Előfizetés

Mentális utóhatásokkal is járhat a koronavírus-fertőzés

MTI
Publikálás dátuma
2020.08.04. 09:10

Fotó: FrankHoermann/SVEN SIMON/Picture-Alliance / AFP
Nyugtalanság, álmatlanság és depresszió is jelentkezhet leginkább a nők és a nem kórházban gyógyult betegek körében.
Az új koronavírus okozta betegségen átesettek egy része magasabb arányban szenved pszichiátriai rendellenességekben, köztük poszt-traumatikus stresszben (PTSD), nyugtalanságban, álmatlanságban és depresszióban a milánói San Raffaele kórház által hétfőn közzétett tanulmány szerint.
A kutatók által megfigyelt, Covid-19-en átesett 402 beteg több mint fele legalább egy ilyen rendellenséggel küszködött arányosan azzal, milyen súlyos koronavírus-fertőzésen estek át. A 265 férfit és 137 nőt a koronavírus-fertőzés miatti kezelés után egy hónappal vizsgálták meg az orvosok. „Azonnal világossá vált, hogy a Covid-19 okozta gyulladásnak pszichiátriai hatása is lehet” – mondta Francesco Benedetti professzor, a kórház pszichiátriai és klinikai pszichobiológiai kutatócsoportjának vezetője.
A betegekkel folytatott beszélgetések és az állapotukról általuk kitöltött kérdőívek alapján az orvosok megállapították, hogy 28 százalékuk PTSD-ben, 31 százalék depresszióban, 32 százalék nyugtalanságban, 40 százalék álmatlanságban és 20 százalék rögeszmés kényszercselekvésben szenvedett – olvasható a Brain, Behavior and Immunity című tudományos folyóiratban ismertetett tanulmányban.
A kutatók kimutatták, hogy leginkább a nők szenvedtek nyugtalanságtól és depressziótól, annak ellenére, hogy koronavírus-fertőzésük kevésbé súlyos volt. „Azt feltételezzük, hogy ennek oka az lehet, hogy különféleképpen működik a nők és férfiak immunrendszere” – mondta Benedetti professzor.
A kutatók azt is megállapították, hogy a koronavírus-fertőzés miatt kórházi kezelésen átesettek esetében kevésbé volt súlyos a pszichiátriai utóhatás, mint azoknál, akik a fertőzéssel nem kórházban birkóztak meg.
A Covid-19 pszichiátriai következményeit okozhatja a vírusfertőzésre adott immunválasz, és a pszichológiai stressz tényezői is, mint a stigma, a közösségi izoláció és az aggodalom amiatt, hogy megfertőzhetnek másokat – vélik a kutatók.

A gyerekek minden korcsoportja fogékony az új koronavírusra

MTI
Publikálás dátuma
2020.08.03. 17:17

Fotó: IMAGE POINT FR/BSIP / AFP
Így aztán jelentős szerepet játszanak a terjesztésében.
A gyerekek minden korcsoportja fogékony az új koronavírusra az amerikai járványügyi és betegségmegelőzési központ (CDC) tanulmánya szerint. A gyerekek ezért fontos szerepet játszhatnak a vírus terjesztésében. A jelentés alapját az a több tucatnyi koronavírusos eset adta, amelyet egy Georgia államban szervezett nyári gyerektáborban tártak fel június végén.
A tesztelt gyerekek 76 százalékánál lett pozitív az eredmény, a pozitív esetek negyede nem mutatott tünetet. A panaszosok lázról, fej- és torokfájásról számoltak be. A táborban 600-an voltak, közülük csak 344-en végeztek koronavírus-tesztet, közülük 260-an, tehát a tábor csaknem fele bizonyult fertőzöttnek. A pozitív estek közül 51-en tízévesek vagy annál fiatalabbak, 180-an tizenévesek, 29-en pedig nagykorúak voltak. Mivel nem mindenkit teszteltek, úgy vélik, a fertőzöttek száma magasabb lehetett.
A CDC közlése szerint a vírus annak ellenére is terjedt, hogy a tábor szervezői minden, a fertőzés megelőzésére ajánlott legtöbb módszert és eszközt alkalmazták. A gyerekeket ugyanakkor nem kötelezték maszk vagy más, az arcukat eltakaró eszköz viselésére, a tábor 250 alkalmazottját és önkéntesét azonban igen. A beltéri programokon az ajtókat és ablakokat nem tartották nyitva, hogy a szellőzést elősegítsék.
A tábor kezdete után két nappal, június 23-án az egyik tizenéves gyereket megfázásos tünetekkel hazaküldték. Miután az ő koronavírus-tesztje pozitív lett, június 27-én bezárták a tábort.

Kiderült: a kutyák agya is úgy dolgozza fel a beszédet, mint az embereké

MTI
Publikálás dátuma
2020.08.03. 13:19

Fotó: STOCK4B GMBH/Image Source / AFP
Nemcsak a hangsúly, a szó is számít.
Magyar kutatók kiderítették, hogy a kutyák agya – az emberekéhez hasonlóan – hierarchikusan dolgozza fel a beszédet. A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) - ELTE Lendület Neuroetológiai Kutatócsoport, az ELTE Természettudományi Kar Etológia Tanszék és az MTA-ELTE Összehasonlító Etológia Kutatócsoport munkatársai kutyák funkcionális MRI vizsgálata során fedezték fel, hogy az intonációt alacsonyabb, az ismert szavakat magasabb szinteken érzékeli a kutyaagy, ami fontos párhuzam az ember beszédfeldolgozási mechanizmusaival.
A kutyáknak számít, hogy milyen szavakat használ az ember és az is, hogy milyen hangsúllyal, azaz intonációval mondja azokat. A legtöbb kutya képes például leülni az „ül” parancsszóra, és valószínűleg felismeri a pozitív töltetet, ha magas hangon megdicsérik. Nagyon keveset tudunk ugyanakkor arról, mi zajlik az agyukban, mikor beszélünk hozzájuk – olvasható az ELTE közleményében.
A kutyaagy és az emberi agy beszédfeldolgozásában tapasztalható hasonlóságok és különbségek megértése azért fontos, mert segít megérteni, hogy milyen lépések vezethettek a beszéd kialakulásáig az evolúció során – mondta Gábor Anna, az MTA-ELTE Lendület Neuretológiai Kutatócsoport kutatója, a cikk első szerzője. 
A kutatók már korábban kimutatták, hogy a kutyák agya szintén elkülönítve dolgozza fel az intonációt és a szójelentést. Annak kiderítésére, hogy a hierarchia is hasonló-e, az új kísérletben egy speciális technikát alkalmaztak: megmérték, hogy a kutyák agyi aktivitása milyen mértékben csökken ismételten hallott ingerekre. A méréskor időnként a szavakat, időnként az intonációt ismételték meg a kutyáknak. Ha egy agyterület aktivitása egy inger ismétlésére jelentősen csökken, akkor az szerepet játszik annak feldolgozásában – tette hozzá az etológus.
A kísérlet eredményei alapján a kutyák agya, csakúgy mint az embereké, hierarchikusan dolgozza fel a beszédet: az intonációt alacsonyabb szinteken (főleg kéreg alatti területeken), míg az ismert szavakat magasabb szinteken (hallókérgi területeken). A vizsgálat arra is rámutatott, hogy érdekes módon az idősebb kutyák kevésbé különböztetik meg az ismert és ismeretlen szavakat.
„Bár az emberi agy sok szempontból egyedi módon dolgozza fel a beszédet, ez a kutatás izgalmas hasonlóságokat tárt fel az ember és egy beszédképtelen faj között. Ez a hasonlóság azonban mégsem feltétlenül azt jelenti, hogy a hierarchia a beszéd feldolgozására alakult ki” – idézi a közlemény Andics Attilát, az MTA-ELTE Lendület Neuroetológiai Kutatócsoport vezetőjét.
„Sokkal valószínűbb, hogy a szójelentés és intonáció feldolgozását kísérő hierarchia talán egy általánosabb, nem csak a beszédre jellemző feldolgozási elvet mutat. Az egyszerűbb, érzelmeket kiváltó jelzéseket, mint az érzelmi intonáció tipikusan alacsonyabb szinteken, míg a komplexebb, tanult jelzéseket, mint a szójelentés magasabb szinteken dolgozza fel számos faj. A jelen eredmények inkább arra világítanak rá, hogy az emberek beszédfeldolgozása is ezt az alapvetőbb, általánosabb hierarchiát követi” – magyarázta a kutató.
A kutatás, amely az MTA (Lendület Program, Bolyai János Kutatási Ösztöndíj Program), az Európai Kutatási Tanács, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, az Innovációs és Technológiai Minisztérium, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal és az ELTE támogatásával készült, a Scientific Reports folyóiratban jelent meg hétfőn.