Mindenre rálát a kormányzati polip

Publikálás dátuma
2020.07.31. 06:00

Fotó: Népszava
A többség szerint nincs olyan szervezet Magyarországon, amely a regnáló hatalomtól és a politikától teljesen függetlenül végezheti munkáját.
Az ország demokratikus állapotát jól mutatja, mennyire bízik a társadalom az egyes hatalmi ágakban, a döntéshozó szervezetekben, s mennyiben látja függetlennek a működésüket. Ez alapján elgondolkodtató a Publicus Intézet lapunk megbízásából készült legutóbbi felmérése, amelyben az elemzőcég azt vizsgálta, mennyire független a politikától és az aktuális hatalomtól a rendőrség, az ügyészség, az Alkotmánybíróság, a bíróságok vagy éppen a közmédia.
Figyelemre méltó, hogy a számok azt mutatják: hiába sorakozik fel fegyelmezetten a kormány mögött a Fidesz-KDNP-s tábor, az egyes szervek függetlenségében a kormánypártiak sem mindig hisznek. A legnagyobb társadalmi konszenzus az ügyészségek esetében látható, míg a legnagyobb eltérést az Alkotmánybíróság (AB) megítélésénél mérték. Az AB esetében ugyanis a kormánypárti szavazók 54 százaléka úgy véli, hogy a testület a hatalomtól és a politikától függetlenül végezheti tevékenységét, ám az ellenzéki szavazóknak mindössze 14 százaléka gondolkodik hasonlóan. 
A rendőrség esetében csak a Fidesz-KDNP-sek kevesebb mint fele látja úgy, hogy a hatóság munkájába nem szól bele senki, az ellenzékieknek viszont mindössze 13 százaléka vélekedik így. Utóbbiak közül csak 9 százalék gondolja, hogy a rendőrség teljesen független: a leginkább pesszimisták a jobbikosok, akik közül senki sem hiszi, hogy a hatóság teljes mértékben figyelmen kívül tudja hagyni a politikai nyomást, a legoptimistábbak pedig a momentumosok, akiknek a 12 százaléka hisz a teljes függetlenségben. Nem meglepő módon az ellenzéki szavazók 60 százaléka szerint egyáltalán nem független az ügyészség, azonban a kormánypártiaknak is csak a fele tekint teljes mértékben vagy majdnem teljes mértékben függetlenként a szervezetre. Az MSZP-Párbeszéd szimpatizánsainak fele szerint a vádhatóság teljes mértékben a politika – azaz a kormány – alárendeltje, negyedük pedig úgy látja, csak minimális mozgástere van az ügyészségnek. Hasonlóan negatívan ítélik meg a vádhatóság helyzetét a momentumosok, de még az ellenzéki oldalon legoptimistább Jobbik-szavazóknak is csak ötöde hisz az ügyészség függetlenségében. Lapunk egyébként azt követően bízta meg a Publicus Intézetet a közvélemény-kutatás elkészítésével, hogy sokan kevesellték Kaleta Gábor, volt perui nagykövet ügyében hozott első fokú ítéletet. A bíróság egy év (két év hat hónapra) felfüggesztett börtönbüntetést, valamint 540 ezer forint pénzbüntetést szabott ki amiért a diplomata több ezer, gyermekekről készült pornográf felvételt tárolt a laptopján. A bíróságok függetlenségét a Fidesz-KDNP-sek 45 százaléka 4-es 5-ösre értékeli egy ötös skálán, az ellenzékiek közül viszont csak 21 százalék vélekedik így. A legpesszimistábbak a jobbikos szavazók, akiknek a 60 százaléka gondolja azt, hogy a politika teljesen megköti az ítélkezők kezét. Még rosszabb a megítélése a közmédiának: még a Fidesz-KDNP-seknek is csak a harmada gondolja azt, hogy függetlenül működik a szervezet, míg az ellenzékiek körében ez az arány 8 százalékos. Az MSZP-Párbeszéd híveinek nyolc százaléka gondolja úgy, hogy a közmédia a hatalomtól teljesen függetlenül gyártja a műsorait, s ugyanennyien vélik azt, hogy a regnáló politika csak kicsit szól bele a köztévé, -rádió és az MTI működésébe. Rajtuk kívül még a Demokratikus Koalíció (DK) szimpatizánsainak 2 százaléka hisz a közmédia teljes önállóságában, a jobbikosok és momentumosok viszont egyöntetűen úgy vélik: bizonyosan beleszól a hatalom a működésbe. Utóbbi két párt szavazóinak háromnegyede szerint semmi önállósága nincs a közmédiának, vagyis a regnáló hatalom kézzel vezérli az állami tömegtájékoztatást. Életkor szerint a 60 év alattiak a kritikusabbak ebből a szempontból, tízből csaknem hatan nem hisznek a közmédia függetlenségében, míg a hatvan felettieknek csak fele gondolkodik ugyanígy.

Meghatározó a pártszimpátia

Hasonló eredményre jutott a Transparency International Magyarország a CEU Közpolitikai Iskolájával közös közelmúltbeli felmérés is, amelyben egyebek mellett arról kérdezték a válaszadókat, hogy mely intézmények képesek leginkább fellépni a korrupció ellen. Az állami szervek korrupció elleni teljesítményét egy 1-től 5-ig tartó skálán osztályozva a bíróságok teljesítettek legjobban (3.26), míg az ügyészség (3.17) és a rendőrség (3.02) ez irányú képességét gyengébbnek ítélték meg a válaszadók. Érdekesség, hogy a magyarok a rendőrségnél jobban bíznak a miniszterelnökben (3.11) mint a korrupció elleni harc letéteményesében. Az állami szervek korrupciójára adott válaszok a Transparency felmérése szerint is elsősorban pártpreferenciák függvényei: míg a Fidesz-szavazók mindössze 43,4 százaléka értett egyet azzal az állítással, hogy „a korrupció sok esetben büntetlenül marad Magyarországon”, a bizonytalanok esetében ugyanez az arány 68,3 százalék, az ellenzéki pártok támogatói körében pedig 70 százalék volt. Szintén erősen összefügg a pártszimpátiával, hogy a válaszadók érzékelik-e az állami szintű korrupció növekedését az elmúlt három évben. - Aggasztónak tartjuk azt a több közelmúltbeli felmérésben is visszaköszönő eredményt, hogy a korrupció elleni fellépés hatékonyságát leginkább pártpreferenciáik alapján ítélik meg a polgárok. A független média térvesztése csak tovább erősítheti ezt a tendenciát – figyelmeztetett Mikola Bálint, a Transparency International Magyarország projektvezetője. - Cz.G.
Szerző

Nem kéri számon török barátját Orbán a Hagia Sophia mecsetté alakítása miatt

Publikálás dátuma
2020.07.30. 17:17

Fotó: OZAN KOSE / AFP
A politikai és gazdasági érdek ezúttal is többet nyomott a mérlegben, mint a keresztény kultúra védelme.
Bár a magyar kormány felvette a kapcsolatot a törökországi keresztény közösségekkel a Hagia Sophia ügyében, nyílt konfliktust nem vállalnak az Erdogan kabinettel az ortodox bazilika mecsetté alakítása miatt – erről beszélt Azbej Tristan, üldözött keresztények megsegítésért felelős államtitkár a Spirit Fm műsorában.
Az ATV által szemlézett beszélgetésben az államtitkár elmondta, a törökországi keresztények azt üzenték, hogy nincs szükségük humanitárius segítségre – és néhány incidenstől eltekintve szabadon tudják gyakorolni a vallásukat az országban.
 Azbej Tristan szerint az ügy praktikus jelentősége csekély, a szimbolikussága viszont történelmi távlatokban is hatalmas, semmiképpen sem a vallások és a civilizációk békés együttélését erősíti. Ugyanakkor hangsúlyozta, a döntés politikai hátterét is tisztán kell látni, a törökök vezető szerepüket akarják megerősíteni a muzulmán világban.  Az államtitkár úgy fogalmazott, hogy
a magyar-török diplomáciai kapcsolatok nem egymás sértegetéséről szólnak, hiszen az ellentétes lenne Magyarország érdekével, hanem a tiszteletteljes párbeszéd kapcsolatán. Ezért nem fogják nyilvánosan elítélni a török partnert,

 de a diplomáciai csatornákon szóvá fogják tenni a történteket.  Bár az államtitkár a műsorban eldicsekedett az Hungary Helps-program eredményeivel – sőt példaként állította az ENSZ és az EU elé, hogy a magyar állam 70 ezer keresztény hívőnek nyújtott segítséget a projektben – a nyilatkozat jelzi: 
a kormány könnyedén dobja hátra a keresztény kultúra védelmezőjének imázsát, ha gazdasági-politikai érdekei úgy kívánják.

Mindezt jól mutatja, hogy a Türk Tanácsban Orbán Viktor szinte kizárólag feketeöves keresztényüldözőkkel barátkozik, és a kormány számára nem jelent lelkiismereti problémát az sem, ha attól a Kínától kérnek 700 milliárdos vasútépítési hitelt, ahol százszámra döntik le a kereszteket a helyi közösségek templomairól.
Szerző

Postásbérek: a kormány levelez, a dolgozók sztrájkolnának

Publikálás dátuma
2020.07.30. 17:13

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
A szakszervezetek 10 százalékos alapbéremelést kértek, miközben a Magyar Posta Zrt. egyszeri fizetéskiegészítést ajánlott.
– A kormány lényegében elismerte, hogy a postások bérkövetelései jogosak, megoldási javaslataink pedig elfogadhatóak. Csak az a kérdés, hogy miért kellett erre hónapokat várni, és mikor kapják meg emelt bérüket a dolgozók – így reagált a posta négy nagy érdekvédelmi szervezete sztrájkbizottságának szóvivője, a Postás Szakszervezet elnöke, Tóth Zsuzsanna a csütörtöki kormányinfón elhangzottakra. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön arról beszélt, hogy „a postások méltatlanul keveset keresnek ahhoz képest, amilyen jó színvonalú szolgáltatást biztosít a vállalat.” Jelezte ugyanakkor, hogy mivel veszteséges vállalatról van szó, béremelés csak akkor lehetséges, ha ehhez az Európai Bizottság hozzájárul, ezért még csütörtökön levelet küldtek a brüsszeli testületnek. Kitért arra is: az emelés mértékéről tárgyalnak a szakszervezetekkel, és biztos benne, hogy meg tudnak egyezni, a kérdés az, Brüsszel is jóváhagyja-e a támogatást. Tóth Zsuzsanna emlékeztetett, hogy a szakszervezetek 10 százalékos alapbéremelést kértek, miközben a Magyar Posta Zrt. egyszeri fizetéskiegészítést ajánlott. – Reméljük, a kormányzati álláspont változását is jelzi az, hogy Gulyás Gergely belátta, méltatlanul keveset keresnek a postások, vagyis nem egyszeri bérkiegészítésre, hanem alapbéremelésre van szükség – fogalmazott a Népszavának a szakszervezeti vezető. Hozzátette: örülnek, hogy most az Európai Bizottsághoz fordul a kormány, hiszen ők maguk is hónapok óta kérik, tegyék meg ezt. A Magyar Posta vezetése kezdetben arra hivatkozott, hogy az uniós versenyjogi szabályok alapján nem támogathatja a tulajdonos, azaz a magyar állam a céget. A szakszervezetek álláspontja szerint azonban közszolgáltatások esetében „az uniós irányelvek kifejezetten lehetővé teszik az adott tagállam számára, hogy az érintett vállalkozást állami forrásokból kompenzálja.” Ezt – hangoztatták régóta a szakszervezetek – csak be kell jelenteni az Európai Bizottságnál jóváhagyásra. A szakszervezeti vezető elmondta, pénteken ül össze a sztrájkbizottság, ott döntenek majd a következő lépésükről. Kérdésünkre hozzátette: már több ezer postai dolgozónál tájékozódtak arról, támogatnák-e a sztrájkot, és tapasztalataik szerint szinte mindenki egyetért a munkabeszüntetéssel.
Szerző