Előfizetés

Találtak egy bolharákot, ami négy nap alatt lebontja a mikroműanyagot

MTI
Publikálás dátuma
2020.07.31. 10:18

Fotó: ERNESTO BENAVIDES / AFP
Azt még nem értik a kutatók, hogy a kicsiny állatok hogy teszik meg ilyen gyorsan azt, amit a napfény és a hullámzás évek, sőt évtizedek alatt végez el.
Egy kicsiny rákféle képes lebontani a mikroműanyagot egy sejtnél kisebb méretűvé 96 óra alatt a Corki Egyetem (UCC) kutatói szerint. Eddig főként lassú fizikai folyamatoknak, mint a napfény és a hullámzás tulajdonították a műanyagok lebomlását, amely évekbe, évtizedekbe telhet. 
Az írországi kutatók a kétcentis hosszú bolharákot (Gammarus duebeni) tanulmányozva arra a nem várt eredményre jutottak, hogy a kicsiny rákféle nemcsak elfogyasztja a mikroműanyag szemcséket, de hihetetlenül gyorsan lebontja nanoműanyaggá. Teljesen váratlan volt felfedezésünk – mondta Alicia Mateos-Cárdenas, a Scientific Reports című tudományos folyóiratban megjelent tanulmány vezetőszerzője.
„Amikor három éve elkezdtem ezt tanulmányozni, őrültségnek tűnt, hogy ezek a kicsiny állatok képesek lebontani a műanyagot, de tanulmányunk azt mutatja, hogy a műanyag darabkák alkották az állatok gyomrában felgyűlt mikroműanyag mintegy 66 százalékát” – magyarázta.
Mateos-Cárdenas gömbölyű polietilén mikroszemcséket használt, amelyek a műanyag palackok általános összetevői. Minden egyes mikroszemcséhez fluoreszkáló festéket tapasztottak, hogy a műanyag elfogyasztását és lebontását mikroszkóppal követni tudják. A mikroszemcséket a rákfélék egy mikronnál kisebb, nanoméretű műanyaggá bontották le.
„Láttuk, ahogy a bolharákok állkapcsaikkal megőrölve megeszik a műanyagrészecskéket, és azok eljutnak az emésztőrendszerbe, de azt még nem értjük, miként bontják le ezek az állatok a műanyagot. Tanulmányoznunk kell ennek a biológiai lebontásnak a mechanizmusát” – idézte Mateos-Cárdenst a The Guardian című brit napilap honlapja.

Kihalhat a vakond és a sün is Nagy-Britanniában

MTI
Publikálás dátuma
2020.07.31. 08:47

Fotó: Ann & Steve Toon/robertharding / AFP
Vörös lista készült a veszélyeztetett brit emlősökről.
Az őshonos emlősök negyedét fenyegeti a kihalás veszélye Nagy-Britanniában. Tizenegy fajt a fenyegetett, ötöt a mérsékelten fenyegetett, négyet az adathiányos kategóriába soroltak a kutatók, utóbbi azt jelenti, hogy kevés információval rendelkeznek róluk. A Sussexi Egyetem kutatói vezetésével készített dokumentum szerint 47 őshonos emlősből 11 áll a közeli kihalás szélén.
A kihalás veszélyével fenyegetett állatok között van mások között vízi patkány, az orkneyi patkány, a vakond, a sündisznó, a mogyorós pele, az európai mókus, a vadmacska és a szürke hosszúfülú denevér. Az európai farkas már ki is halt a szigetországban.
Az első vörös lista, amely a kihalással fenyegetett brit emlősökről, megkapta a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) jóváhagyását regionális szinten, ami azt jelenti, hogy a fenyegetett fajok listája ugyanolyan szilárd nemzetközileg egyeztetett rendszer szerint készült, mint a világszövetség vörös listája – olvasható az egyetem közleményében.

Egyre több természetvédőt gyilkolnak meg

Varga Péter
Publikálás dátuma
2020.07.30. 11:30

Fotó: FrankHoemann/SVEN SIMON / AFP
Minden eddiginél több, 212 olyan aktivistát öltek meg 2019-ben, akik földjükért vagy a környezetük védelmében harcoltak.
Kolumbiában és a Fülöp-szigeteken történik a föld- és környezetvédőket érintő gyilkosságok fele, de a valós számok sokkal magasabbak lehetnek, miközben az elkövetők büntetlenek maradnak - áll a független megfigyelő szervezet a Global Witness (Globális Tanú) ez évi jelentésében. „A mezőgazdasági üzletek, az olaj- és gázbizniszek, a bányászat mindig is az elsők között szerepeltek a föld- és környezetvédők elleni támadások okai között, és egyben ezek azok a területek, amelyek az elszabadult klímaváltozásért felelősek az erdőirtások és a megnövekedett szénkibocsájtás révén” - mondta Rachel Cox, a Global Witness egyik aktivistája. Megfigyeléseik szerint szám szerint a legtöbb föld- és környezetvédő halálát a bányászati cégek számlájára lehet írni, utána a mezőgazdaság és a fakitermelés majd a bűnbandák következnek. A bennszülött közösségek aránytalanul jobban ki vannak téve az erőszaknak, a halálesetek 40 százaléka körükben történt. A Global Witness szerint a tavalyi 212 ismertté vált gyilkosság közül 36-ot hatósági fegyveres tisztségviselők követtek el, a többit bérgyilkosok, bűnbandák vagy magántulajdonban lévő biztonsági cégek emberei.  A kormányok a koronavírus-járványt arra is felhasználták, hogy enyhítsék a keservesen kiharcolt környezetvédelmi szabályokat - állapította meg a szervezet. Brazíliában, ahol tavaly 24 aktivistát öltek meg, arra figyelmeztették a bennszülött közösségeket, hogy „kihalással néznek szembe” a járvány miatt. A vezetők azzal vádolják a szélsőjobboldali Jair Bolsonaro elnököt, hogy „kihasználja” a COVID-19-et, hogy megszabaduljon a bennszülöttektől. Kolumbiában tavaly 64 környezetvédőt gyilkoltak meg, másfélszer annyit, mint a megelőző évben. A Global Witness szerint ennek az az oka, hogy a kormány és a Farc gerillamozgalom 2016-ban békét kötött, ez azonban nem hozott megnyugvást, mert a gerillák helyére bűnözőbandák nyomulnak be, különösen vidéken. Az országban 14 haláleset köthető ahhoz a programhoz, amelyben a farmereket ahhoz segítik hozzá, hogy kokacserje helyett kávét vagy kakaót termeljenek. A Fülöp-szigeteken, ahol a világon a legtöbb gyilkosság történt, tavaly például 43, az egyik áldozat Datu Kaylo Bonto volt, aki a hadsereg által végzett légi bombázás áldozata lett Észak-Mindanaóban, ahol Rodrigo Duerte elnök azt tervezi, hatalmas területeket alakít át ipari növénytermelésre. Latin-Amerikában a bányászattal kapcsolatos konfliktusok állnak leginkább a gyilkosságok hátterében, Ázsiában pedig a mezőgazdaság, a termőterület-növelés. Európa a legkevésbé érintett, de Romániában két természetvédelmi őrt megöltek 2019-ben, akik illegális fakitermelést próbáltak megakadályozni a kontinens egyik legérintetlenebb erdejében. A GW szerint az Afrikai adatok nagyon alulreprezentáltak a megfigyelői kapacitások hiánya miatt, onnan csupán hét haláleset jelentettek tavaly.