Előfizetés

Lázár János nyert a „lakógyűlésen”

Bernau Péter
Publikálás dátuma
2020.07.27. 19:32

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
A fideszes politikus volt az egyetlen jelölt és ő is lett az elnök a Magyar Tenisz Szövetség tisztújító közgyűlésén, ami határozatképtelenség miatt fél órás késéssel kezdődött el.
Nem sikerült az eredetileg tervezett időpontban elkezdeni a Magyar Tenisz Szövetség (MTSZ) tisztújító közgyűlését, mert a szavazati joggal rendelkező küldötteknek kevesebb mint a fele érkezett meg a helyszínre. A lakógyűlésekhez hasonlóan az új tanácskozást harminc perccel későbbre írták ki, ekkor már nem számított a jelenlévők létszáma. Végül 164 küldöttel elkezdődött a közgyűlés, amit azért kellett összehívni, mert Szűcs Lajos fideszes politikus elnökösködése alatt 3,5 milliárd forint hiány keletkezett az MTSZ kasszájában és ezt már a kormány sem tolerálta. A szövetség megmentésének Szűcs távozása volt a feltétele. Utódjának a kormányfő Lázár Jánost nézte ki, aki szintén fideszes politikus, volt kancelláriaminiszter, hódmezővásárhelyi polgármester, jelenleg pedig a nemdohányzók érdekeit képviselő miniszterelnöki biztos. Az elmúlt másfél-két hónapban nagyon komoly egyeztetések zajlottak a háttérben, ennek eredményeként a szövetség ellenzéke részéről felkért elnökjelölt, Bardóczky Kornél korábbi Davis Kupa-játékos lemondott elnöki ambícióiról, de szerepet kap az átalakuló MTSZ-ben. A második közgyűlés nem várt fennakadással kezdődött, hiányzott ugyanis a szavazatszámláló bizottság egyik tagja, akit telefonon riasztottak és pár perc után megérkezett a tanácskozásra. Előbb a posztjáról írásban lemondó Szűcs Lajos levelét olvasták fel a jelenlévőknek: a tízperces felolvasásból meg lehetett tudni, hogy a távozó vezető kilenc és fél évvel ezelőtt azzal a céllal fogadta el a felkérést az MTSZ vezetésére, hogy békét hoz a sportágba, amit állítása szerint egy év alatt meg is valósított. Az is kiderült a levélből, hogy Szűcs érkezése előtt 100-130 millió forint volt a szervezet éves költségvetése, jelenleg a nemzetközi versenyek nélkül ez az összeg 600 millió forint. Arra nem kaptak választ a küldöttek, hogy hova tűnt 3,5 milliárd forint a kasszából és mennyire érzi magát felelősnek ezért a búcsúzó elnök. A békének pedig jelenleg nyoma sincs a sportágban, ahogy az eltűnt milliárdoknak sem. Az elnökválasztás előtt módosították az alapszabályt, az elnökség létszáma hétről tizenegy főre nőtt. Ennek megszavazásához a jelenlévők voksának kétharmadára volt szükség, egy kis számolgatás után a jelenlévők egyezségre jutottak abban a kérdésben, hogy 164 fő esetén ez 110 támogató szavazatot jelent. Miután ezt tisztázták, megszavazták a módosítást. „Teniszezni és nem fideszezni jöttem – kezdte programbeszédét Lázár János. - Az MTSZ bajba került, a vitás helyzeteket meg kell oldani. Mindenkivel partneri viszonyt akarok kialakítani. Belátható időn belül ellehetetlenül az MTSZ működése, ha nem sikerül rendezni a vitás kérdéseket. A következő egy évben szeretnék segíteni a béke megteremtésében, a múlt lezárásában. A jövő nyári tokiói olimpia után el kell számolnunk az eredményekkel, ekkor eldöntjük, akarunk-e továbbra is közösen dolgozni. A magyar sport legnagyobb támogatója az adófizető lakosság, az embereknek nem presztízsberuházások kellenek, hanem sportolási lehetőségek.” A beszédet titkos szavazás követte, 156-an voksoltak az egyetlen elnökjelöltre, négyen érvénytelen szavazatot adtak le. Az elnökválasztást követte a titkos szavazás az elnökségi tagokra, ami újabb nem várt fordulatot hozott: új szavazatszámlálókat kellett felkérni, akik a régiekkel közösen kétszer átszámolták a leadott voksokat az eredményhirdetés előtt. A jelenlévők türelmesen kivárták azt a háromnegyed órát, amíg megszületett a hivatalos eredmény, és mindenki megnyugodhatott, minden pozícióra az került, akinek kellett. 

Markovits László az alelnök

Az alelnöki tisztségre is egyetlen jelölt volt, Markovits László, a Vasas elnöke. A korábbi játékos megbízását is megszavazta a közgyűlés. A remények szerint új útra lépő MTSZ elnökségébe Balaicz Zoltán, Lantos Csaba, Nagy Zoltán, Nagy Zsolt, Noszek Péter, Papp László, Schmitt Gréta, Vágó László és Zwack Sándor kerültek be. Tagja ezen kívül a testületnek az elnök és az alelnök. 

Kvázi lakógyűléssé alakult a Lázár Jánost elnökké választani hivatott közgyűlés

Bernau Péter
Publikálás dátuma
2020.07.27. 14:53

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
A teniszszövetség "legfelsőbb fóruma" az első fordulóban nem volt határozatképes, így a második menetre készül, ahol nincs létszámhoz kötött döntés.
Hiányzott a szavazásra jogosultaknak legalább a fele a Magyar Tenisz Szövetség tisztújító közgyűlésére, így az ülés határozatképtelenné vált. A helyzetet úgy oldják meg, ahogy a lakógyűléseken szokás ilyen esetekben: harminc perc késéssel a jelenlévőkkel megtartják az eseményt. Aminek nem kicsi a tétje, elnököt kell választani a megtépázott tekintélyű szövetség élére. Az egyetlen jelölt Lázár János fideszes politikus. Elődje, Szűcs Lajos - szintén a kormánypárt embere - abba bukott bele, hogy 3,5 milliárd forintos hiány keletkezett a szervezetnél.

Sorcsere a kézisek szakmai vezetésében

Vincze Attila
Publikálás dátuma
2020.07.27. 08:30

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
A sima átszervezésként kommunikált átalakítás a gyakorlatban azt jelenti, hogy az eddigi vezetőt kimenekítették a konfliktushelyzetből.
Augusztus 1-jétől átalakul a Magyar Kézilabda Szövetség vezetése, az elnökség áldásával megszűnik a szakmai igazgatói poszt, ellenben létrejön egy új szervezeti egység, amelyet utánpótlás-fejlesztési igazgatóság néven aposztrofálnak. A nagyközönség ingerküszöbét nyilván nemigen érinti meg egy efféle belső átszervezés, holott emögött komoly indok, mi több, konfliktushelyzet húzódik meg. Tavaly áprilisban a szövetség budapesti tisztújító küldöttgyűlésén két fontos személyi döntés született. A férfi szakágért felelős alelnöknek Nagy Lászlót, a nőinek Pálinger Katalin nevezték ki. A két alelnök azóta a két válogatott szakmai munkájáért felel, ami egyébként támadhatatlan döntés, hiszen két megkérdőjelezhetetlen sportági ikonra bízták a nemzeti csapatokat. Nagy László első döntéseként a lehető legkényesebb szakmai ügyben foglalt állást, amikor a Csoknyai István, Matics Vladan edzőpáros szerződésének lejárta után a veszprémi Gulyás István, illetve korábbi spanyol csapattársa – az állítása szerint a kézilabdáról egészen más filozófia mentén gondolkozó – Chema Rodríguez nevét terjesztette az elnökség elé. A javaslatot elfogadták, Nagy pedig bejelentette: stabil játékot akar látni, hogy egy meccsen belül ne legyenek nagy ingadozások, vagy két egymást követő meccsen ne forduljon elő, hogy az elsőn csak a támadás, a másodikon meg csak a védekezés működjön. „Emellett a játékosok önbizalmát kell erősíteni, mert a külföldiek sokkal jobban vélekednek a magyar válogatottról, mint mi saját magunkról” – összegezte feladatait a visszavonult kézis ász, aki megígérte: „Az edzéseken jelen leszek, ha kell, beszállok, vagy kívülről segítek.” Pálinger Katalin, a női szakágért felelős szakmai alelnök a balul sikerült (14. hely) és végül a dán Kim Rasmussen leváltásával végződött decemberi világbajnoki szereplés értékelésekor ezt mondta: „Ahogy mindenki, természetesen én is csalódott vagyok. Leszögezném, hogy vállalom a felelősséget a történtekért, hiszen ahogy a kapitány kinevezésében is komoly szerepem volt, úgy a válogatott vb-keret kialakítása, illetve a csapatnál folyó szakmai munka is a tudtommal és támogatásommal történt.” Felelősségre vonásra végül nem, csak szakmai értékelésre, illetve a Danyi Gábor és Elek Gábor alkotta edzőpáros kinevezésére került sor, hiszen másra most tényleg nem volt idő: tavasszal elvileg olimpiai selejtezőt játszott volna a női válogatott, és minden esélye megvolt arra, hogy kijusson Tokióba, de ezt a járvány miatt lefújták. A két szakmai alelnök, vagyis Pálinger és Nagy mellett azonban a szövetségnek volt egy dedikált szakmai igazgatója is, Zsiga Gyula, aki Bajnokok Ligája-győztes trénerként a nemzetközi edzőelit tagja. A két alelnök mögött viszont észrevételei, meglátásai a háttérbe szorultak, igazán nem is volt döntéshelyzetben. Ezt az állapotot igyekszik feloldani a szövetség. Eszerint a szakmai igazgatóságot immár utánpótlás-fejlesztési igazgatóság néven Zsiga Gyula vezeti tovább, míg Juhász István a Szakmai- és Versenybizottság elnöke lesz, illetve az Utánpótlás Albizottságot Rosta István irányítja. Zsiga Gyula a korábbinál sokkal szélesebb jogkört és feladatot kap: ahogy a szövetség honlapján fogalmazott, az általa vezetett utánpótlás-fejlesztési igazgatóság felügyeli majd az összes utánpótlás-válogatottat, az országos szakfelügyeleti rendszert, a tehetséggondozó programokat, a Kézilabda az iskolában programot, a Sulikézi Fesztivált, a serdülő-válogatottak kiválasztását, a bajnoki versenyrendszert a legkisebbektől egészen az U16-os korosztályig. Az állami kézilabda-akadémiák beindulása miatt sorsdöntő időszak előtt áll a sportág, hiszen a labdarúgás után a legtöbb tao-támogatást élvező kézilabda a futball ellenpólusa lehet: a fociban tíz év alatt egyetlen nemzetközileg is komolyan jegyzett labdarúgó nem jött ki semelyik akadémiáról. A kézilabda ezt most felülmúlhatja. És erre megvan minden esélye, hiszen tényleg hatalmas a szakmai és az intellektuális szakadék a két sportág között. Hogy mást ne mondjunk, a teljes magyar kézilabda utánpótlás legfőbb felelőse egy Bajnokok Ligája-győztes edző lesz. Aki „resztliként” már magasba emelte az EHF-kupát és az európai Szuperkupát is.