Szigorítottak a kijárási korlátozásokon Anglia északi részén

Publikálás dátuma
2020.07.31. 12:18

Fotó: OLI SCARFF / AFP
A lakosokat arra kérték, hogy a külön háztartásban élők se otthon, se egyéb helyszíneken ne találkozzanak.
Szigorítottak a kijárási korlátozásokon Anglia északi részén, miután nőtt a koronavírus-fertőzöttek száma – írta a Reuters hírügynökség pénteken. Összesen négymillió embert érintenek a szigorítások Észak-Anglia legnagyobb városában, Manchesterben és környékén, illetve Yorkshire nyugati, valamint Lancashire keleti részén. Az óvintézkedéseket a muszlim áldozati ünnep (Íd al-Adha) közeledtével vezették be. A szóban forgó területeken jelentős számban élnek brit pakisztániak, és túlnyomó többségük a muszlim vallás híve. Az érintett térségekben élőket arra kérték, hogy
a külön háztartásban élők se otthon, se egyéb helyszíneken ne találkozzanak.

Ugyanakkor az emberek saját családtagjaikkal felkereshetik az ivókat és az imahelyeket, és dolgozni is bejárhatnak. A szabályt megszegőket 100 font (körülbelül 38 100 forint) pénzbírsággal sújthatják. Nagy-Britanniában csütörtökön 846 új esetet jelentettek. Június 28-a óta nem regisztráltak ilyen sok fertőzöttet egy nap alatt.
„Az a baj ezzel a vírussal, hogy az életnek értelmet adó társas kapcsolatokon tenyészik”

– mondta Matt Hancock a Sky tévécsatornának.

A brit egészségügyi miniszter hozzátette:
„maximálisan megértem ennek hatását az emberekre, de sajnos így terjed a vírus”.

A tárcavezető rámutatott: Európában már a második hullám figyelhető meg. Hancock szerint Nagy-Britannia még nem tart itt, és a kormány minden tőle telhetőt megtesz az emberek egészségének megvédése érdekében. Nagy-Britanniában 303 910 fertőzöttje és 46 084 halálos áldozata van a koronavírusnak a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem legfrissebb adatai szerint.
Szerző

Két rakéta csapódott a bagdadi nemzetközi repülőtérbe

Publikálás dátuma
2020.07.31. 10:42

Fotó: AHMAD AL-RUBAYE / AFP
Egyelőre senki se jelentkezett a támadás elkövetőjeként.
Két rakéta csapódott be a bagdadi nemzetközi repülőtér peremén szerda este, de senkinek sem esett baja, és károk sem keletkeztek - tájékoztatott közleményében az iraki hadsereg közös hadműveleti parancsnoksága. A két, „katyúsa” típusú rakétát a fővárostól délnyugatra fekvő Radvanija település irányából lőtték ki. Egyelőre senki se jelentkezett a támadás elkövetőjeként. Irakban gyakran érik akna- és rakétatámadások azokat az iraki katonai támaszpontokat, ahol amerikai katonák is teljesítenek szolgálatot, de Bagdadban az úgynevezett zöld zónában lévő amerikai nagykövetség is támadások célpontja volt már. Washington az Irakban tevékenykedő Irán-barát milíciák számlájára írja az effajta támadásokat. Irakban több mint ötezer amerikai katona nyújt támogatást az iraki katonáknak, jórészt tanácsokkal látja el vagy kiképezi őket az Iszlám Állam dzsihadista szervezet megmaradt sejtjei elleni harchoz. 
Szerző

Trump mégsem akarja elhalasztani a választást

Publikálás dátuma
2020.07.31. 10:34
Donald Trump amerikai elnök
Fotó: JIM WATSON / AFP
Az amerikai elnök közölte: csak a levélszavazás megbízhatatlansága miatt aggódik.
Donald Trump amerikai elnök kijelentette csütörtök esti fehér házi sajtóértekezletén, hogy nem akarja elhalasztani a novemberi elnökválasztást, csak a levélszavazás megbízhatatlansága miatt aggódik.
„Választást akarok és eredményt, sokkal, de sokkal jobban mint önök” – jelentette ki az elnök és hangsúlyozta, hogy
nem akar három hónapig várni és aztán szembesülni azzal, hogy hiányoznak a szavazócédulák.

Hozzátette, hogy
„a választás eredményeit már a választás éjszakáján ismernünk kell, nem napokkal, hónapokkal, sőt, akár évekkel később.”

Trump csütörtök reggel az egyik Twitter-bejegyzésében vetette fel a november elején esedékes elnökválasztás elhalasztását. Arra hivatkozott, hogy a koronavírus-járvány kezdete óta egyre gyakrabban szóba kerülő, levélben történő szavazás „a legpontatlanabb és legcsalárdabb választás” lenne az amerikai történelemben. Felvetését a saját pártja legbefolyásosabb politikusai is elutasították. A demokrata párti politikusok közül eddig Tom Udall új-mexikói szenátor utasította el a felvetést, a demokrácia elleni támadásnak minősítve azt. Nancy Pelosi, a képviselőház demokrata párti elnöke pedig úgy reagált, hogy idézte az alkotmányból azt a részt, miszerint a szövetségi törvényhozás joga meghatározni a választás napját. Az elnök sajtóértekezletén kitartott amellett, hogy a levélszavazás csalás lehetőségeit rejti magában. Ennek alátámasztására bemutatott három újságcikket. Az egyik a The Wall Street Journal július 20-án Levélszavazási katasztrófa New Yorkban címmel megjelent szerkesztőségi állásfoglalása, amely arról szól, hogy a június 23-ai New York-i előválasztások után egy hónappal még mindig nem lehet tudni, ki nyert, mert eltűntek szavazatok, és per folyik a még mindig nem végleges választási eredmény miatt. Trump felmutatott egy olyan elemzést is, amely a CBS televízió honlapján egy héttel ezelőtt jelent meg, és a levélszavazás eddigi tapasztalatok szerinti problémáival foglalkozik, valamint azzal, hogy milyen más gondok várhatók a választásokon. Továbbá idézett egy hasonló tartalmú cikket a The Washington Post című liberális lapból is. A Post írása azt részletezte, hogy az idei előválasztásokon több tízezernyi levélszavazatnak egyszerűen nyoma veszett. Az elnök a sajtóértekezleten megismételte azt a véleményét, hogy „a levélszavazás a legnagyobb csaláshoz fog vezetni. „A buta emberek talán nincsenek is ezzel tisztában” – tette hozzá.
Szerző
Frissítve: 2020.07.31. 10:35