Előfizetés

Fémdarabok lapulhatnak a pizzaszószban

MTI
Publikálás dátuma
2020.07.29. 12:16
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
Az Aldi nem kockáztat, visszahívja a feltételes módban veszélyes portékáját.
Az ALDI Magyarország Élelmiszer Bt. fogyasztóvédelmi okokból visszahívja valamennyi magyarországi üzletéből a "CUCINA NOBILE klasszikus vagy rusztikus pizzatészta paradicsomszósszal elnevezésű, 600 grammos termékét, mert a pizzatészta mellé csomagolt paradicsomszószban fémdarabkák lehetnek - közölte az áruházlánc. Az értékesítést az Aldi azonnal felfüggesztette. Az ok: a paradicsomszósz beszállítója, a Wewalka GmbH Nfg. KG nem tudja teljesen kizárni, hogy további fémdarabkák ne forduljanak elő az üvegekben. A potenciális veszély csak a termékhez csomagolt paradicsomszószt érinti, a paradicsomszósz elfogyasztását az ALDI nem javasolja. A pizzatészta minden további nélkül fogyasztható.
Az érintett termékek minőségmegőrzési ideje augusztus 14. és 16. közé esik és a 5718-as cikkszámon voltak kaphatók minden magyarországi ALDI üzletben.

 A vásárlóknak lehetőségük van a termékeket bármely magyarországi ALDI áruházba visszavinni, ahol a vásárlást igazoló számla, vagy nyugta nélkül is visszatérítik annak árát. Azt is hozzátették, hogy a vásárlói tájékoztató nem jelenti az előállító, a gyártó vagy a forgalmazó felelősségének megállapítását.

Valójában több százezer ember veszthette el állását, de lehet, hogy máris túl vagyunk a mélyponton

P. Zs.
Publikálás dátuma
2020.07.29. 09:52

Fotó: Cindy Riechau / AFP
Egyre több állástalanra bukkan a KSH, de a jelek szerint a munkaerőpiac mégis elkezdett visszaerősödni, és ha komótosan is, de javult a foglalkoztatottság - legalábbis májushoz képest.
Júniusban már 240 ezer munkanélkülit számlált a KSH, így a munkanélküliségi ráta 5,1 százalékra emelkedett – ami még mindig moderált mutató a koronavírus-járvány gazdasági hatásait nézve. Az utóbbi hónapokban valójában több százezren veszthették el az állásukat, csakhogy a regisztráció nehézkes volt a kormányhivatalokban, illetve sokan nem is vetették magukat lajstromba, mert csak minimális ellátásra lennének jogosultak (például a kata-s vállalkozók), és nem mellesleg bíznak a gyors munkahely-találásban. Júniusban, az előző hónaphoz viszonyítva, a munkanélküliek száma 25 ezer fővel nőtt, ha pedig a 2019. júniusa az összehasonlítási alap akkor 92 ezerrel több munkanélküli van most. A munkanélküliségi ráta egy hónap alatt 0,5, egy év alatt pedig 1,9 százalékponttal emelkedett. Az inaktívak száma azonban jelentősen, 84 ezer fővel csökkent májushoz képest. Ennek magyarázata, hogy a korábban munkahelyüket elvesztett emberek zöme – a személyes kapcsolatok korlátozásának feloldását követően – aktívan kezdett munkát keresni. Közülük 58 ezren el is kezdtek dolgozni, növelve a foglalkoztatottság szintjét. További 25 ezren azonban – annak ellenére, hogy érdemben törekedtek új állást szerezni, és 2 héten belül munkába is tudtak volna állni – nem találtak munkalehetőséget, így a munkanélküliek számát növelték. Míg a KSH mérése szerint a munkanélküliek száma 240 ezer ő volt – a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) adati szerint a nyilvántartott álláskeresők létszáma 51,6 százalékkal, 376 ezerre nőtt júniusban. (Míg az NFSZ a ténylegesen regisztrált munkanélkülieket veszi számba, addig a KSH a nemzetközi sztenderdek szerint méri a munkanélküliséget – így jön ki az egymástól meglehetősen távol eső adat.) 2020 júniusában a foglalkoztatottak átlagos havi létszáma 4 millió 457 ezer fő volt, az előző hónaphoz képest 58 ezer fővel több, az egy évvel korábbihoz képest 38 ezer fővel kevesebb. Vagyis a mélyponton már túl is lehet a magyar gazdaság.

Itt a megújulóalapú energia-önellátás

M. I.
Publikálás dátuma
2020.07.29. 09:39

Fotó: Shutterstock
Belátható időn belül a hazai települések 95 százaléka képes lesz ellátni saját magát árammal - állapítja meg a KSH tanulmánya. Az Orbán-kabinet ugyanakkor leginkább változatlanul a nagyerőművi beruházásokat erőlteti.
A közeljövőben a háztartási méretű, illetve 500 kilowatt (kW) alatti, szinte kizárólag megújulóenergia-alapú, helyi kiserőművek nagy biztonsággal képesek lesznek fedezni a 10 ezer fősnél kisebb lélekszámú magyarországi települések teljes éves villamosenergia-igényét - állapítja meg a Központi Statisztikai Hivatal által a napokban közzétett tanulmány. Ez a magyar településállomány 95 százaléka, ami a nagyobb települések felé irányuló energiaátadással tovább növelhető - írja A megújuló forrásból származó villamos energia önellátási és exportlehetőségei a magyarországi településeken című dolgozatában a Debreceni Egyetem műszaki karának docense, Kulcsár Balázs. Az anyag a közműhivataltól származó 2017-es erőművi adatok alapján megállapítja: a 3155 hazai településből már három éve 30-ról volt elmondható, hogy e két kis méretű erőműfajta segítségével legalább száz százalékban képesnek voltak ellátni saját háztartásaikat. A két erőműméretet egy kalap alá véve, saját igényeit a legnagyobb, közel hatszorosan meghaladó mértékben a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Sóstófalva termel áramot. Az érintett községek négyötöde ezer fő alatti, ötöde egy-kétezer fős. Eme települések ugyanakkor további 29 környező helység igényeit is képesek száz százalékban kielégíteni. Erre példaként a szintén Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Alsótelkes, Galvács, Kupa és Gibárt "energiaexport"-lehetőségeit részletezik. Kisebb-nagyobb mértékben további több mint ezer hazai település ellátásában vesz részt a kis méretű, helyi energiatermelés.  A tanulmány az önellátás előtti akadályok közé sorolja a forráshiányt, a közösségi tulajdon és a társadalmi együttműködés hiányát, az előretekintő gondolkodás alacsony szintjét, a szabályozási környezet, az energiatárolás és -elosztás technológiai kérdéseit és a politikai akaratot. Mindezek kapcsán megjegyzendő: bár a kormány energiastratégiájában is szerepel a helyi önellátás ösztönzése, fő csapásirányként mégis csak az egész ország vagy nagy térségek ellátására képes nagyerőműveket terveznek, ráadásul túlnyomórészt közpénzből. 2017 óta ugyanakkor még nagyobb méreteket öltött a helyi kiserőművek telepítése. 

Kiserőművek

Háztartási méretű kiserőműből 2017-ben közel 30 ezret tartottak nyilván, 241 megawattos (MW) teljesítőképességgel. 99,41 százalékuk napelemmel üzemelt. Az egy kategóriával nagyobb, de 500 kW alatti, jellemzően már vállalkozások üzemeltette kiserőművek 78 százalékban a nap, 14 százalékban a biogáz, 4 százalékban a víz, 3 százalékban pedig (a nem megújuló) földgáz energiáját alakították át árammá, de megjelenik a források között a biomassza, termálmetán, a benzin és a gázolaj is.

Kulcsár Balázs A helyi kiserőművek a 10 ezer fősnél kisebb települések éves villamosenergia-igényét fedezhetik