Júliusban 50,8 pontra emelkedett a Beszerzési Menedzser Index (BMI) – közölte Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság. A júniusi 47,4-ről ismét 50 fölé emelkedő mutató azt jelzi, hogy az üzleti döntéshozók többsége szerint a magyar gazdaság túljutott a koronaválság első hullámán. Igaz, a mostani még mindig a kilencedik legrosszabb júliusi érték. Míg néhány válaszon már februárban érződött a koronavírus-járvány hatása, márciusban a folyamat kibontakozott, az áprilist pedig már erőteljesen meghatározta. A májusi enyhítésekkel párhuzamosan a gyengülés üteme lassult, míg a hetedik hónap meghozta a fordulatot.
Júliusban a részindexek többsége is kedvezően, 50 felett állt. Az értékek többsége nőtt. Az új megrendelések mutatója - négyhavi szűkülés után - 5,8 százalékponttal 53,8-ra emelkedett. A részadatok tanúsága szerint a cégvezetők bíznak a lassú fellendülésben. A beszerzett készletek mennyisége és a termelési index is javult. Bár a beszerzési árak 49,3 pontja enyhe csökkenésre utal, a szezonálisan kiigazított mutató már növekedést jelez. A BMI importmutatója 51,1 pontra, a kiviteli pedig 51,7 pontra nőtt, vagyis a külkereskedelem is élénkül.
Bár a foglalkoztatási adat egy hónap alatt 2,5 százalékkal nőtt, még mindig nem érte el az 50-et. A 49,2 pont - az elmúlt nyolc hónaphoz hasonlóan - a munkahelyek számának változatlan csökkenésére utal.
A beszerzési mutatók tanúsága szerint a magyar gazdaság a második félév elejére kilábalni látszik a második negyedéves sokkból. Egy V alakú felpattanás helyett ugyanakkor inkább U alakú várható, már ha nem érkezik egy erőteljes második hullám. A piaci adatok változatlanul a kormány három százalékos GDP-csökkenési várakozásánál nagyobb, 5 százalékos idei visszaesést valószínűsítenek.
