmény is működik: ezek finanszírozását az időközben megváltozott törvényi környezethez kellett igazítani. Hack a fejlődés példájaként említette, hogy 1997-ben, amikor a gyülekezet megalapította a Bornemisza Péterről elnevezett általános iskoláját, 314 diákkal indultak. Az idén szeptemberben kezdődő tanévben a beiratkozók száma eléri a 7000-et. Hack Péter elmondása szerint a megállapodás szabályozott kereteket teremt a gyülekezet gyermekvédelmi tevékenységének, valamint a börtönökben, kórházakban és a honvédségnél teljesített szolgálatának. A Hit Gyülekezete csak olyan közfeladatok után kap költségvetési támogatást, amelyeket máskülönben állami vagy önkormányzati intézményeknek kellene ellátniuk. Hitéleti támogatásra – a minden egyháznak járó egyszázalékos adófelajánlásokat kivéve – a gyülekezet nem tart igényt. Többféle egyház-finanszírozási rendszer létezik a világban, a magyar kormány által preferált megoldástól eltérően a Hit Gyülekezete az önfenntartó modell híve. Hiszen – jegyezte meg Hack Péter – így derülhet ki, hogy melyik felekezetre milyen valós igény mutatkozik. „Felfogásunk szerint a hívek részéről megnyilvánuló anyagi támogatás azt is világosan jelzi, hogy egy adott egyház milyen mértékű népszerűségnek örvend a hívek körében. Nálunk alapelv, hogy a lelkészeinket nem az államnak, hanem az adott közösségnek kell eltartania, és csak ott legyen teljes idejű szolgálatot végző lelkész, ahol erre képesnek bizonyul a helyi közösség” – mondta. Ugyanakkor a Hit Gyülekezete – bár nem tartja ideálisnak a jelenlegi állapotot – tudomásul veszi, hogy a kormány másfajta egyházpolitikai modellt követ. Hack szerint a legfontosabb az, hogy a kormány tiszteletben tartja az egyházi autonómiát. A vallásos emberek szabadon gyakorolhatják hitüket, nem kényszerülnek arra, hogy szembeszegüljenek az állammal, ha valamelyik törvényi rendelkezés sérti a hitelveiket. Így például egyházi fenntartású kórházban az állam nem kényszeríti rá az orvosokat, hogy vallási meggyőződésük ellenére abortuszt hajtsanak végre. Kérdésünkre, hogy mostantól a Hit Gyülekezetét a Fidesz deklarált szövetségesének tekinthetjük-e, Hack Péter közölte: „ez nem politikai megállapodás, nem politikai alku”. A kormány azokkal az egyházakkal köt megállapodást, amelyek széles körben látnak el közfeladatokat. Szóba hoztuk, hogy az Iványi Gábor által vezetett Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség még mindig nem kapta vissza egyházi státuszát. Hack reményei szerint erre is lehetőség nyílik majd: az egyházi törvény 2018-as módosítása kedvező változást hozott, normatív feltételeket fogalmazott meg. A Hit Gyülekezete és a kormány kapcsolatára visszatérve Hack Péter hangsúlyozta, hogy vannak olyan kérdések (ilyen az élet, a család védelme, vagy a konzervatív erkölcsi értékek tisztelete), amelyekben a gyülekezet álláspontja közel áll ahhoz, amit a Fidesz képvisel. Más kérdésekben, így például a követendőnek tartott egyház-finanszírozási modell esetében, akadnak nézetkülönbségek. Ennek azonban – tette hozzá – a megállapodás szempontjából nincs jelentősége. Hack Péter az összes előkészítő tárgyaláson jelen volt, és állítja, hogy a kormány még csak utalást sem tett arra, hogy lenne bármilyen politikai elvárása a Hit Gyülekezete felé.  

Benyomul az állam helyére az egyház

Juhász Dániel
Publikálás dátuma
2020.07.28. 06:20

Fotó: Adam_Molnar / ALL RIGHT RESERVED
Tovább emelkedett a felekezetek által fenntartott iskolák száma, az ilyen intézményekbe járó diákok aránya pedig megkétszereződött 2010 óta.
Jelentősen megugrott az egyházi fenntartásban működő oktatási intézmények száma az elmúlt nyolc-tíz évben, általános iskolából például 197-et, gimnáziumból 108-at működtettek az egyházak a 2010/2011-es tanévben, 2019-re viszont már 378-at, illetve 172-t – derült ki a legújabb Köznevelési statisztikai évkönyv, illetve a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss adataiból. Az óvodáknál is hasonló a helyzet: tíz éve még 141 óvoda működött egyházi fenntartásban, tavaly már 282. Az egyházi intézményekbe járó gyermekek, diákok száma is jelentősen megemelkedett. 2010-ben még 12,4 ezer gyerek járt egyházi oviba, idén már 26,9 ezer. Az általános iskolások közül tíz éve 50 ezren tanultak felekezeti iskolában, a 2019/2020-as tanévben már 111,7 ezren. Az egyházi fenntartású gimnáziumokba járó középiskolások száma 2010-ben 37 ezer volt, idén 54,9 ezer, ez a gimnazisták egynegyede.    A Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke, Totyik Tamás a tendencia kapcsán kifejtette,  az egyházi iskolák finanszírozás tekintetében sokkal stabilabb lábon állnak, mint az államiak. Ebben nagy szerepe van annak is, hogy az államtól tavaly négyszer annyi támogatást kaptak egy diák után, mint egy állami iskola. Totyik tud olyan Hajdú-Bihar megyei városról, ahol az önkormányzat és a tankerület azért adta át egyházi fenntartásba az iskolát, mert máskülönben nem tudták volna megoldani a rossz állapotú iskolaépület mihamarabbi felújítását.   A növekvő egyházi jelenlét az oktatásban még szembetűnőbb, ha nemcsak az egyes iskolákat, hanem a feladat-ellátási helyeket nézzük, egy iskolának ugyanis több tagintézménye is lehet. Az elmúlt években ugyanis az egyházak több oktatási intézmény fenntartását is átvállalták az államtól, ám ezeket nem önálló iskolaként működtetik tovább, hanem betagolják valamelyik másik egyházi iskola alá. A KSH legfrissebb, 2019/2020-as tanévre vonatkozó adatai szerint az egyházak idén 378 helyen működtettek óvodákat (2010-ben még 155), 546 feladat-ellátási helyen általános iskolákat (2010-ben 233), ez az alapfokú iskolák 15 százaléka. Gimnáziumokat 255 helyen működtetnek (2010-ben 122), ami a gimnáziumi feladat-ellátási helyek 30 százalékát teszi ki. A szakképzésben is emelkedett a felekezeti intézmények száma: a mostani tanévben már 118 szakgimnázium és 75 szakközépiskola volt egyházi fenntartásban.   Történik mindez úgy, hogy közben - a statisztikák szerint - az állami fenntartású intézmények száma csökkent: általános iskolából 1991 működött 2010-ben állami fenntartásban, 2019-ben 1872. Gimnáziumokból 402-t tartott fenn az állam tíz éve, tavaly már csak 298-at. A PSZ alelnöke szerint egy tudatos társadalomépítés is zajlik az egyházakon keresztül. Szerinte ezt jelzi az is, hogy a kormány a szociális ellátásban is növelni akarja az egyházak szerepét: a szakellátásban, az idős- és fogyatékos otthonok fenntartásában 25, az alapellátásban 44-45 százalékos az egyház részesdése, a gyermekvédelem területén pedig az év végére meghaladja a 60 százalékot. Mindezt segíti az a tavasszal elfogadott jogszabály, amely alapján a feladatvállaláshoz a fenntartók ingatlan-tulajdonjogot is kapnak. A 2021-es költségvetésben pedig az egyházi és civil fenntartóknak az ideinél 20 milliárd forinttal magasabb támogatást biztosít az állam.      

Kitüntették Hadházy Ákost

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.07.27. 21:39

Fotó: Béres Márton / Népszava
A Nagy Imre Társaság Budapesti Szervezete ismerte el tevékenységét.
Hadházy Ákos kapta a Nagy Imre Társaság Budapesti Szervezetének Libik Györgyről elnevezett díját. társaság szerint magyarnak lenni ma ismét egyet jelent a diktatúra csatlósának, vagy áldozatának szerepével - így azok elismerése, akik a hatalommal szemben, a szabadságért küzdenek, erkölcsi kötelesség. Az indoklás szerint a politikus azért érdemes az elismerésre, mert szavára utcára mentek a közszolgálati média függetlenségért aggódok, elszántan küzd az állami szintű korrupció megszüntetéséért, a jogszolgáltatás helyreállításáért, valamint az EU-s ügyészség joghatásáért. Ahogy a 'kórházkisöprés' ellen is felemelte a szavát.  

A névadó

Libik György alpesi sízőként két olimpián is részt vett. 1944-45-ben az életveszélyt is vállalva segített a svéd diplomatának, Raoul Wallenbergnek, az 1956-os forradalomba pedig fegyveres szabadságharcosként kapcsolódott be. A forradalom leverése után Svédországba ment, 1991-ben költözött vissza Magyarországra. A díjat hagyományosan Ságvári Endre halálának évfordulóján, július 27-én adják át a Remiz étteremben, Ságvári lelövésének helyszínén.