Előfizetés

Hiába a propaganda, a többség uniópárti

Vas András
Publikálás dátuma
2020.08.03. 06:40

Fotó: AFP
Noha az Orbán-kormány elmúlt tíz évének retorikájában meghatározó szerepet játszott a Brüsszel-ellenes kommunikáció, a magyarok csaknem kétharmada (64 százaléka) még mindig az EU-tagság mellett szavazna – derült ki a Publicus Intézet felméréséből, amelyet az elemzőcég a Népszava megbízásából készített.
Az ellenzéki pártok szavazói közül a Demokratikus Koalíció (DK), a Momentum és az MSZP-Párbeszéd hívei markánsan, átlagosan tízből kilencen uniópártiak, de még a jobbikosok hatvan százaléka is a csatlakozásra voksolna. A kormánypártiaknál ez az arány csak 44 százalék, 38 százalékuk pedig ellenzi a tagságot. Az euró bevezetését a Fidesz-KDNP-sek valamivel kevesebb, mint harmada támogatná, 57 százalékuk viszont kifejezetten ellenzi. Egészen másként látják viszont az ellenzékiek, kétharmaduk ugyanis közös valutával fizetne: leginkább az MSZP-Párbeszéd hívei szeretnék az uniós pénz bevezetését (92 százalék), míg a legkevésbé a DK-sok (65 százalék). A kormánypártiak és az ellenzékiek között nagyobb az egyetértés ugyanakkor abban, hogy a magyar gazdaság felpörgetéséhez szükség van-e az uniós hitelprogramra: a Fidesz-KDNP híveinek 57 százaléka, míg a kormányellenesek 76 százaléka szerint kell a hitel. Abban viszont már megoszlanak a vélemények a két oldal között, hogy szükséges-e jogállamisági feltételekhez kötni a támogatásokat és a hitelprogramot, mint ahogyan abban sincs egyetértés: megtagadja-e az EU a kifizetéseket, ha nem teljesülnek ezek a követelmények. A kormánypártiaknak csak valamivel több, mint negyede ért ezzel egyet, az MSZP-Párbeszéd tábora, a DK-sok és a momentumosok viszont több mint 90 százalékban támogatnák az új rendszert. A jobbikosok esetében szintén magas (80 százalék) azoknak az aránya, akik egyetértenek a feltételekhez kötött kifizetésekkel. Ha viszont nem konkrét anyagi vonzattal jár a demokrácia megsértése miatti fellépés, akkor a kormánypárti szavazók is megengedőbbek, 50 százalékuk támogatna valamiféle szankciókat ebben az esetben. Az MSZP-Párbeszéd hívei és a momentumosok körében viszont mindenki elvárna ilyen lépéseket. Arról egyébként, hogy Magyarországgal szemben jelenleg is vizsgálat zajlik az demokrácia és jogállamiság normáinak megsértése miatt a lakosság csaknem háromnegyede hallott. Ötvenkét százalék valamilyen szinten jogosnak tartja az eljárást, s csak a megkérdezettek kevéssel több mint harmada szerint nincs ok erre. A Fidesz-KDNP-sek 80 százaléka úgy véli, hogy jogtalan a vizsgálat, míg az ellenzékiek közül a jobbikosok a leginkább kételkedők ezzel kapcsolatban, de ötből négyen még így is jogosnak tartják.

Hatásos a kormány trükkje, alig akad menedékkérő a magyar követségeken

Batka Zoltán
Publikálás dátuma
2020.08.03. 06:20

Fotó: ARIS MESSINIS / AFP
Júniusban senki, míg júliusban összesen hét személy kért bebocsátást Magyarország területére annak érdekében, hogy benyújthassa a menekültkérelmét.
Míg a korábbi években havonta átlagosan 50-60 menekültkérelem érkezett a magyar hatóságokhoz, az új szabályok bevezetése óta csak néhányan adtak be „az előszűréshez” szükséges szándéknyilatkozatot – értesült a Népszava. Az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság lapunknak küldött tájékoztatása szerint júniusban senki, míg júliusban összesen hét személy kért bebocsátást Magyarország területére annak érdekében, hogy benyújthassa a menekültkérelmét. A két hónapja elfogadott új szabályok értelmében ugyanis már ahhoz is kérelmet kell benyújtani, hogy valaki menekültként az ország területére lépjen. Az érintettek ezt csak a kijevi és a belgrádi magyar nagykövetségen kezdeményezhetik, ám ez még nem a hivatalos menekültkérelem, hanem csak egy szándéknyilatkozat arról, hogy az illető átlépné az országhatárt. A hatóságok erről 60 napon belül döntenek, ezalatt pedig a hazai menekültügyi hatóság „távmeghallgatás keretében” kikérdezheti a menekültet a nagykövetségen. Ha a kérelmet végül jóváhagyják, akkor egy 30 napig érvényes ideiglenes beutazási engedélyt állítanak ki. Ezzel a menekült már beléphet az országba és benyújthatja a kérelmét. Azt, aki beutazási engedély nélkül érkezik, a magyar nagykövetségre irányítják.
Az új rendszer azzal kerüli meg a nemzetközi jogot, hogy a szándéknyilatkozat nem számít menekültkérelemnek, így Kijevben és Belgrádban nem kell ellátást és szállást sem biztosítani a védelemre szorulóknak. Ráadásul azoknak az ügye, akik nem kapnak engedélyt az országhatár átlépésére, még odáig sem jut el, hogy menedékért folyamodjanak.
Azt egyelőre nem tudni, hogy az eddigi hét szándéknyilatkozat valamelyikét elbírálták-e már, de jogvédők szerint a magyar hatóságok várhatóan kihasználják majd a rendelkezésre álló két hónapos időt. Ez viszont azzal járhat, hogy a menekültek gyakorlatilag hajléktalanként kénytelenek várakozni Kijev és Belgrád utcáin, amíg nem határoznak a kérelmükről – persze csak ha hajlandók kivárni a procedúra végét. (A kijevi nagykövetség egyébként várhatóan nem bonyolít majd nagy forgalmat, Ukrajna felől ugyanis alig vagy egyáltalán nem érkeznek menekültek. A jogszabály szerint viszont a Magyarországgal szomszédos, ám a schengeni határon kívüli államokban lévő nagykövetségeken lehet kopogtatni a szándéknyilakozatokkal.)
Az új szabályokat egyébként azt követően hozta a magyar kormány, hogy a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága a tranzitzónákról kimondta: Magyarország jogsértő módon, börtönszerű körülmények között tartotta fogva a menekülteket.

Fájdalmas várakozás – Baj lesz, ha rosszkor fáj a foga

Danó Anna
Publikálás dátuma
2020.08.03. 06:00

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Több mint kétmillió embernek okoz gondot, ha a hivatalos rendelési időn túl hasít fájdalom a fogába: hat megyében nincs közfinanszírozott 24 órás fogászati ügyelet.
Az ország ötöde nagy bajban van, ha nem jókor fájdul meg a foga. Több mint kétmillió ember kerülhet olyan helyzetbe, mint az a veszélyeztetett terhes asszony, akinek csillapíthatatlan fájdalma ellenére sem sikerült ellátáshoz jutnia a győri ellátórendszerben. Győr-Moson-Sopron megye ugyanis egyike azoknak a megyéknek, ahol nincs közfinanszírozott 24 órás fogászati ügyelet.
– Ha valakinek nagyon sürgős, a legjobb, ha vonatra száll, és meg sem áll a fővárosi Szentkirályi utcai ügyeleti központig, ott mindig van ellátás – tanácsolta félig tréfásan Nagy Ákos keszthelyi fogorvos, a Magyar Orvosi Kamara alelnöke, aki hat olyan megyét is talált a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) finanszírozási listájában, ahol egyáltalán nincs tb-szerződött fogászati ügyelet. Azaz a Csongrád-Csanád, Somogy, Fejér, Győr-Moson-Sopron, Tolna, Veszprém megyékben élőknek egészen biztosan fejtörést okoz, ha a hivatalos rendelési időn túl hasít fájdalom a fogukba.
A szakember szerint valószínűleg annak sem sokkal könnyebb, aki más megyékben él. Mint mondja: noha az ügyletet az alapellátás részeként az önkormányzatoknak kellene megszervezniük, a biztosító olyan kevés pénzt fizet a feladatra, hogy abból szinte lehetetlen megoldani a problémát.
A körülbelül 1400 forintos óradíjból kellene finanszírozni a fogászati anyagot, az orvos és az asszisztencia bérét, a takarítást, és az egyéb rezsiköltségeket. Ennyiből nem lehet fenntartani ezt az ellátást, ezért aztán országosan alig van 24 órában működő fogászati ügyelet, ahol pedig van, ott az önkormányzat mélyen a zsebébe nyúl. A legtöbb helyen – bár a jogszabály szerint folyamatos ügyeleti ellátást kellene biztosítani – a hétvégén és az ünnepnapokon néhány órás ügyeletet szerveznek. Például Győrben is van ilyen, hétköznap este nyolc és tíz óra között, szombaton, vasárnap és az ünnepnapokon pedig reggel kilenc és három óra között. Akinek nem ekkor fájdul meg a foga, az vagy elmegy egy magánszolgáltatóhoz, vagy szenved. Az a fogorvosi közösségi portálok bejegyzéseiből derül ki, hogy a megyei jogú városokban az önkormányzatok bruttó 2300 és 8000 forint közötti óradíjat fizetnek az ügyeletért az egyes fogászati vállalkozásoknak. Nagy Ákos gyors számítása szerint egy megyei jogú nagyvárosban egy előírás szerint fenntartott fogorvosi ügyelet a legóvatosabb becslések szerint se hozható ki évente 50-60 millió forintnál kevesebből. Egy, az idén tavasszal a Települési Önkormányzatok Szövetsége által publikált felmérés szerint – amelyről a Népszava számolt be elsőként – a helyhatóságok majdnem fele szabadulna az alapellátási ügyeletek fenntartási költségeitől. Ebből az is kiderült, hogy sokszor még a gazdag települések számára is megoldhatatlan a fogorvosi vagy az önálló gyermekorvosi ügyelet fenntartása. Ráadásul a 40 ezer lakos feletti településeken nem is elég egy ügyeletes, legalább kettőt kellene szolgálatba állítani. A legtöbb betegpanasz is a zsúfoltság miatt érkezik. Gyakran előfordul, hogy az ügyeletes leterheltsége miatt a reménytelen várakozás helyett a legközelebbi kórházi sürgősségi osztályára indulnak a betegek. 

Sürgősségi ellátás: „jöjjön vissza 24 óra múlva"

A cikkben említett győri várandós nő esete egy hétvégi napon kezdődött. – Tizenhat hetes kismama vagyok akinek otthoni fekvést rendeltek el. Enyhe fájdalomcsillapítón kívül semmilyen gyógyszert nem szedhetek. Azon a napon a jobb felső rágófogam szétrepedt, és rettentően fájt. Amikor már nem bírtam tovább, bementem a fogászati ügyeletre, de hétvégén csak 15 óráig fogadnak pácienseket, én pedig 20 óra körül érkeztem. Jobb ötlet híján, tanácskérési szándékkal elmentem agyőri Petz Aladár Kórház Sürgősségi Betegellátó Osztályra (SBO). Végig sem tudtam mondani a panaszomat, amikor már egyértelműen jelezték, nem tudnak segíteni. Végül megérkezett az orvos is, aki megerősítette, hogy az érvényes protokoll szerint nincs azonnali segítség: fel tud írni egy erősebb gyógyszert az én kockázatomra, illetve tud adni egy beutalót, hogy legalább másnap (hétfőn) ne kelljen ugyanezeket a köröket végigfutni.” Az érintett páciens az eset, és főleg a kommunikáció stílusa miatt panaszt tett a kórház vezetésénél, amire hosszas várakozás után válasz is érkezett az orvos-igazgatótól. Eszerint „A műszakvezető ápoló tájékoztatta önt, hogy a behívós szájsebészeti ügyelet csak súlyos és valóban sürgős, indokolt esetben érhető el. Kollégánk arról is tájékoztatta önt, hogy hol és milyen formában juthat fogászati ellátáshoz (legkorábban másnap – a szerz.). Fentiek alapján megállapítható, hogy munkatársunk részéről szabályszegés vagy mulasztás nem történt.” (Hargitai Miklós)