Európai Unió;Németország;labdarúgás;fizetések;

- Elvileg jöhetne a fizetési sapka

Az Európai Unió előírásai nem tiltják a labdarúgók béreinek maximalizálását, de ezt az UEFA-nak kell kezdeményezni.

A koronavírus-járvány kirobbanása óta napirenden van az európai labdarúgásban a fizetések maximalizálása, ami az elképzelés támogatói szerint megvédené a klubokat a csődbe jutástól. A fizetési sapka ellenzői azzal érveltek, hogy egy ilyen szabály ellentétes az Európai Unió jogszabályaival, melyek nem teszik lehetővé a bérek maximalizálását.

Az SPD politikusa, Thomas Oppermann – aki ezen kívül a Német Labdarúgó-szövetség (DFB) etikai bizottságának az elnöke – felkérésére német jogászok vizsgálták meg a fizetési sapka bevezetésének törvényi hátterét az Európai Unióban.

„Az általam felkért szakértők egyeztettek az EU illetékeseivel, és azt a tájékoztatást kapták, hogy az Unió nem tiltja a labdarúgók esetében felső fizetési határ megállapítását, ha ez az összes országra egyformán kiterjeszthető – mondta Oppermann. - Ezért egy ilyen jogszabály bevezetését az Európai Labdarúgó-szövetségnek (UEFA) kell kezdeményezni és kötelezően előírni a tagjai számára. Utóbbi azért nagyon fontos, mert az UEFA szabályai kötelező érvényűek az EU-n kívüli országokra is, márpedig csak így garantálható az esélyegyenlőség az egész kontinensen. Még ideálisabb lenne, ha a nemzetközi szövetség, a FIFA hozna ilyen szabályt, mert akkor ez az egész világon egységesen lenne érvényes, de erre nincs reális esély.”

Oppermann szerint a fizetések felső határának kijelölése következtében csökkenne a különbség az élcsapatok és a középmezőny között, nem fordulhatna elő, hogy a Juventus kilencszer, a Bayern München nyolcszor egymásután megnyeri a bajnokságot. Ezen kívül nem szökne az egekig a játékosok ára.

„A fizetési sapka bevezetésével mindenki jól járna, jelenleg az angol, spanyol, olasz és német élcsapatok abban versenyeznek egymással, hogy melyikük tud többet fizetni a labdarúgóknak, ha valaki a közepes szintről feljebb akar lépni, akkor olyan összegeket kell befektetnie a cél elérése érdekében, hogy ezek akár az adott klub működő képességét is veszélybe sodorják”– érvelt a politikus.

Oppermann úgy véli, ha csökken a különbség a csapatok pénzügyi lehetőségei között, akkor több lesz a labdarúgásban a váratlan eredmény, a folyamatos kiszámíthatatlanság pedig még vonzóbbá teszi a sportágat a szponzorok és televíziók számára.

Hoeness: nem lesz ebből semmi„Nem lesz a fizetési sapkából semmi – jelentette ki Uli Hoeness, a Bayern München korábbi elnöke (2016-2019) a Frankfurter Allgemeine Zetiungnak. - Korábban Európa legerősebb klubjai, a G14 tagjai megállapodtak egymással arról, hogy nem szerződtetnek egymástól játékosokat, mindenki egyetértett ezzel, pár héttel később ketten is felrúgták ezt az egyezséget. Mindenki a saját érdekeit nézi, a fizetési sapkának nem lesz egységes támogatottsága, ezért nem is lehet majd bevezetni."

Összesen 5,7 milliárd forintot vett el az Emmi a kiemelt sportágaktól, az érintett szövetségek túlnyomó többségével nem egyeztetett senki erről a döntésről.