Huszonegy új koronavírus-fertőzöttet találtak Magyarországon

Publikálás dátuma
2020.07.31. 09:52

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
73 koronavírusos beteget ápolnak kórházban, közülük 6-an vannak lélegeztetőgépen.
Huszonegy újabb magyar állampolgárnál mutatták ki az új koronavírus-fertőzést (COVID-19), ezzel 4505-re nőtt a hazánkban beazonosított fertőzöttek száma. Nincs újabb elhunyt, így az elhunytak száma változatlanul 596 fő, 3353-an pedig már meggyógyultak. Az aktív fertőzöttek száma 556 fő – közölték pénteken a kormányzati tájékoztató oldalon. Az aktív fertőzöttek 34 százaléka, az elhunytak 60 százaléka, és a gyógyultak 45 százaléka budapesti. 73 koronavírusos beteget ápolnak kórházban, közülük 6-an vannak lélegeztetőgépen. Az oldal adatai szerint 339 163 mintavétel történt eddig. „A járvány továbbra is jelen van és több országban erősen terjed, ezért a járványügyi készültség továbbra is érvényben van. Az a cél, hogy a vírust a határon kívül tartsuk és a további szigorításokat, korlátozásokat elkerüljük. Ezért léptek életbe a beutazási korlátozások, amelyek célja, hogy megakadályozzuk a fertőzés külföldről történő behurcolását és a járvány magyarországi fellángolását. A sárga és piros besorolású országokból hazatérőknek, valamint mindazoknak, akiknél a járványügyi kontaktkutatás során elrendelik, hatósági házi karanténban kell maradniuk. A beutazási korlátozások bevezetése óta a hatósági házi karanténban lévők száma emelkedett, jelenleg 8083 embernél van érvényben. Az Operatív Törzs a hatósági házi karantén betartásának fokozott ellenőrzésére kérte fel a rendőrséget. Az általános szabályok változatlanok: továbbra is viselni kell a maszkot az üzletekben, a tömegközlekedésben és továbbra sem tartható 500 fő feletti zenés, táncos rendezvény” – írták. Az oldal térképe alapján továbbra is Budapesten (2053) és Pest megyében (685) van a legtöbb fertőzött. Ezt követi Fejér (380), Komárom-Esztergom (312) és Zala (265) megye. A legkevesebb fertőzött Tolna (15), Békés (16), Jász-Nagykun-Szolnok (24) és Vas (25) megyében van Magyarországon. 

17,3 milliónál a koronavírus-fertőzöttek száma a világon

A világon 17 297 276 ember fertőződött már meg a koronavírus-járványban, a halálos áldozatok száma 673 171, a gyógyultaké pedig 10 132 579 a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem péntek reggeli adatai szerint. Egy nappal korábban még 17 029 155 fertőzöttet tartottak nyilván, a halálos áldozatok száma 667 011, a gyógyultaké pedig 9 948 163 volt. A fertőzés 188 országban és régióban van jelen. Szakértők szerint a diagnosztizált esetek száma nem tükrözi pontosan a valóságot, mert az egyes országokban többé-kevésbé korlátozott a tesztek száma, és a nyilvántartás kritériumai is különböznek.

Szerző

Orbán: Nem kapunk pénzt az Európai Uniótól, valójában a nyugatiak által innen kivitt pénz egy részét szereztük vissza

Publikálás dátuma
2020.07.31. 08:26
Orbán egy 2016-os Kossuth Rádiós interjú közben
Fotó: Anadolu Agency / Hungarian Prime Ministry Press O
Az a beállítás, hogy ők méltóztatnak nekünk „lökni egy kis pénzt”, a miniszterelnök szerint „megalázó és nem fedi a valóságot”.
„Azt nem tudom megmondani, mi lesz, csak azt, nekünk mit kell tennünk” – mondta Orbán Viktor péntek reggeli interjújában, a Kossuth Rádióban, arra a kérdésre válaszolva, meddig lehet kivédeni, hogy Magyarországon is elinduljon felfelé a koronavírus-fertőzöttek száma. A miniszterelnök kiemelte:
  • nem szabad feladni a higgadt védekezést, mindig legyen a fejünkben, hogy a vírus itt van közöttünk, nincs még vakcina,
  • a kormány pedig megpróbál kiszámítható döntéseket hozni. Több száz ember áll készenlétben a háttérben, az operatív törzs keddenként tesz javaslatot a kormány számára, ezekről szerdán döntenek, a döntések pedig péntekenként léphetnek hatályba.
„Itthon a legbiztonságosabb, itthon tudunk vigyázni egymásra” – üzente a miniszterelnök. Azokat, akik mégis külföldre utaznak, arra kérte, úti célul a zöld jelzésű országokat válasszák. Kiemelte: sok országban megindult a járvány második hulláma, Nyugat-Európában kevésbé drámai, de romlik a helyzet. Orbán hangsúlyozta: a magyar védekezés bevált, és ha tartjuk azt, ahogy eddig együtt éltünk a vírussal, nem lesz baj. Hozzátette, hogy nem olyan helyzetben vagyunk, mint az első hullámnál, márciusban az egész világ felkészületlenül állt a járvány előtt. Szerinte kiderült, hogy Európa egyik legjobb egészségügyi rendszere a magyar, a védekezéshez szükséges eszközöket mi gyártjuk, és minden védőeszközből annyi készül, amennyi kell. Ám az eszközök mit sem érnek, ha a mindennapi élet szabályai nem jók, és az emberek nem tartják be, ezért fontos a nemzeti konzultáció – vélekedett. Orbán megismételte, hogy továbbra is az idősek vannak a legnagyobb veszélyben, vigyázni kell rájuk. Azt javasolta, hogy „miután most jól van beállítva a védekezés szintje”, és minden változás kockázatot jelentene, ne változtassunk.

„Kanyarban kell előzni”

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön jelentette be, hogy augusztus 15-e után sem lesznek nagy létszámú (500 fő feletti) zenés-táncos rendezvények. Orbán most arról beszélt: a kormány több mint ötmilliárdot különített el, és a turisztikai ügynökség kidolgozott egy programot, garázskoncerteket ajánlanak. Azt mondta, hogy amikor könnyűzenészekről beszélünk, csak a színpadon lévőket látjuk, pedig sok mindenki van a háttérben, például világítók, hangtechnikusok. 800 milliárdot kifejezetten a cigányzenészek megsegítésére különítettek el. „Azt hiszem, hogy amit lehetett a kormány megtett” – fogalmazott a miniszterelnök. A gazdaságvédelmi intézkedésekkel kapcsolatban kiemelte: a magyar munkaügyi statisztika „a dzsungelhez hasonló”, különböző mutatók különböző bázisokkal számolva. Azt mondta, összességében a dolgozók számának növekedését tekintve megtört a lendületünk, de közel vagyunk ahhoz, hogy bekövetkezzen, hogy annyi munkahelyet hozzanak létre, amennyit a vírus tönkretett, ehhez viszont kell még „néhány hét”. Arra a kérdésre, mi lesz akkor, ha jön a második hullám, Orbán azt mondta, a gazdasági védekezésnek egy speciális változatát alakították ki. Felidézte Matolcsy György jegybankelnök szavait, aki úgy fogalmazott, „kanyarban kell előzni”, és azt mondta: nem érhetjük be sikeres intézkedések átvételével, különleges válságkezelési eszközöket kell kitalálni, mely nem azonos a többi országéval. Azt mondta, ilyen, hogy a kormány nagy összegeket és szabályváltozásokat eszközölt a beruházások területén.

„Megalázó és nem fedi a valóságot”

Az uniós költségvetéssel kapcsolatban azt mondta, hogy bár a magyar nyelv valamiért úgy rögzítette, „pénz kapunk” az Európai Uniótól, valójában az innen a nyugatiak által kivitt pénz egy részét szereztük vissza. Szerinte egyenlőtlen feltételekkel vállaltuk a versenyt, és ezért jár nekünk esélyegyenlőséget teremtő pénzügyi visszatérítés, az a beállítás, hogy ők méltóztatnak nekünk „lökni egy kis pénzt”, „megalázó és nem fedi a valóságot”.
Szerző

Az országnak húzóágazat, de némelyik banknak hitelkockázat

Publikálás dátuma
2020.07.31. 07:40
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
„Több bankot végigjártunk, hiteltanácsadóhoz is fordultunk, mert hiába van stabil munkahelyem, az autóipart kockázatnak tartották, nem kaptunk babaváró hitelt” – osztotta meg tapasztalatait lapunkkal Viktor, aki feleségével és születendő gyerekével egy családi házba költözött volna a kölcsön segítségével. A problémáját az okozta, hogy a hitelt folyósító pénzintézetek - noha az állami garancia miatt nem jelentős a kockázat - nem csak a kérelmező anyagi helyzetét vizsgálják meg, hanem a munkáltató helyzetét is. Viktor például egy Békés megyei autókereskedésnél dolgozik, és hiába köztartozásmentes, sőt stabilan nyereséges a munkáltatója, annak főtevékenysége (TEÁOR-száma) az autóiparhoz sorolható, így a hitelbírálati kockázatelemzésen többször is fennakadtak. Felesége a terhesség nyolcadik hónapjába lépett, amikor végül az egyik bank – egy felülvizsgálat eredményeként – biztosította a hitelt a családnak. Viktor elmondta, nincs egyedül: egy mezőgazdasági munkagépeket gyártó cégnél dolgozó ismerőse is hasonló problémával küzdött.  Mint lapunk megtudta, a koronavírus-járvány következményeként kialakult gazdasági visszaesés a pénzintézeteket arra ösztökélte, hogy szigorítsanak, minimalizálják a kockázatos hitelek kihelyezését - ez pedig érinthet más hiteltípusokat is, nem csak a babavárót. A Bankszövetség megkeresésünkre szűkszavúan reagált: mivel a kockázatelemzés szempontjai bankonként eltérnek, ráadásul banktitoknak minősülnek, általánosan nem kívánták minősíteni a bemutatott család által tapasztalt gyakorlatot. A Pénzügyminisztérium nem reagált megkeresésünkre. - Általánosságban elmondható, hogy a járványhelyzetre való tekintettel minden olyan igénylés kockázatosnak minősülhet, ahol a bank nem látja biztosítottnak a törlesztés folytonosságát, nem találja azt problémamentesnek. A jelenlegi helyzetben kifejezetten kockázatosnak minősülnek a járvány által leginkább érintett területek, mint például a turizmus-vendéglátás, szolgáltatói szektor vagy feldolgozóipar – nyilatkozta lapunknak Veres Patrik, a Bank360 szakértője. Bár akár egy felszolgáló, akár egy szalagmunkás is azt tapasztalhatja, hogy nem akármelyik banknál juthat babaváró hitelhez, egyelőre nem tömeges a jelenség. Ez magyarázható a bankok eltérő kockázatelemzésével, de azzal is, hogy drasztikusan csökkent a hitelfelvétel iránti kereslet a koronavírus megjelenése óta. A babaváróhitel megjelenése óta a két legrosszabb hónapot mutatják az Magyar Nemzeti Bank áprilisi és májusi hitelkihelyezési statisztikái, 46-46,5 milliárd forintot vettek fel a családok, ami 30 százalékos visszaesés a válság előtti átlaghoz képest.