Előfizetés

"Örökké csak élni akartok!"

Hompola Krisztina
Publikálás dátuma
2020.07.29. 10:00

Fotó: RÁDÓCZY BÁLINT / RADNÓTI SZÍNHÁZ
A nyolc éve elhunyt Vallai Péter után új hangot kerestek Petri György versei. Pál András és Rozs Tamás előadása azokra is hat, akik jó előre eldöntötték, hogy ez lehetetlen.
Az előadás előtti fészkelődés közben félhangos megjegyzés töltötte be a nézőteret: nekem Petri Vallai hangján szól! A felvetés igazságát mi sem bizonyítja jobban, mint hogy maga Petri György is úgy dedikálta a köteteit Vallai Péternek, hogy a „Hangomnak.” - írja a rendező, Valz Péter, Vallai Péter fia a 2017-ben bemutatott, azóta is rendszeresen hol pesti színpadon, hol vidéki fesztiválon pódiumra kerülő produkció szórólapján. Volt, akiben ezt a hiányérzet szülte dacot kellett legyőzni, volt, akiben a Petri Györgytől való idegenkedést. Mert nem adja könnyen magát az a líra, amelyben akár egy strófán belül lehet megjárni a legéteribb költői magasságokat és a legalpáribb prózai mélységeket. Pál András és Rozs Tamás a másfél évszázados csellójával nem indult hát nagyon jó eséllyel a július végi estén a Tesla kertjének színpadán. Ám ahogy teltek a másfél óra percei, csökkent és csökkent az ellenállás, annyira sodorták magukkal a közönséget a játszók. Akik játszottak a kívülállással is. Hol kibeszéltek az előadásból, hol a legnagyobb átéléssel mondtak, énekeltek Petri-sorokat. A terézvárosi körfolyosós ház legénylakásában összeállított est készültének körülményeiről szóló sztorik versek közé kerülve plusz értelmet kaptak. Előadók és költő eggyé váltak a tekintélytiszteletlenségben is. Pál András és Rozs Tamás megengedte magának, hogy sört osszon a színházi közönségnek. Petri megengedte magának Shakespeare 75. szonettjének parafrazeálását az Az vagy nekem-ben „Az vagy nekem, mi seggnek a tenyér: hol simogat, hol üt (új gép: alig lelem az ü-betűt); mi szemnek a nap, szájnak a kenyér: mindennapi és szembesüt.” Petri György cinizmusa, szarkazmusa, az érzelmek kimondásának elutasítása, a tűpontosan ábrázolt valóság, a zavarba ejtő, olykor túlságosan is láttató képek – mind-mind kegyetlenek, mert szembenézésre kényszerítenek. A Pál-Rozs duónak köszönhetően mégis természetesek. Az ellentmondások a két férfi játékában semmissé lesznek. Az Andrzej és Wanda pofátlan kezdésétől a halállal állandóan játszó, annak nyelvet nyújtó költő dicsőiti az életet. „Egy vécékefe és egy láncosbomba elment a Pártközpontba” (...) „Folyton laknátok, jóllaknátok, takarodjatok el ti átkok, kik ellenségeink malmára hajtjátok a nehézvizet. Omolnak a szirtek, s ti szartok, örökké csak élni akartok!” Az kiderült, hogy Rozs Tamás csellózása és akusztikai játéka mennyi humort, érzést képes hozzátenni Petri György verseihez. Az is, hogy Vallai Péter után Pál Andrásé is lehet Petri György hangja. Azonban hiába ismerjük jól ma is, milyen a „haszontalan, de igényes csevegés – jobbadán arról, hogy itt nemigen lehet élni” (Demi sec) fel, ki- és elszabadulva az estből először megfogalmazódik a kérdés: mit érthet meg Petriből a mai tizenéves, aki nem ismerheti a füstös pesti presszót. Aki nem égetett még cukorpapírt a hamutálban. Aki nem tudja elképzelni a széncsúszdára tévedt macskát. Aki nem látott szarházi telefon drótot. Aki nem tudja még, hogyan unhat szeretőt és azt sem, hogy másképp is el lehet érni a napsütötte sávig. Aztán hirtelen felötlik az emlék és a felismerés: annyit biztosan, amennyit az épp a Radnóti Színházban zajlott Holmi nyitóesten 1989-ben az akkori tizenéves, aki azon a napon kezdett évtizedes belső küzdelembe a megtörtségében is dalia költővel szemben. A Teslában végleg kiderült: Petri győzött. Infó: Kezdhetek folytatódni Pál András és Rozs Tamás Petri György-estje  Rendezte: Valz Péter  Radnóti Színház, Tesla Labor kertje július 27. Az évadban a Keres Emil Próbateremben látható.  

Elhunyt Fodor Antal táncművész

MTI
Publikálás dátuma
2020.07.28. 20:17

Fotó: Shutterstock
Hetvenkilenc éves korában elhunyt Fodor Antal táncművész, koreográfus, a Magyar Táncművészeti Egyetem professor emeritusa, a Magyar Állami Operaház egykori balettigazgatója - tudatta az egyetem kedden.
Mint írják, Fodor Antalt a Magyar Táncművészeti Egyetem és a Magyar Állami Operaház saját halottjának tekinti, temetéséről később intézkedik. Fodor Antal Erkel-díjas, kiváló művész, az Állami Balett Intézetben és a Színház- és Filmművészeti Egyetemen végezte tanulmányait, ahol később Doctor of Liberal Arts (DLA) címet is szerzett. A táncművész diploma megszerzését követően 1959-ben a Pécsi Baletthez szerződött, 1969-ben meghívták a budapesti Operaházhoz koreográfusnak. Az ott eltöltött több mint 25 év alatt alkotói tevékenysége mellett volt művészeti vezető, balettigazgató és az intézmény főigazgatójának tanácsadója. "Elévülhetetlen érdemeket szerzett a modern balett és a modern táncművészet magyarországi meghonosításában, elismertetésében és megszerettetésében nemcsak saját koreográfiái által, hanem jelentős szerepet játszott abban is, hogy a kor legjelentősebb alkotóinak művei a hazai színpadokon is megjelenjenek" - olvasható az intézmény közleményében. Koreográfusi munkáiból kiemelkednek a szimfonikus (absztrakt) balettek, amelyekkel az uralkodó realista, cselekményes (szovjet típusú) művekkel szemben új műfajt honosított meg a magyar táncművészetben. Ezzel utat nyitott a nyugati alkotások befogadására az Operaház balettegyüttese és közönsége számára. Művei közül a legjelentősebbek között van Bach: E-dúr hegedűverseny és Vivaldi: Ballo concertante című darabja. Az utóbbiból film is készült, amely elnyerte a Prix Itália díjat és a világ több mint harminc televíziója tűzte műsorára. A legtöbb előadást és világsikert megért darabja a Bach-Presser zenére készített Próba című mű, amely több mint ezer előadást élt meg Európában, és sikerrel játszották Indiától az Egyesült Államokig. A világ számos együttese tartja ma is műsorán. Fodor Antal küldetésének tekintette, hogy a kortárs magyar táncművészetet összekapcsolja a kortárs magyar zenével. Művek sorát alkotta mai magyar zeneszerzőkkel együttműködve. Koreográfus-rendezőként a világ számos országában dolgozott, köztük Németországban, Olaszországban, Ausztriában, Spanyolországban, Lengyelországban, Svájcban. Rendszeresen közreműködött olyan neves fesztiválokon, mint a bregenzi, edinburgh-i, sevillai, siracusai, xanteni fesztiválok. Alkotóművészi tevékenysége mellett a fiatalok oktatásában is feladatot vállalt: tanított a Színház- és Filmművészeti Egyetemen táncot, zenés mesterséget és koreográfiát, valamint az újrainduló koreográfus-képzésen osztályfőnök volt. Megszervezte a Magyar Táncművészeti Egyetemen a Koreográfus- és Táncpedagógusképző Intézetet, amelynek első igazgatója volt. Vezetése alatt a táncművészet minden ágában lehetőség nyílott pedagógus diploma megszerzésére. Elindította a koreográfusképzést, ahol többek között olyan művészek szereztek diplomát, mint Bozsik Yvette, Mihályi Gábor, Mucsi János, Földi Béla és Duda Éva. Közreműködött a Művészképző Intézetben a moderntánc szakirány megszervezésében és beindításában. 1997-óta volt a Magyar Táncművészeti Egyetem tanára, Professzor Emeritusa. Tagja volt a Magyar Táncművészeti Egyetem Tudományos Tanácsának. Fodor Antal társadalmi szerepvállalása is kiemelkedő volt a táncművészetben: évtizedekig a Magyar Táncművészek Szövetségének elnökségi tagja, majd ügyvezető elnökeként tevékenykedett, a Magyar Zeneművészek és Táncművészek Világszövetségének ügyvezető elnöke, a Magyar Koreográfusok Társaságának elnöke, a Duna Televízió elnökének (Pekár Istvánnak) a főtanácsadója volt. Kitüntetései között van az Erkel-díj (1979), a Magyar Művészetért-díj (1991), a Kiváló Művész (1998) és a Magyar Köztársaság Lovagkeresztje (2002) cím, a Magyar Táncművészek Szövetsége Életmű-díja (2009) és a Magyar Érdemrend Tisztikeresztje (2012).

Nem adják fel

Cs. E.
Publikálás dátuma
2020.07.28. 18:31

Fotó: Béres Márton / Népszava
Maroknyian voltak, ám annál nagyobb lelkesedéssel gyűltek össze kedd délután ott, ahol Lana del Rey és Robbie Williams is megmozgatta már a zenekedvelő közönséget: a Hajógyári Szigeten, a Nagyszínpad helyén. A flashmobon hol több, hol kevesebb zenei érzékkel énekelték az LGT Nem adom fel című slágerét. A villámcsődületet azzal a céllal hirdették meg, hogy felhívják a figyelmet a járványhelyzet miatt krízishelyzetben lévő zeneipari szereplőkre, arra a negyvenezer emberre, akik március óta munka nélkül vannak. Csörgővel és gitárokkal egyaránt jöttek emberek, és néhány perc erejéig mind együtt dúdoltuk, "nem adom fel, míg egy darabban látsz, nem adom fel, míg életben találsz, nem adom fel, míg nem robbanok szét, míg akad egy kerék, mit tovább vihetnék, mi tovább forog még". A belvárostól távoli helyszín és a kánikula azonban nem kedvezett az eseménynek, ezért a szervezők elmondták, a szerdára ígért kormányhatározat közzétételét követően, ha szükséges, egy frekventáltabb helyszínen megismétlik a megmozdulást.