pedagógus;tanárhiány;Oktatás;

2020-07-30 07:20:00

Rémisztő helyzet: alig lesz utánpótlás tanárokból

Az elmúlt öt év eredményeihez képest mintegy harmadával csökkent a pedagógus szakokon továbbtanulók aránya, a szakmai szervezetek aggódnak.

Alig több mint 6400-an nyertek felvételt idén valamilyen pedagógusképzésre, ami az elmúlt évek egy újabb negatív rekordja a felsőoktatásban. A felvi.hu friss adataiból jól látszik, hogy az elmúlt öt év eredményeihez képest mintegy harmadával csökkent a tanárszakon továbbtanulók aránya. Igaz, idén a jelentkezők száma is rekordalacsony volt: 11,1 ezren próbáltak meg bekerülni a pedagógus szakokra, 37 százalékkal kevesebben, mint 2019-ben.

A Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke, Totyik Tamás szerint a helyzet rémisztő. Az eddigi tapasztalatok, tendenciák alapján ugyanis biztosan kijelenthető, hogy a felvettek számánál még kevesebben lesznek azok, akik eljutnak a diplomáig. A PSZ becslései szerint átlagosan a tanárszakos egyetemisták mintegy fele szerez oklevelet, s még közülük sem biztos, hogy mindenki tanárnak áll. Ráadásul a pedagógusszakmában jelentős a korai pályaelhagyás; azok közül, akik diploma után rögtön iskolában kezdenek dolgozni, sokan már az első egy-két évben, az első minősítő vizsga előtt meggondolják magukat.

Totyik Tamás úgy véli, a most felvett 6400 elsőéves pedagógushallgatóból jó, ha 1500-an eljutnak majd a katedráig. Ezzel viszont veszélybe kerül az utánpótlás: a szakszervezet számításai szerint a következő öt évben legalább hatezer pedagógus megy majd nyugdíjba.

Hasonló aggodalmakat fogalmazott meg a Magyar Pedagógiai Társaság (MPT) elnöke, Trencsényi László is. Mint mondta, a pedagógusok korfája nagyon rossz, szinte hónapról hónapra romlik, a fiatal tanárok hiánya egyre aggasztóbb. Szerinte több oka is van a jelentkezők nagyarányú csökkenésének. Ezek közé tartoznak a demográfiai változások (az érettségiző korosztály száma is csökkent), a felsőoktatásba való bejutás nehézségei, a bolognai rendszer megszüntetése a tanárképzésben, illetve az is, hogy az értelmiségi, s azon belül a tanári pálya egyre kevésbé vonzó a fiatalok számára, különösen anyagi szempontból.

A szakértők szerint a problémák a döntéshozók előtt is ismertek, ezt alátámasztja az is, hogy az idei pótfelvételi eljárásban – az eddigiektől eltérően – már a pedagógusképzés területén is lehet államilag támogatott férőhelyekre jelentkezni. Továbbá a Magyar Nemzeti Bank hétfőn bemutatott, 2020-as versenyképességi jelentésében is kénytelen volt elismerni, hogy a kormánypropaganda szólamaival ellentétben a tanári pálya anyagi megbecsülése Magyarországon az uniós átlagnál jelentősebb mértékben elmarad más, felsőfokú végzettséget igénylő foglalkozásokétól. Hazánkban a közoktatásban dolgozók bére a felsőfokú végzettséggel rendelkezők átlagkeresetének 64-74 százaléka (ugyanez az arány uniós szinten 85-95 százalék).

Totyik Tamás szerint az oktatásirányításban is látják a gondokat, ám felsőbb szinteken nincs politikai akarat ezek megoldására. Abban a PSZ alelnöke és az MPT elnöke is egyetértett, ha nem változik a helyzet, nem lesz más megoldás, mint emelni a tanárok óraszámait és az osztályok maximális létszámát. Trencsényi László szerint az sem elképzelhetetlen, hogy végszükség esetén pedagógiai képesítés nélküli oktatókat vonnak be a tanításba.

– Ilyenre van már precedens az 1960-as évekből. Talán nem is kell mondanom, nem tett túl jót a közoktatásnak – fogalmazott. Totyik Tamás szerint elsősorban jelentős béremeléssel és a munkaterhek csökkentésével lehetne vonzóbbá tenni a pedagóguspályát.