Előfizetés

Index-ügy: össztűz a kormányra, már a Néppártban is magyarázkodik a Fidesz

Halmai Katalin (Brüsszel)
Publikálás dátuma
2020.07.27. 20:54

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
Már megint arról szól a fáma, hogy a kormány semmiképp nem kommentálhatja egy privát vállalkozás ügyeit.
Az Európai Újságíró Szövetség (EFJ) felszólította Európa vezetőit, hogy védjék meg a média szabadságát Magyarországon – számolt be a szervezet hétfői közleményéről a Magyar Újságírók Országos Szövetsége. Mogens Blicher Bjerregård, az EFJ elnöke úgy látja, nem fér kétség ahhoz, hogy Magyarországon nem biztosítják az alapjogokat, a média sokszínűségének lebontásával az állampolgárok egyre kevésbé férnek hozzá a független és ellenőrzött információkhoz. „Felszólítjuk az Európai Uniót és a tagállamokat, hogy indítsanak vizsgálatot a magyarországi médiaviszonyok, a tulajdonosi struktúra és a pluralizmus leépítése miatt. Itt az ideje a tetteknek!” Nem sokkal az EFJ-közleményének megjelenése után a Fidesz Brüsszelben próbálta bagatellizálni a történteket. – Egy magánvállalkozás belső üzleti ügye, amihez a magyar kormánynak semmi köze – a párt európai parlamenti delegációja lényegében így jellemezte az Index-szel történteket az Európai Néppárt EP-képviselőinek küldött levélben. A lapunknak eljuttatott iromány szerint nem történt egyéb, mint hogy a hírportál jövőbeni működéséről vita folyt, a főszerkesztő egy konkurens hírportálnak továbbította a nyereség növelése érdekében született üzleti tervet, ami miatt először megfosztották igazgatósági tagságától, majd elmozdították a posztjáról. „A magyar kormány tartózkodik attól, hogy egy privát vállalkozás ügyeit kommentálja, mert az nem tartozik az illetékességi körébe” – állítják a szerzők. Arról nem tettek említést, hogy a „belső vita” azután robbant ki, hogy a kormánypárti médiabirodalom építőmestere, Vaszily Miklós 50 százalékos tulajdonrészt szerzett az Index hirdetéseit és reklámbevételeit kezelő Indamédiában. Arról sem írtak, hogy az általuk is említett üzleti terveket azért utasították el az újságírók, mert úgy érezték, az sértené a szerkesztőség integritását, veszélyeztetné függetlenségüket. Halmai Katalin (Brüsszel)

Nincs magyarázata, miért nem jut dűlőre évek óta a Bizottság a kormánymédiával kapcsolatos panaszokkal

Halmai Katalin (Brüsszel)
Publikálás dátuma
2020.07.27. 20:26

Fotó: Erdős Dénes
A szóvivő általánosságokba burkolózott.
Még tart annak a két panasznak a vizsgálata, amelyet 2016-ban, illetve 2019-ben nyújtottak be az Európai Bizottsághoz a magyar közszolgálati média és a kormányközeli sajtó állítólagos piactorzító állami támogatása miatt — közölte lapunk és több más Brüsszelben akkreditált újságíró kérdésére Arianna Podesta. Az Európai Bizottság versenypolitikai ügyekért felelős szóvivője nem tudott magyarázatot adni arra, hogy a testületnek miért van szüksége négy évre, vagy még ennél is több időre ahhoz, hogy eldöntse: sértik-e az uniós előírásokat a magyar közszolgálati médiának juttatott, a panaszosok szerint versenytorzító állami támogatások. Podesta pusztán általánosságokat mondott, így azt, hogy egy panasz elemzése és értékelése sok tényezőtől függ, például az ügy bonyolultságától vagy a beadvány tartalmától. Mint lapunk megírta, 2016-ban a Klubrádió, Jávor Benedek EP-képviselő, illetve a Mérték Médiaelemző Műhely panaszt nyújtott be az Európai Bizottság versenyjogi főigazgatóságához, kifogásolva a közmédia állami túlfinanszírozásából adódó versenyelőnyét. A "hármak" 2019 elején is panaszt tettek, akkor azért, mert szerintük a kormánymédia tiltott állami támogatásban részesül. A beadványt néhány hónappal később kiegészítették a Közép-európai Sajtó és Média Alapítvánnyal (KESMA) kapcsolatos adatokkal és információkkal. Ehhez a panaszhoz a Magyar Újságírók Országos Szövetsége is csatlakozott.

Van még remény! – üzente lapunknak az EMMI

D. A.
Publikálás dátuma
2020.07.27. 20:15

Fotó: Népszava
Meghökkenést keltett az érintettekben a humán tárca minapi közleménye, amelyben arra hívták fel a figyelmet, hogy szeptember 17-étől megszűnik az a lehetőség, hogy az orvosok a betegek telefonos megkeresésre vagy e-mailjére írjanak elektronikus receptet.
A karantén időszaka alatt bevezetett könnyítés jó volt a krónikus betegeknek az állandó gyógyszereikhez való hozzájutásnál, és csökkentette a rendelői zsúfoltságot, ami nagy nyereség fertőzésveszélyes időszakban. A mostani közleményben említett dátum azért is volt különös, mert a szakemberek mindennapi nyilatkozataiból teljesen világos, hogy a járvány második hulláma itt kering körülöttünk és fogalmunk sincs, mikor ér ide, talán éppen kora ősszel. Az meg teljesen észszerűtlen, hogy az egészségügyi igazgatás egy ilyen időszakban mesterségesen növelje a rendelők elkerülhető forgalmát. Ezért kérdeztük meg az EMMI-t, hogy mi volt a szakmai indoka e közlemény kiadásának, és miért szűnik meg szeptemberben a könnyített recept felírás, ha például ugyanezen közlemény szerint továbbra is megmarad a könnyített receptkiváltás, azaz a lehetőség, hogy a tajszám megadása elegendő a gyógyszerkiváltáshoz. Válaszában a humán tárca arra hívta fel a figyelmet, hogy ezt a lehetőséget a vészhelyzet teremtette és annak lefújását követő 90 nap múlva veszti érvényét szeptemberben. Hozzátették: „Az egészségügyi ágazat azon dolgozik, hogy a járvány alatt bevált intézkedések (például az, hogy az orvosok a telefonon vagy emailben jelentkező pácienseknek is felírhatnak vényt, beutalókat és leleteket továbbíthatnak elektronikusan), tartósan, akár véglegesen is bekerüljenek a jogrendszerbe.” Ezek után csak remélhetjük, hogy a munka eredményes befejezéséhez elegendő lesz az addig hátralevő kereken ötven nap.