Index: Bodolai szerint a kormánypártok röhögnek a markukba, Dull viszont nem ellenpontozhat

Publikálás dátuma
2020.07.29. 07:43

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
A volt főszerkesztő nem vehet részt az új portál építésében, az igazgatósági elnök a régi kollégák egy részét szeretné visszacsalogatni.
A Media1 szakportál műsorának rendkívüli adásában, a Spirit FM rádióban adott interjút Bodolai László. Az Index.hu Zrt. igazgatóságának elnöke szerint a kormánypártoknak nem volt közük az Index szétrobbantásához, írja a magyarhang.org. „Úgy esett szét, hogy nem kellett belenyúlniuk, röhögnek a markukba”. Elmondása szerint teljesen elképzelhetetlen, hogy a Fidesz keze van az Index szétesésében, amit azzal indokolt, hogy Gerényi Gábor még azelőtt lemondott a reformtervekről, hogy kikerült volna az Index oldalára a szerkesztőségi függetlenség veszélybe kerülését jelző barométer. Szerinte a szerkesztőség „bedobta az all in-t”, pedig nem volt miért. Mindenesetre Bodolai bízik benne, hogy lesz, aki meggondolja magát, és a megmaradó emberek által választott új kollégákkal tovább lehet működtetni az Indexet. Hogy az újraélesztett lap milyen lenne, arról Bodolai László nem beszélt, az eddig működő szerkesztőségi modellt viszont kritizálta. Magyarországon egyedülálló struktúrában működött az Index, üzleti alapú újságépítés mellett létezett egy szerkesztőség, amely a bázisdemokrácia alapjain működik, és nehezen visel bármilyen beleszólást a saját ügyeibe akkor is, ha olyan reformokról van szó, amelyek a működőképességet biztosítják. Kisebb reformokat sikerült átvinni, de a szerkesztőség megúszta a nagyobb változásokat.  Nagyon jó lenne beszélni, de nem tehetem  – mondta az ATV Egyenes Beszéd című műsorában Dull Szabolcs. Mivel az Index menesztett főszerkesztőjét köti a titoktartás így nem ellenpontozhatja érdemben Bodolai szavait. (Sőt, szerződése szerint a médiában sem vállalhat fél évig szerepet, így nem tud részt venni annak az új portálnak a kialakításában sem, amelyet a felmondott indexesek terveznek indítani, írja a hvg.hu.). Dull következetesen állította, hogy nincs titkolnivalója; ő azért küzdött, hogy az Index olyan maradjon, amilyen mindig is volt. A baloldali egyeztetésekről szóló vádakra (láasd: a psestisracok.hu konteóit) Dull azt mondta: 12 éve politikai újságíró, parlamenti témákkal is foglalkozott, így fideszes és ellenzéki képviselők is tudják a telefonszámát. Arról pedig nem tehet, mondta, hogy egyes képviselők felhívják, hogy reagáljanak valamire.
Szerző
Témák
index

Örökös viharszezon köszönt ránk

Publikálás dátuma
2020.07.29. 07:40
Megáradt Rinya-patak
Fotó: Varga György / MTI
Fel lehet-e készülni az egyre gyakoribb özönvízszerű esőzésekre? Mit tehet az állam és a lakosság? A biztosítók kifizetései idén rekordot döntenek.
Vannak olyan természeti csapások, amelyekre a leginkább előrelátó, s a legjobb anyagi kondíciókkal rendelkező önkormányzatok sem tudnak felkészülni: ilyen az, amikor rövid időn belül hatalmas eső zúdul egy településre, s az egyébként kitisztított árkok, vízelnyelők és elvezetők nem bírják a terhelést. Ezért leginkább csak alapgondolatként lehet megfogalmazni: ott, ahol dombok vannak, tisztítani kell az árkokat, ez a minimum követelmény – fogalmazott Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke. A hétvégén Zala megyében négy településen 300 embert kellett kitelepíteni, házakat öntött el, hidakat, utakat mosott el a víz. Somogyban útlezárások voltak, felsővezeték-szakadás miatt álltak a vonatok, házakat, közterületeket öntött el a hirtelen jött özönvíz, Böhönyén mentés közben a gumicsónak is előkerült. Több településen önkéntes segítőket toboroztak. Schmidt Jenő hangsúlyozta, tíz éve folyamatosan lehet pályázni a belterületi vízelvezető rendszerek kiépítésére vagy karbantartására, ezért a pénzhiány e tekintetben nem lehet kifogás. Az önkormányzatoknak a főhálózatokat, patakmedreket kell rendben tartaniuk, de a családi házas övezetekben a porták előtt lévő árkokat már az adott ingatlanok tulajdonosainak kell kitisztíttatniuk. Ezt a települések helyi rendeletben szabályozzák, más kérdés, hogy sikerül-e betartatni vagy sem. Több polgármester is azt mondta a Népszavának, büntetni nem szeretnek, például nem szívesen bírságolnak meg egy idős nyugdíjas nénit, inkább közmunkásokat küldenek, hogy takarítsák ki a csalánnal, porcsinnal benőtt árkot. Egerre az utóbbi hetekben több nagy eső is zúdult, június 27-én hajnalban kiöntött a Szala-patak, az árvíz több lakóépületet is elmosott. Negyvenöten veszítették el átmenetileg vagy végleg otthonukat: sokan még mindig az önkormányzat által biztosított kollégiumban laknak – tudtuk meg Farkas Attila alpolgármestertől. Azóta lezajlott az elmosott területek takarítása, fertőtlenítése, a hordalékot elszállították. A közgyűlés felhatalmazása alapján pályázatot nyújtottak be a vis maior alaphoz: a patak feletti híd és áteresz rendbetétele becslésük szerint 25 millió forint lesz, amiből az önkormányzat 7,5 millió forintos önrészt vállal. A takarítás költsége megközelítette a 2 millió forintot. A műszaki mentések száma kezdi megdönteni a tűzesetekét – ezt Nagy Csabától, a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság sajtószóvivőjétől hallottuk. Próbáltunk országos adatokat szerezni, de az országos főigazgatóság cikkünk megjelenésig nem adott választ a kérdéseinkre, későbbre ígértek információt. A hevesi szóvivő szerint egyetlen nagyobb vihar vagy esőzés után akár száz alkalommal is a helyszínre vonulhatnak, fát kivágni, szivattyúzni, műszaki akadályt félretolni, míg a tűzesetek száma korántsem ilyen gyakori. Szavai szerint a klímaváltozás miatt nem árt a lakosságnak is felkészülnie a természeti csapásokra: ismerni kellene például a környezetünk vízrajzi adottságait, jó előre tudni, melyik a legmagasabb pont a településen, ahol árvíz idején biztonságban lehetünk. Nem árt tudni azt sem, hogy veszélyes átgázolni az utcán hömpölygő vízen, mert arrébb mozdulhatott egy csatornafedél, de a zavaros, iszapos víztömeg nehéz tárgyakat is magával sodorhat, ami balesetet okozhat. 

Hömpölygő milliárdok

Még csak a viharszezon közepén járunk, de már most durván megugrott a kár értéke a korábbi évek átlagához képest – derül ki a Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) közleményeiből. Júniusban annyit kellett fizetniük a biztosítóknak (5 milliárd forint), mint tavaly egész évben a viharkárok után. Ráadásul az idén a „szezon” már februárban elkezdődött: az év második hónapjában elérte a kétmilliárdot a lakásbiztosítások után kifizetett összeg, és további egymilliárdnyi kártérítést kellett leszurkolnia a biztosítóknak az ipari létesítményekben bekövetkezett károk miatt. Ezt tetézte az utóbbi évtized legviharosabb júniusa, s nem zárható ki, hogy a július végi özönvizek után még nagyobb kifizetések várhatóak. A Mabisz 2010 óta összesíti a május elejétől augusztus végéig tartó viharszezon adatait. Egészen mostanáig úgy tűnt, nem lehet romló tendenciáról beszélni, hiszen a 2010-es év kivételével – amikor a nyári időszakban 312 ezerre ugrott a kárbejelentések száma, a biztosítók pedig a Mabisz összesítése szerint 30 milliárdot fizettek ki – az elmúlt tíz esztendőben nem ment 3-4 milliárd felé a nyári viharok okozta kárösszeg. Egyébként Magyarországon a lakóingatlanok valamivel több mint hetven százalékára kötöttek valamilyen biztosítást.

Szokjunk hozzá

Sűrűsödőben vannak a rendkívül heves esőzések, az ötven milliméter feletti csapadék lezúdulása esetén akár villámárvizek is kialakulhatnak – mondta az Országos Meteorológia Szolgálat (OMSZ) éghajlati szakértője a Népszavának. Lakatos Mónika szerint egyre gyakrabban következnek be olyan erős, hatalmas mennyiségű csapadékkal járó viharok, mint hétvégén az ország több településén. Júliusban többször mértünk 150 mm-tert meghaladó napi csapadékot is – mondta Lakatos.  A legnagyobb eső 1957. július 12-én szakad le, akkor 194.1 milliméternyi csapadék zúdult a Pest megyei Letkésre. De rendkívül sok, 178 mm eső esett öt napja a somogyi Vésén: ez a múlt század közepe óta mért negyedik legnagyobb csapadékmennyiség. Az ezredforduló óta már két ehhez hasonlatos időjárási anomáliával járó év is volt: 2010-ben és 2014-ben. Az OMSZ-ben alkalmazott klímamodellek alapján a szakemberek úgy látják: hazánkban az évszázad végéig várhatóan növekedni fog a nagy mennyiségű csapadékkal járó időjárási események előfordulása. Miközben a száraz időszakok is hosszabbak és gyakoribbak lesznek. A klímaváltozás miatt a hőmérséklet emelkedésével ugyanis fokozódik a párolgás, ami egyes régiókban aszályokat, máshol özönvízszerű esőzéseket okoz – magyarázta a szakember. Az OMSZ hosszú adatsoraiból kiderül, hogy ez a folyamat már elindult: az 1900-as évek elején mért adatokhoz képest több mint két héttel kevesebb Magyarországon a csapadékos napok száma, ugyanakkor a leesett csapadék mennyisége mindössze 3 százalékkal csökkent. Azaz: közel ugyanakkora a csapadék mennyisége, ám az hirtelen zúdul a nyakunkba. Lakatos szerint az esők intenzitásának növekedése főként a nyári hónapokra jellemző, a magasabban fekvő régiókban, jellemzően az ország északi felében. - Batka Zoltán
Szerző

Több százmilliós adócsalás gyanújával vitték el a szegedi képviselőt

Publikálás dátuma
2020.07.29. 07:17

Fotó: Tóth Gergő
Az önkormányzat mossa kezeit.
„Megdöbbenve értesültünk Joób Márton ügyéről, amiről semmilyen ismeretünk nem volt, és amelynek semmi köze nincs képviselői munkájához. Reméljük, hogy a vállalkozói tevékenységével kapcsolatos hír nem igaz, és tisztázza magát a vádak alól” - idézi a szegedi önkormányzat reakcióját a 444.hu. A mondás annak kapcsán született, hogy több százmillió forintos áfacsalás gyanújával őrizetbe vette a NAV Joób Mártont, az Összefogás Szegedért önkormányzati képviselőjét (aki az MSZP politikusa). A NAV az üggyel kapcsolatban semmit nem árult el.
Szerző
Frissítve: 2020.07.29. 08:16