Előfizetés

Mérgező, de nem is hatékony a légi szúnyogirtás

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.07.31. 12:55

Fotó: Balázs Attila / MTI/MTVA
Indokolatlannak és az emberekre is veszélyesnek tartja a kémiai légi szúnyoggyérítés tiltásának feloldását az Ökológiai Kutatóközpont.
Annak ellenére, hogy a légi úton kijuttatható kémiai irtószerek engedélye -toxikológiai okok miatt és az EU-s normatíváknak megfelelően 2019-ben megszűnt, a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) 180 napra újra engedélyezte a deltametrin és természetes piretrin hatóanyagtartalmú biocid termékekkel történő légi szúnyoggyérítést. 
Az NNK tájékoztatása szerint a döntés hátterében járványügyi megfontolások állnak, mivel Magyarországon több idegenhonos (inváziós) faj jelent meg, amelyek potenciálisan trópusi betegségek kórokozóit terjeszthetik.
Az Ökológiai Kutatóközpont állásfoglalása szerint a „Magyarországon újonnan megjelent csípőszúnyogok különböző kórokozók terjesztésében játszott tényleges szerepe még tisztázásra váró, komoly kutatói feladat, a jelenleg rendelkezésre álló hazai felmérések adatai egyelőre nem utalnak járványügyi helyzetre.”
Az Ökológiai és Botanikai Intézet az egyik inváziós faj, az ázsiai tigrisszúnyog (Aedes albopictus) hazai elterjedését vizsgálja, az eddig begyűjtött minták negatív eredményeket szolgáltattak a tesztelt vírusok jelenlétére. 
A csak az esti órákban, légi úton történő szúnyoggyérítés „nem hatékony az egész nap aktív fajok ellen, amely körbe a legtöbb idegenhonos faj tartozik. Ráadásul ezek a fajok csak bizonyos megyékben fordulnak elő, így a célterületek kijelöléséhez egy előtérképezés szükséges” – olvasható a közleményben. A szakemberek szerint enélkül az irtás kis hatékonyságú lesz, miközben az ország nagy részén értelmetlen környezetterhelést eredményez. 
„A légi kémiai védekezésnek jelentős környezetszennyező (ökotoxikológiai) mellékhatásai vannak, mert a leggyakrabban alkalmazott hatóanyag (deltametrin) közismerten mérgező számos más (sokszor hasznos) repülő rovarfajra, és felhalmozódik vizi gerincesekben is, ezzel akár tömeges halpusztulást is okozhat. A szer egészségügyi hatását már emberben is kimutatták. A fentiek alapján a légi kémiai szúnyogirtás ismételt engedélyezése ökológiai és tudományos alapokon nem indokolt.”

Találtak egy bolharákot, ami négy nap alatt lebontja a mikroműanyagot

MTI
Publikálás dátuma
2020.07.31. 10:18

Fotó: ERNESTO BENAVIDES / AFP
Azt még nem értik a kutatók, hogy a kicsiny állatok hogy teszik meg ilyen gyorsan azt, amit a napfény és a hullámzás évek, sőt évtizedek alatt végez el.
Egy kicsiny rákféle képes lebontani a mikroműanyagot egy sejtnél kisebb méretűvé 96 óra alatt a Corki Egyetem (UCC) kutatói szerint. Eddig főként lassú fizikai folyamatoknak, mint a napfény és a hullámzás tulajdonították a műanyagok lebomlását, amely évekbe, évtizedekbe telhet. 
Az írországi kutatók a kétcentis hosszú bolharákot (Gammarus duebeni) tanulmányozva arra a nem várt eredményre jutottak, hogy a kicsiny rákféle nemcsak elfogyasztja a mikroműanyag szemcséket, de hihetetlenül gyorsan lebontja nanoműanyaggá. Teljesen váratlan volt felfedezésünk – mondta Alicia Mateos-Cárdenas, a Scientific Reports című tudományos folyóiratban megjelent tanulmány vezetőszerzője.
„Amikor három éve elkezdtem ezt tanulmányozni, őrültségnek tűnt, hogy ezek a kicsiny állatok képesek lebontani a műanyagot, de tanulmányunk azt mutatja, hogy a műanyag darabkák alkották az állatok gyomrában felgyűlt mikroműanyag mintegy 66 százalékát” – magyarázta.
Mateos-Cárdenas gömbölyű polietilén mikroszemcséket használt, amelyek a műanyag palackok általános összetevői. Minden egyes mikroszemcséhez fluoreszkáló festéket tapasztottak, hogy a műanyag elfogyasztását és lebontását mikroszkóppal követni tudják. A mikroszemcséket a rákfélék egy mikronnál kisebb, nanoméretű műanyaggá bontották le.
„Láttuk, ahogy a bolharákok állkapcsaikkal megőrölve megeszik a műanyagrészecskéket, és azok eljutnak az emésztőrendszerbe, de azt még nem értjük, miként bontják le ezek az állatok a műanyagot. Tanulmányoznunk kell ennek a biológiai lebontásnak a mechanizmusát” – idézte Mateos-Cárdenst a The Guardian című brit napilap honlapja.

Kihalhat a vakond és a sün is Nagy-Britanniában

MTI
Publikálás dátuma
2020.07.31. 08:47

Fotó: Ann & Steve Toon/robertharding / AFP
Vörös lista készült a veszélyeztetett brit emlősökről.
Az őshonos emlősök negyedét fenyegeti a kihalás veszélye Nagy-Britanniában. Tizenegy fajt a fenyegetett, ötöt a mérsékelten fenyegetett, négyet az adathiányos kategóriába soroltak a kutatók, utóbbi azt jelenti, hogy kevés információval rendelkeznek róluk. A Sussexi Egyetem kutatói vezetésével készített dokumentum szerint 47 őshonos emlősből 11 áll a közeli kihalás szélén.
A kihalás veszélyével fenyegetett állatok között van mások között vízi patkány, az orkneyi patkány, a vakond, a sündisznó, a mogyorós pele, az európai mókus, a vadmacska és a szürke hosszúfülú denevér. Az európai farkas már ki is halt a szigetországban.
Az első vörös lista, amely a kihalással fenyegetett brit emlősökről, megkapta a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) jóváhagyását regionális szinten, ami azt jelenti, hogy a fenyegetett fajok listája ugyanolyan szilárd nemzetközileg egyeztetett rendszer szerint készült, mint a világszövetség vörös listája – olvasható az egyetem közleményében.