Koronavírusban meghalt a zimbabwei agrárminiszter

Publikálás dátuma
2020.07.31. 07:21
Perrance Shiri
Fotó: JEKESAI NJIKIZANA / AFP
Perrance Shiri a járvány 41. halálos áldozata az országban.
Belehalt a koronavírus okozta Covid-19 betegségben Perrance Shiri zimbabwei agrárminiszter – jelentette be csütörtök este Emmerson Mnangagwa államfő. A 65 éves tárcavezető előző nap halt meg. Perrance Shiri a légierő parancsnoka és nyugalmazott marsall volt, mielőtt átvette az agrártárca vezetését. A hadsereg más parancsnokaival együtt segítette Mnangagwát 2017 novemberében Robert Mugabe megbuktatásában. Mugabe három évtizeden át vezette a délkelet-afrikai országot. Egyesek a közösségi médiában ünnepelték Shiri halálát, felemlegetve, hogy ő vezette az Észak-Korea által kiképezett katonai egységet, amely civilek ezreit ölte meg az ország nyugati részén zajló lázadáskor 1982-87 között. Zimbabwében 2879 koronavírus-fertőzöttet tartanak nyilván, és Shirival együtt 41-en haltak bele a vírus okozta Covid-19 betegség szövődményeibe.
Szerző

"Büszke vagyok arra, hogy megvédtem Olaszországot, ismét ezt tenném, lelkiismeretem tiszta"

Publikálás dátuma
2020.07.30. 20:10

Fotó: ANDREAS SOLARO / AFP
Az olasz kormánytöbbség megvonta Matteo Salvini mentelmi jogát.
A római felsőház megszavazta Matteo Salvini szenátor, a jobboldali ellenzéki Liga vezetője mentelmi jogának megvonását csütörtökön. A Salvini elleni jogi eljárás az illegális bevándorlókat szállító Open Arms spanyol hajó kikötésének megtiltása miatt indult. A szenátus 149 tagja Matteo Salvini mentelmi jogának megőrzése ellen szavazott, 147 mellette. A kormánytöbbség pártjai Salvini ellen voksoltak, köztük a Liga egy évvel ezelőtti szövetségese, az Öt Csillag Mozgalom (M5S) is.
"Emelt fővel haladok előre. (..) Büszke vagyok arra, hogy megvédtem Olaszországot, ismét ezt tenném, lelkiismeretem tiszta"

- írta Salvini, aki belügyminiszterként tiltotta meg a hajó kikötését Lampedusán.

A szavazást megelőző felszólalásában Salvini felidézte az Open Arms Líbia és a Dél-Olaszország közötti útját. Hangsúlyozta, hogy a tavaly nyári kikötőlezárás ellenére a spanyol hajó mindenáron Olaszországban akart kikötni. Ezt bizonyítja, hogy többször elutasította Spanyolország segítségét. "Nem mentésről volt szó, az Open Arms tudatosan megsértette a törvényeket" - hangoztatta Matteo Salvini. Kiemelte, hogy a hajó feltartóztatásával a Liga akkori kormányszövetségese, az Öt Csillag Mozgalom és a miniszterelnök, Giuseppe Conte is egyetértett. Salvini kijelentette: a kormánytöbbség a bíróság elé állítással, politikai perekkel akarja őt és a jobboldalt gyengíteni.
"Nem félünk tőletek. Az egyetlen bíróság, amely ítéletet mondhat felettem, az az olasz nép, a választók"

- mondta Matteo Salvini.

Megjegyezte, hogy tavaly júliushoz képest hatszor több migráns érkezett, és az év eleje óta Olaszországba érkező több mint 12 ezer bevándorló több mint fele tunéziai és bangladesi, vagyis gazdasági bevándorló. "A kikötők lezárásával csökkentettük a tengerbe fulladók számát. A nyitott kikötők politikáját folytatók kezéhez a tengeren meghaló emberek vére tapad" - jelentette ki. "Mi úgy gondoljuk, hogy legfőbb kötelességünk az olaszok védelme, a számukra biztosított otthon, munka és nyugdíj, miközben a kormány ugyanezt a migránsoknak adja" - mondta Matteo Salvini. Az Open Arms spanyol nem kormányzati szervezet hajójának érkezése, fedélzetén 164 migránssal, egybeesett a tavaly nyári kormányválsággal. Az Open Arms kikötését - 19 nap után - a szicíliai Agrigento ügyésze engedélyezte augusztus 20-án, miközben Giuseppe Conte miniszterelnök benyújtotta lemondását, és ezzel megszűnt az Öt Csillag Mozgalom és a Liga kormánya. Az ügyészség tavaly ősszel a volt belügyminiszterrel szemben vizsgálatot indított, többek között hivatali hatalommal való visszaélés, személyi szabadság korlátozása, nemzetközi konvenciók megsértése címén. A szenátus mentelmi bizottsága május 26-án nem javasolta Salvini mentelmi jogának felfüggesztését. A kérdésben azonban a felsőház mondta ki a végső szót. Ez a harmadik felvonás - írta az olasz sajtó arra utalva, hogy ez a harmadik olyan, illegális bevándorlókat szállító hajó, amelynek ügyében felmerült a volt belügyminiszter mentelmi jogának megvonása. A Diciotti hadihajó esetében az akkor még szövetséges M5S kiállt Matteo Salvini mellett. A szintén olasz hadihajóhajó, a Gregoretti esetében megvonták Salvini mentelmi jogát, és októberben kell meghallgatásra jelentkeznie az ügyészségen. Az Open Arms ügye annyiban eltérő, hogy külföldi felségjelzésű és civil hajóról van szó. A mentelmi jog megvonása nem jelenti Matteo Salvini automatikus bíróság elé állítását, erről majd az illetékes vizsgálóbíró dönt az ügyészségi munka alapján. Salvini korábban kijelentette, nem egyedül jár majd a bíróságra, viszi magával Giuseppe Contét is, mivel a hajók feltartóztatása a kormány közös döntése volt.
Szerző

Zuckerberg Liliputban

Publikálás dátuma
2020.07.30. 17:51

Fotó: GRAEME JENNINGS / AFP
Öt órán keresztül gyötörték a kongresszusban az óriáscégek vezetőit, de nem tudták – vagy nem is igazán akarták - sarokba szorítani őket.
Van abban némi irónia, amikor a Facebook, a Google, az Amazon és az Apple vezéreinek kongresszusi meghallgatása során tíz perc szünetet kell elrendelni, hogy megjavítsák az internetes kapcsolatot. Persze abban is, hogy az amerikai képviselőház igazságügyi bizottságának monopóliumellenes albizottsága kénytelen volt virtuálisan meghallgatni a nagy hatalmú üzletembereket, mert a washingtoni Capitolium épülete többé nem biztonságos. A maszkviselést megtagadó Louie Gohmert texasi republikánus képviselőről például nem csak az derült ki, hogy sikerült összeszednie a vírust, hanem az is, hogy ezt eltitkolta munkatársai elől, akiktől megkövetelte, hogy teljes létszámban járjanak be dolgozni – és ne hordjanak maszkot. Mark Zuckerberg, Sundar Pichai, Jeff Bezos és Tim Cook öt órán át válaszolt a tizenöt tagú albizottság kérdéseire. Nem volt egyszerű dolguk, mert a demokrata párti honatyák elsősorban piaci magatartásukat, vetélytársaik felvásárlását, monopolhelyzetre való törekvésüket és az adatkezelésüket kifogásolták, míg a republikánusok azt, hogy szerintük a platformok diszkriminálják a jobboldali hozzászólókat. „Alapítóink nem hajoltak meg egy király előtt, nekünk sem kéne az online gazdaság császárai előtt” – fogalmazott David Cicilline, az albizottság demokrata párti elnöke. A cégvezetők nagyon udvariasan válaszolgattak,Cook például azzal kezdte, hogy tisztelettel és szerényen állnak a meghallgatáshoz – de a tények terén nem tehetnek engedményeket. Monopóliumellenes eljárásnak 1911, a Standard Oil feldarabolása óta nem volt ekkora tétje, a technológiai szektort pedig az AT&T telefontársaság 1982-es részekre bontása óta nem fenyegette ilyen mértékű állami beavatkozás. Az albizottság egy éve vizsgálja a technológiai óriásokat, amelyeknek millió számra kellett átadniuk belső dokumentumaikat, e-mailjeiket. Így derült ki például, hogy Zuckerberg a Facebookra nézve veszélyesnek tartotta az Instagram fényképmegosztót – ezért pénzügyi fölényét kihasználva egyszerűen megvette a vetélytársat. Amikor ezzel szembesítették, azzal érvelt, hogy a felvásárlást annak idején engedélyezte a versenyhatóság, az Instagram pedig a Facebook segítségével jutott a csúcsra. A republikánus Jim Jordan politikai elfogultsággal vádolta a Google-t, és megkérdezte Sundar Pichai-tól, hogy vajon meg fogják-e próbálni megválasztatni elnöknek Joe Bident. A példákból is látszik, hogy a gyakran liberális szimpátiával vádolt cégvezetőknek ás vállalataiknak inkább a Demokrata Párttól van félnivalójuk, mert ott valódi szándék látszik a feldarabolásukra, illetve működésük szabályozott mederbe terelésére. A jobboldalnak nagyjából megfelel a jelenlegi felállás, viszont a szabályozás szigorításának megakadályozásáért cserébe a „szólásszabadságot”, azaz az összeesküvés-elméletek, a tudományellenes, rasszista és egyéb szélsőséges hozzászólások megtűrését követelik. A közösségi média platformok azonban itt két tűz közé kerülnek, mert legalább ilyen erőteljes az igény arra, hogy ne lehessen őket a demokrácia lebontására, a tekintélyelvű kormányzás kiszolgálására használni. A meghallgatás és az utóbbi fél évszázad amerikai gyakorlat mindezzel együtt arra utal, hogy amíg a fogyasztók elégedettek és az árak sem emelkednek – mint arra Zuckerberg rámutatott, az SMS-ek díja például eltűnt –, addig az óriásoknak nincs mitől tartaniuk.