Előfizetés

Új-Zéland is felfüggeszti a Hongkonggal kötött kiadatási egyezményt

MTI
Publikálás dátuma
2020.07.28. 06:33

Fotó: Chris Jung / AFP / NurPhoto
Úgy véli, már nem bízhat a hongkongi igazságügyi rendszernek a Kínával szembeni függetlenségében.
Új-Zéland kormánya kedden bejelentette, hogy felfüggeszti a Hongkonggal kötött kiadatási egyezményt, válaszul a kínai törvényhozás által a különleges közigazgatási területre vonatkozóan elfogadott nemzetbiztonsági törvény által keltett aggodalmakra.
„Ez a törvény aláássa a jogállami elveket, és ellentétben áll Kínának a nemzetközi közösséggel szembeni kötelezettségvállalásaival”

– mondta nyilatkozatában Winston Peters új-zélandi külügyminiszter.

A felfüggesztést indokolandó hozzáfűzte: Új-Zéland már nem bízhat a hongkongi igazságügyi rendszernek a Kínával szembeni függetlenségében. Az új-zélandi lépés várhatóan kiváltja majd Peking haragját, mivel Kína Wellington legfontosabb kereskedelmi partnere. Július 20-án a brit kormány is azonnal hatállyal, meghatározatlan időre felfüggesztette a Hongkonggal kötött kiadatási egyezményét. Dominic Raab brit külügyminiszter további lépésként bejelentette azt is, hogy kiterjesztik a fegyverembargót Hongkongra. Ausztrália és Kanada – a brit Nemzetközösség tagjai – már felfüggesztették a Hongkonggal kötött kiadatási egyezményüket júliusban.

Nincs magyarázata, miért nem jut dűlőre évek óta a Bizottság a kormánymédiával kapcsolatos panaszokkal

Halmai Katalin (Brüsszel)
Publikálás dátuma
2020.07.27. 20:26

Fotó: Erdős Dénes
A szóvivő általánosságokba burkolózott.
Még tart annak a két panasznak a vizsgálata, amelyet 2016-ban, illetve 2019-ben nyújtottak be az Európai Bizottsághoz a magyar közszolgálati média és a kormányközeli sajtó állítólagos piactorzító állami támogatása miatt — közölte lapunk és több más Brüsszelben akkreditált újságíró kérdésére Arianna Podesta. Az Európai Bizottság versenypolitikai ügyekért felelős szóvivője nem tudott magyarázatot adni arra, hogy a testületnek miért van szüksége négy évre, vagy még ennél is több időre ahhoz, hogy eldöntse: sértik-e az uniós előírásokat a magyar közszolgálati médiának juttatott, a panaszosok szerint versenytorzító állami támogatások. Podesta pusztán általánosságokat mondott, így azt, hogy egy panasz elemzése és értékelése sok tényezőtől függ, például az ügy bonyolultságától vagy a beadvány tartalmától. Mint lapunk megírta, 2016-ban a Klubrádió, Jávor Benedek EP-képviselő, illetve a Mérték Médiaelemző Műhely panaszt nyújtott be az Európai Bizottság versenyjogi főigazgatóságához, kifogásolva a közmédia állami túlfinanszírozásából adódó versenyelőnyét. A "hármak" 2019 elején is panaszt tettek, akkor azért, mert szerintük a kormánymédia tiltott állami támogatásban részesül. A beadványt néhány hónappal később kiegészítették a Közép-európai Sajtó és Média Alapítvánnyal (KESMA) kapcsolatos adatokkal és információkkal. Ehhez a panaszhoz a Magyar Újságírók Országos Szövetsége is csatlakozott.

Araszolnak a béke felé Ukrajnában

Gál Mária
Publikálás dátuma
2020.07.27. 19:45
-
Fotó: DIMITAR DILKOFF /
Hétfőn teljes fegyvernyugvás lépett hatályba. A konfliktus kezdete óta ez a legnagyobb eredmény.
Az ukrán katonai erők parancsnokságának közleménye szerint a donbászi konfliktus kezdete óta nem volt példa hasonló nagyságú intézkedésekre. A szeparatisták is félretették a fegyvert: a "népi milíciák" azt a parancsot kapták, hogy hétfőn nulla óra egy perctől kezdődően egyetlen lövést sem szabad leadniuk. Az sajnos kétséges, hogy meddig tart a kegyelmi állapot, hiszen a 2014 szeptemberében indult politikai rendezés, az úgynevezett minszki folyamat keretében nem ez az első tűzszünet, ám az előzőek csak ideig-óráig maradtak érvényben. A háromoldalú kontaktus csoport (EBESZ, Ukrajna, Oroszország) múlt heti videokonferenciáján született meg a megállapodás a„teljes és mindent átfogó” tűzszünetről. A döntés annak a tavaly ősszel újraindult rendezési folyamatnak az eredménye, amely a „Steinmeier formula” Kijev általi elfogadásával kezdődött. 2019. októberében az ukrán fél, a minszki egyezményben tett vállalásának megfelelően, beleegyezett, hogy a kijevi törvényhozás új törvényt fogadjon el a Donyec-medence szakadár területeinek különleges státusáról. A Frank-Walter Steinmeier német elnökről, volt külügyminiszterről elnevezett formula szerint Ukrajnának helyi választásokat kell rendeznie a szakadár területeken, az önrendelkezési jogokat biztosító különleges státusnak a voksolás napján ideiglenesen, majd pedig, ha az EBESZ tisztának találta a választást, állandó jelleggel életbe kell lépniük. Ez volt az a pont, ahol elakadt a folyamat a korábbi ukrán elnök, Porosenko idején, akinek álláspontja szerint nem rendezhető választás a szakadár területeken, amíg a keleti államhatár ellenőrzése nem kerül vissza Ukrajnához, ám ennek a mikéntjéről a formula nem rendelkezik. Volodimir Zelenszkij elfogadta ezt a kompromisszumot, ami nagy felháborodást eredményezett a nacionalista körökben, maga Porosenko ex-elnök is egyenesen hazaárulásnak minősítette. A kezdeti tüntetések azonban elhaltak, s  a német kancellár és a francia elnök közvetítésével az újabb normandiai csúcson tavaly decemberben tárgyalóasztalhoz ült Zelenszkij és Vlagyimir Putyin. A felek további apró lépésekben egyeztek meg: fogolycserében és a harcoló felek szétválasztásában újabb három határszakaszon, a "Steinmeier-formula" törvénybe iktatásában, valamint abban, hogy idén áprilisban újabb csúcstalálkozót tartanak, a tárgyalások alapjának pedig továbbra is a minszki egyezményt tekintik. A csúcsot ugyan a koronavírus meghiúsította, de karácsonykor megtörtént a fogolycsere, és a csapatszétválasztás is haladt, a teljes fegyvernyugvás pedig most hétfőtől valósult meg.
A donyecki és luganszki területek egyes járásaira érvényes különleges önkormányzati státuszról szóló törvénytervezet 2020 december 31-ig tartó meghosszabbítását ugyan elfogadta az ukrán törvényhozás, de egyelőre semmi sem utal arra, hogy meg is rendezik a választásokat. Ukrajnában, hacsak a vírushelyzet nem írja fölül, október 25-én lesz helyhatósági választás, amely azonban a szakadár területekre nem terjed ki. Arról ugyanis mindmáig nincs megállapodás, hogy mikor kerül ismét Kijev ellenőrzése alá a 408 kilométeres közös határszakasz ukrajnai oldala. Ebben az álláspontok tapodtat sem változtak – Kijev szerint ennek a választások előtt, a Kreml szerint viszont a választások másnapján kell megtörténnie.