Az új francia Európa-ügyi miniszter kijelentette, hogy országa érvényt kíván szerezni a jogállami feltételeknek a járvány gazdasági következményeinek enyhítésére hivatott újjáépítési terv kapcsán, és hogy az EU-nak e tekintetben keményebben kell fellépnie Magyarország és Lengyelország ellen. Clément Beaune szerint szankciókkal kell sújtani azokat a kormányokat, amelyek aláássák az olyan alapjogokat, mint az egyenlőség és a sajtószabadság. Azaz követni kell a brüsszeli csúcson hozott határozatot a 750 milliárd eurós csomag ügyében.
Jelezte, hogy Párizs erős jogállami mechanizmust akar, azaz, hogy az országok valóban csak akkor kaphassanak az alapból, ha tiszteletben tartják a közösség alapvető normáit. Utalt arra, hogy e tekintetben az elmúlt hónapban aggasztó fejlemények történtek mind Budapesten, mind Varsóban (Az Index szerkesztőinek felmondása, illetve a lengyel döntés, hogy kilépnek a családi erőszak visszaszorítását célzó Isztanbuli Egyezményből – a szerk. megj.) A miniszter szerint még a magyarok és a lengyelek számára is nehéz megmagyarázni, hogy egyrészt működik a pénzügyi szolidaritás, azaz megsegítik a bajban lévő államokat, másrészt viszont nem érdekes, hogy egyes kormányok miként járnak el a demokratikus elvek kapcsán.
Az újság hozzáteszi, hogy az uniós csúcsértekezleten a vezetők – Budapest és Varsó ellenállása folytán – nyitva hagyták, milyen is legyen a jogállami mechanizmus. A franciák az északi tagokkal, valamint Hollandiával együtt azt akarják, hogy vonják meg a támogatást, ha egy ország megsérti az EU alapszerződését. Beaune kifejtette, hogy a pénzügyi és jogi szankciók a leghatékonyabbak, és emlékeztetett arra, hogy Európa nem csupán az egységes piacot jelenti, hanem egyben kulturális és politikai terv. Épp ezért alapvetőnek nevezte, hogy fennmaradjon a jogállam. Mint mondta, itt nem arról van szó, hogy a Nyugat szemben állna a Kelettel, vagy hogy bármelyik országot ki akarnák oktatni. A demokrácia megóvása létkérdés az EU számára. És ha lesz ilyen mechanizmus, az nem pécéz ki senkit sem előre. Ám ha egy hatalom megszegi a jogállamiságot, akkor jönniük kell a pénzügyi és jogi megtorló intézkedéseknek.
Orbán Viktor fokozatosan militarizálja az országot, ezzel persze azt is eléri, hogy Németország némileg szemet hunyjon az illiberális rendszer kiépítése fölött. Magyarország a múlt évben mindenki másnál messze több német fegyvert vett, összesen 1,8 milliárd euró értékben. A hadsereget az utóbbi négy évben egyfolytában fejlesztik és bővítik. A tárca folyamatosan rekordköltségvetésből gazdálkodhat, jövőre pl. 26 százalékkal többet kap – a vírusválság dacára. A Honvédség létszáma csaknem 10 ezerrel nő, de keresnek 20 ezer önkéntest is.
A polgárőrök, úgy 80 ezren, segítenek a migránsok felkutatásában. Az állam, illetve a Fidesz erősen pártolja a katonai hősök emlékének ápolását. Ideértve a megemlékezést a doni hadműveletekről, valamint a Kitörés napjáról. Az utcákon a fertőzés felbukkanása óta sokkal több a rendőr, valamint a fegyveres katona. Orbán retorikája pedig egyre harciasabb.
Viszont a német-magyar katonai együttműködésben kínos pont, hogy a tatai páncélos dandárhoz érkező első Leopard-2 tankokat a Kárpátia együttes indulója fogadta. A német Védelmi Minisztérium azt közölte, hogy magyar belügy, milyen indulót választ egy alakulat, de a tárca vezetője, aki nemrégiben Budapesten kollégájával, Benkő Tiborral tárgyalt, nem ismerte, hogy miről szól a szerzemény. Ezzel szemben a lapnak küldött magyar válasz azt hangsúlyozza, hogy a dal mondandója a hazaszeretet és a katonák iránti tisztelet. Egyben népszerűsíti a katonai szolgálatot, illetve hivatást – írja a lap.
Ausztria már értesítette a magyar és szlovén kormányt, hogy drónokkal kívánja erősíteni a közös határ védelmét, illetve hatékonyabbá tenni a küzdelmet az embercsempészek ellen. A próba még ebben a hónapban indul. Ilyen célokra jelenleg hőkamerákat, valamint helikoptereket alkalmaznak, de a pilóta nélküli kis gépek sokkal olcsóbbak. Ezen felül segítségükkel jóval pontosabban nyomon lehet követni a földön zajló eseményeket. Azaz pillanatok alatt fel lehet fedezni, ha valaki illegálisan lépi át a határt és elfogásukra ki lehet küldeni a helyszínre a katonákat, valamint a csendőröket.
Az első időszak kísérletinek számít, és arra szolgál, hogy megállapítsák, mely drónok felelnek meg leginkább a célnak, és hol kell azokon esetleg még javítani. Osztrák részről azt közölték, hogy mind a magyar, mind a szlovén felet igen érdekli a program. Ljubljana azt is felajánlotta, hogy próbálják ki a rendszert a horvát határon. A lap hozzáteszi, hogy mind Szerbiában, mint Boszniában abból indulnak ki a hatóságok: 9-10 ezer migráns jelenleg jogellenesen tartózkodik az országban.
Az olasz szélsőjobb arra használja a migránsokat, hogy gerjessze a vírus miatti félelmeket, civil szervezetek szerint azonban ezek az állítások teljesen megalapozatlanok. Függetlenül attól, hogy Máltán a múlt héten 65 fertőzöttet találtak a tengerről kimentett emberek közül, és akadtak betegek a menedékkérők között Olaszországban is. Mindenesetre Di Maio olasz külügyminiszter kijelentette, hogy a migránsok érkezése nemzetbiztonsági kérdés, hiszen a kórokozó már 35 ezer halottat követelt az országban. Ebben az évben idáig nem egészen 14 ezren jutottak el hajókon olasz földre, míg az egy évvel ezelőtti adatok mindössze 3 ezer emberről szólnak.
A római kormány ugyan igyekszik keménynek látszani, de közben elfogadta, hogy bíróság elé kell állnia Salvininak, a belügyi tárca volt vezetőjének, amiért a múlt nyáron nem engedett partra szállni 164 menekültet. A politikus most kijelentette, hogy ha visszatér a koronavírus, a következmények azok lelkén száradnak majd, akik kinyitják a kapukat a migránsok előtt. A jobboldal ellenzék pedig, ideértve a szélsőséges Olaszország barátait, kapva kap a propaganda lehetőségen.
Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága azonban emlékeztet arra, hogy pár éve, a válság csúcsán egyetlen hónap alatt 26 ezren szálltak partra, viszont nincs semmilyen kapcsolat a bevándorlás, illetve a ragály között, minden ellenkező állítás valótlan. Merthogy alig egy pár beteg van az érkezők között. A Nemzetközi Migrációs Szervezet egyik munkatársa szerint előre meg lehetett jósolni, hogy megbélyegzik az idegeneket, noha a számok azt igazolják, hogy a múlt hónapban regisztrált 5 ezer ember közül csupán 1,5 százaléknál mutatták ki a vírust. A szélsőjobb azonban bármit igyekszik kiaknázni a maga céljaira.
