Előfizetés

Fájdalmas várakozás – Baj lesz, ha rosszkor fáj a foga

Danó Anna
Publikálás dátuma
2020.08.03. 06:00

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Több mint kétmillió embernek okoz gondot, ha a hivatalos rendelési időn túl hasít fájdalom a fogába: hat megyében nincs közfinanszírozott 24 órás fogászati ügyelet.
Az ország ötöde nagy bajban van, ha nem jókor fájdul meg a foga. Több mint kétmillió ember kerülhet olyan helyzetbe, mint az a veszélyeztetett terhes asszony, akinek csillapíthatatlan fájdalma ellenére sem sikerült ellátáshoz jutnia a győri ellátórendszerben. Győr-Moson-Sopron megye ugyanis egyike azoknak a megyéknek, ahol nincs közfinanszírozott 24 órás fogászati ügyelet.
– Ha valakinek nagyon sürgős, a legjobb, ha vonatra száll, és meg sem áll a fővárosi Szentkirályi utcai ügyeleti központig, ott mindig van ellátás – tanácsolta félig tréfásan Nagy Ákos keszthelyi fogorvos, a Magyar Orvosi Kamara alelnöke, aki hat olyan megyét is talált a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) finanszírozási listájában, ahol egyáltalán nincs tb-szerződött fogászati ügyelet. Azaz a Csongrád-Csanád, Somogy, Fejér, Győr-Moson-Sopron, Tolna, Veszprém megyékben élőknek egészen biztosan fejtörést okoz, ha a hivatalos rendelési időn túl hasít fájdalom a fogukba.
A szakember szerint valószínűleg annak sem sokkal könnyebb, aki más megyékben él. Mint mondja: noha az ügyletet az alapellátás részeként az önkormányzatoknak kellene megszervezniük, a biztosító olyan kevés pénzt fizet a feladatra, hogy abból szinte lehetetlen megoldani a problémát.
A körülbelül 1400 forintos óradíjból kellene finanszírozni a fogászati anyagot, az orvos és az asszisztencia bérét, a takarítást, és az egyéb rezsiköltségeket. Ennyiből nem lehet fenntartani ezt az ellátást, ezért aztán országosan alig van 24 órában működő fogászati ügyelet, ahol pedig van, ott az önkormányzat mélyen a zsebébe nyúl. A legtöbb helyen – bár a jogszabály szerint folyamatos ügyeleti ellátást kellene biztosítani – a hétvégén és az ünnepnapokon néhány órás ügyeletet szerveznek. Például Győrben is van ilyen, hétköznap este nyolc és tíz óra között, szombaton, vasárnap és az ünnepnapokon pedig reggel kilenc és három óra között. Akinek nem ekkor fájdul meg a foga, az vagy elmegy egy magánszolgáltatóhoz, vagy szenved. Az a fogorvosi közösségi portálok bejegyzéseiből derül ki, hogy a megyei jogú városokban az önkormányzatok bruttó 2300 és 8000 forint közötti óradíjat fizetnek az ügyeletért az egyes fogászati vállalkozásoknak. Nagy Ákos gyors számítása szerint egy megyei jogú nagyvárosban egy előírás szerint fenntartott fogorvosi ügyelet a legóvatosabb becslések szerint se hozható ki évente 50-60 millió forintnál kevesebből. Egy, az idén tavasszal a Települési Önkormányzatok Szövetsége által publikált felmérés szerint – amelyről a Népszava számolt be elsőként – a helyhatóságok majdnem fele szabadulna az alapellátási ügyeletek fenntartási költségeitől. Ebből az is kiderült, hogy sokszor még a gazdag települések számára is megoldhatatlan a fogorvosi vagy az önálló gyermekorvosi ügyelet fenntartása. Ráadásul a 40 ezer lakos feletti településeken nem is elég egy ügyeletes, legalább kettőt kellene szolgálatba állítani. A legtöbb betegpanasz is a zsúfoltság miatt érkezik. Gyakran előfordul, hogy az ügyeletes leterheltsége miatt a reménytelen várakozás helyett a legközelebbi kórházi sürgősségi osztályára indulnak a betegek. 

Sürgősségi ellátás: „jöjjön vissza 24 óra múlva"

A cikkben említett győri várandós nő esete egy hétvégi napon kezdődött. – Tizenhat hetes kismama vagyok akinek otthoni fekvést rendeltek el. Enyhe fájdalomcsillapítón kívül semmilyen gyógyszert nem szedhetek. Azon a napon a jobb felső rágófogam szétrepedt, és rettentően fájt. Amikor már nem bírtam tovább, bementem a fogászati ügyeletre, de hétvégén csak 15 óráig fogadnak pácienseket, én pedig 20 óra körül érkeztem. Jobb ötlet híján, tanácskérési szándékkal elmentem agyőri Petz Aladár Kórház Sürgősségi Betegellátó Osztályra (SBO). Végig sem tudtam mondani a panaszomat, amikor már egyértelműen jelezték, nem tudnak segíteni. Végül megérkezett az orvos is, aki megerősítette, hogy az érvényes protokoll szerint nincs azonnali segítség: fel tud írni egy erősebb gyógyszert az én kockázatomra, illetve tud adni egy beutalót, hogy legalább másnap (hétfőn) ne kelljen ugyanezeket a köröket végigfutni.” Az érintett páciens az eset, és főleg a kommunikáció stílusa miatt panaszt tett a kórház vezetésénél, amire hosszas várakozás után válasz is érkezett az orvos-igazgatótól. Eszerint „A műszakvezető ápoló tájékoztatta önt, hogy a behívós szájsebészeti ügyelet csak súlyos és valóban sürgős, indokolt esetben érhető el. Kollégánk arról is tájékoztatta önt, hogy hol és milyen formában juthat fogászati ellátáshoz (legkorábban másnap – a szerz.). Fentiek alapján megállapítható, hogy munkatársunk részéről szabályszegés vagy mulasztás nem történt.” (Hargitai Miklós)

Ukrajna vörös zónába sorolta Magyarországot

MTI
Publikálás dátuma
2020.08.02. 22:39

Fotó: Sergey Averin / AFP / Sputnik
Az adatokat hetente fogják felülvizsgálni.
Változtatott az ukrán kormányzat az európai gyakorlathoz igazodva a külföldi országok vörös, illetve zöld besorolásán is, emiatt augusztus 1-jétől Magyarországot a zöldből a vörös zónába sorolta át. Zöld zónába ugyanis ezentúl azokat az országokat sorolják, ahol az elmúlt két hét alatt nem haladta meg az adott országban a 30 százalékot a betegek számának növekedése, illetve a százezer lakosra eső betegek száma az ukrajnaiét. Az adatokat hetente fogják felülvizsgálni. Magyarországon az egészségügyi tárca által a honlapján közzétett táblázat szerint százezer lakosra csak 2,26 beteg jutott, ami jóval jobb az ukrajnai adatnál, amely jelenleg most 33,02 beteg, de az új esetszám növekedése 108,5 százalékos volt az elmúlt két hét alatt. Mint megírtuk, Ukrajnában továbbra sem lassul a koronavírus-járvány terjedése, vasárnapra ismét több mint 1100 új beteget regisztráltak, az azonosított fertőzöttek száma pedig már meghaladta a 72 ezret. Az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) által közzétett adatok alapján a járvány kezdete óta igazolt fertőzöttek száma 72 168-ra nőtt, az elhunytaké 16 újabb halálos áldozattal 1725-re, miközben eddig 39 543-an gyógyultak meg, közülük 235-an péntekre. Az aktív betegek száma elérte a 30 900-at. Az országban már öt egymást követő napon jegyeztek fel ezer fölötti új megbetegedést, szerdán minden eddigi rekordot meghaladó, 1197 új fertőzöttet regisztráltak.

A roma holokauszt áldozataira emlékeztek Budapesten

Népszava-MTI
Publikálás dátuma
2020.08.02. 20:09

Fotó: Balogh Zoltán / MTI
Fahidi Éva holokauszttúlélő, aki maga is a haláltáborban volt a tömeggyilkosság idején, azt mondta: ez egy olyan folyamat vége volt, amely verbális agresszióval kezdődött és a gázkamrában végződött. Agócs János hangsúlyozta: ma is vérző szívvel emlékeznek a gyilkos eszme áldozataira, és együttéreznek azokkal, akik most is nap mint nap tapasztalják a diszkrimináció valamilyen formáját.
A második világháború alatt meggyilkolt romákra emlékezett az Országos Roma Önkormányzat a roma holokauszt emléknapján, vasárnap Budapesten. Agócs János, a szervezet elnöke beszédében arra emlékeztetett, hogy az áldozatok egyszerű roma emberek voltak, édesanyák, édesapák és gyermekek. Kitartásukat mutatja, hogy a holokauszt áldozatai közül egyedül a romáknál nem tudták a családokat szétválasztani a gyilkosok – tette hozzá. Az ORÖ elnöke hangsúlyozta: ma is vérző szívvel emlékeznek a gyilkos eszme áldozataira, és együttéreznek azokkal, akik most is nap mint nap tapasztalják a diszkrimináció valamilyen formáját. Agócs János azt mondta, hogy a roma holokauszt emléknapja kimaradt a történelemkönyvekből, de a cigányság nem feledi a 76 évvel ezelőtt történteket. Szalay-Bobrovniczky Vince, a Miniszterelnökség civil és társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára az eseményen hangsúlyozta: a kormány feladatának tekinti, hogy a roma holokausztról szóló ismereteket erősítse, betemesse a társadalom különböző csoportjai közötti árkokat, és hidakat építsen közöttük. Felidézte: augusztus 2-át a Cigány Világszövetség 1972-ben nyilvánította a roma holokauszt emléknapjává, arra emlékezve, hogy 1944. augusztus 3-ára virradóra, egyetlen éjszaka alatt több mint háromezer romát és szintit gyilkoltak meg a nácik az auschwitz-birkenaui haláltáborban. Kiemelte, hogy a kormányzat Magyarországon és a nemzetközi színtéren is következetesen kiáll a nemzeti kisebbségek ügye mellett, és feladatának tekinti, hogy az Európai Unióban felhívja a figyelmet a cigány kisebbség helyzetére. Az állam felelős azért, hogy soha többé ne történhessen a 76 évvel ezelőttihez hasonló tragédia – mondta a politikus. Sztojka Attila, a Belügyminisztérium társadalmi esélyteremtési főigazgatóságának vezetője úgy fogalmazott, hogy az Országos Roma Önkormányzat olyan kincse az országnak, amely a legszélesebb hidakat képes megteremteni romák és nem romák között, ám a hidak építése még nem fejeződött be. Fahidi Éva holokauszttúlélő, aki maga is a haláltáborban volt a tömeggyilkosság idején, azt mondta: ez egy olyan folyamat vége volt, amely verbális agresszióval kezdődött és a gázkamrában végződött. Hozzátette: ezért ragad meg minden alkalmat arra, hogy felhívja a figyelmet a gyűlöletkeltés veszélyére. A megemlékezés végén a résztvevők megkoszorúzták az ORÖ székházának falán a roma holokauszt áldozatainak emléktábláját. Az ünnepségen jelen volt Szalayné Sándor Erzsébet, a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét ellátó biztoshelyettes, képviseltette továbbá magát a Magyarországi Görögök Országos Önkormányzata, az Országos Örmény Önkormányzat, valamint a budapesti francia és indiai nagykövetség is.

Karácsony: Emlékeznünk kell azokra, akik a rasszizmus áldozatai lettek

Emlékezni kell azokra, akik a rasszizmus áldozatai lettek, hiszen csak így lehet megakadályozni, hogy a gyűlölet újra és újra utat törjön magának – hangsúlyozta a főpolgármester. Karácsony Gergely emlékeztetett: augusztus 2. a roma holokauszt emléknapja, ezért szombat délutántól vasárnap estig húsz országban tartanak megemlékezést, ahol olyan emberek nevét olvassák fel, akiket erőszakkal elhurcoltak és a haláltáborokban megöltek. Magyarországon 12 ezer ember nevét olvassák fel, „azok neveit, akiket csupán származásuk miatt gyilkoltak meg” – írta a főpolgármester.