Előfizetés

Meghaladta a 860 ezret a fertőzöttek száma Oroszországban

Népszava-MTI
Publikálás dátuma
2020.08.04. 11:43

Fotó: Vladimir Astapkovich / AFP / Sputnik
Bulgáriában megugrott a megbetegedések száma. Szerbiában mégsem tartják meg a korábban már májusról szeptemberre halasztott múzeumok éjszakája rendezvénysorozatot.
Az igazolt Covid-19-fertőzések száma 5159-cel 861 423-ra emelkedett az elmúlt egy nap alatt Oroszországban a kedden közölt hivatalos adatok szerint. Ez 0,6 százalékos növekedést jelent, amely egyúttal a legalacsonyabb napi növekmény április 23. óta, amikor mintegy 4800 új fertőzöttet mutattak ki. Az elmúlt héten az új esetek száma 5400 és 5600 között mozgott. Kedden az újonnan diagnosztizált vírushordozók 30 százaléka tünetmentes volt. Oroszország a negyedik helyen áll a világon a koronavírus-fertőzöttek számát tekintve az Egyesült Államok (4 717 716), Brazília (2 750 318) és India (1 855 745) után. A halálozások száma 144-gyel 14 351-re, a gyógyultaké pedig 7878-cal 661 471-re emelkedett. Oroszországban a járvány kezdete óta több mint 29,2 millió, az elmúlt nap folyamán pedig mintegy 171 ezer laboratóriumi tesztet végeztek el. Koronavírus-fertőzés gyanújával 247 476 embert tartanak orvosi megfigyelés alatt. Montenegró kedden bejelentette, hogy Oroszországot a járványügyi szempontból veszélytelen országok közé sorolta, és állampolgárai számára engedélyezte a negatív vírusteszt nélküli beutazást.

Egy nap alatt 204 fertőzöttet találtak Bulgáriában

Bulgáriában egy nap leforgása alatt 204 ember fertőződött meg koronavírussal, ami 85 százalékos növekedés az előző naphoz képest, és rekordmértékű volt a halálesetek száma is: 16-an haltak bele a vírus okozta Covid-19 betegség szövődményeibe – közölte az egészségügyi minisztérium. A fertőzöttek száma ezzel 12 159-re emelkedett, közülük 701-en egészségügyi dolgozók. A halottak száma elérte a 404-et, a gyógyultaké pedig 6684-re nőtt. Jelenleg 823 beteget ápolnak kórházban, közülük 43-nak súlyos az állapota, intenzív kezelésre szorulnak. A kórházakban nagy hiány mutatkozik egészségügyi dolgozókból. Az egyik járványos gócpont egy várnai idősotthon, ahol egy orvos 102 gondozottat – a bent lakók csaknem felét – és az intézmény kilenc dolgozóját fertőzte meg. Bulgáriában március 8-án regisztrálták az első fertőzöttet, öt napra rá, március 13-án rendkívüli állapotot hirdettek, amely két hónapon át, május 14-éig tartott. Jelenleg rendkívüli járványhelyzet van érvényben, amelyet augusztus végéig meghosszabbítottak. A polgároknak távolságot kell egymástól tartaniuk, hordaniuk kell védőmaszkot a közintézményekben és tömegközlekedési eszközökön.

Elmarad a múzeumok éjszakája Szerbiában

Szerbiában mégsem tartják meg a korábban már májusról szeptemberre halasztott múzeumok éjszakája rendezvénysorozatot az országban uralkodó járványhelyzet miatt – közölték a szervezők. A múzeumok éjszakája minden évben az egyik legnagyobb kulturális rendezvény az országban. Szerbiában hétfőről keddre 26 193-ról 26 451-re nőtt az igazolt fertőzöttek száma. Hétfőn nyolc újabb halálos áldozata volt a betegségnek, így a halottak száma 598-ra emelkedett. Koszovóban egy nap alatt 8799-ről 9049-re nőtt az azonosított fertőzöttek és héttel 256-ra a halálos áldozatok száma. A pristinai kormány egyelőre nem készül korlátozó intézkedésekre, de közölte, ha szükség lesz szigorításokra, nem fog tétovázni. Észak-Macedóniában egy nap alatt 11 058-ról 11 128-ra nőtt az igazolt fertőzöttek száma. Hétfőn három halálos áldozata volt a Covid-19-betegségnek, így a halottak száma elérte az ötszázat. Az egészségügyi miniszter arra kérte a gyógyultakat, hogy ajándékozzanak ellenanyagot tartalmazó vérplazmát, ezzel segítve a betegek gyógyulását. Montenegróban keddre 3259-ről 3301-re emelkedett a regisztrált fertőzöttek száma. Az utóbbi 24 órában egy halálos áldozata volt a koronavírusnak, így a halottak száma 52-re nőtt. Az országos közegészségügyi intézet igazgatója közölte, hogy akkor sem mond le, ha az augusztus 30-i választások után romlik a járványhelyzet. A választások megtartása ugyanis szerinte biztonságos, ha az emberek felelősségteljesek és betartják az előírásokat, azaz senki más nem tehető felelőssé azért, ha valaki nem hord maszkot, nem fertőtleníti a kezét, vagy nem tartja meg a szükséges távolságot a többiektől. Bosznia-Hercegovinában egy nap alatt 12 294-ről 12 462-re nőtt a nyilvántartásba vett fertőzöttek száma, és tízen haltak bele a Covid-19-betegségbe, a halálos áldozatok száma ezzel 361-re nőtt.

ENSZ-főtitkár: Nemzedéki katasztrófa alakulhat ki az iskolabezárásokból

MTI
Publikálás dátuma
2020.08.04. 11:25
António Guterres ENSZ-főtitkár
Fotó: Tayfun Coskun / AFP / Anadolu Agency
Kiemelten fontos, hogy a diákok – a megfelelő egészségügyi óvintézkedések mellett – visszakerüljenek az iskolapadba – hangsúlyozta António Guterres.
António Guterres ENSZ-főtitkár kedden figyelmeztetett, hogy nemzedéki katasztrófa alakulhat ki a koronavírus-járvány miatti iskolabezárásokból. Guterres aláhúzta: kiemelten fontos, hogy a diákok – a megfelelő egészségügyi óvintézkedések mellett – visszakerüljenek az iskolapadba. Elmondta: július közepi adatok szerint mintegy 160 országban zártak be az iskolák, ami több mint egymilliárd diák életét érintette, miközben legalább 40 millió gyerek maradt ki az óvodából. Ehhez társul az a több mint 250 millió gyerek, aki már a járvány előtt sem járt iskolába. Eközben a fejlődő országok középiskolás diákjainak mindössze negyede sajátítja el az alapvető készségeket az oktatás során – tette hozzá videoüzenetében az ENSZ-főtitkár.
„Jelenleg egy olyan nemzedéki katasztrófával szembesülünk, amelynek következtében mérhetetlen mennyiségű emberi potenciál és évtizedek fejlődése vész kárba, miközben fokozódnak a mélyen húzódó egyenlőtlenségek”

– mutatott rá Guterres, aki az ENSZ Save our Future (Mentsük meg a jövőnket!) nevű kampányának elindítását jelentette be.

A tisztségviselő szerint kiemelten fontos, hogy a diákok – a megfelelő egészségügyi óvintézkedések mellett – visszakerüljenek az iskolapadba, ha a hatóságok megfékezték a koronavírust.
„Ehhez elengedhetetlen, hogy párbeszédet folytassunk a szülőkkel, a gondviselőkkel, a tanárokkal és a fiatalokkal”

– tette hozzá.

A koronavírus tavaly jelent meg a közép-kínai Vuhanban, és eddig több mint 18,2 millió embert fertőzött meg. A járvány halálos áldozatainak száma meghaladja a 692 ezret a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem legfrissebb adatai szerint.

Putyin a csodafegyverekben bízik

Barabás Péter
Publikálás dátuma
2020.08.04. 09:00

Fotó: Vadim Serga / Orosz Védelmi Minisztérium
Amióta Vlagyimir Putyin az orosz haditengerészet napja alkalmából digitális csúcstechnológiát és a világon egyedülálló, hiperszonikus csapásmérő rendszereket ígért, az orosz médiában egymást érik az ezt alátámasztó híradások. Mintha varázsütésre már minden készen állna a páratlan fejlesztésre. Kétségtelen, hogy van, ami már valóban elkészült - bár sikeres felhasználhatóságát nehéz lenne igazolni. Veszélyességének érzékelésére azonban nem kell különösebb szakértelem. Még július elején befutott az Északi tengeralattjáró flotta fő bázisára a „Knyáz Vlagyimir” atom-tengeralattjáró, amelyet a maga nemében az amerikai megfigyelők is páratlannak minősítettek. A 25 ezer tonna vízkiszorítású, 170 méter hosszú tengeralattjáró 450 méter mélyre képes merülni és 90 napon keresztül maradhat a víz alatt. 107 tengerész, köztük 55 tiszt teljesít rajta szolgálatot. Rendkívül csöndes, nehezen felfedezhető, ráadásul csak egy a hasonló osztályba tartozó tengeralattjárók közül, amelyeknek az építésén mostanában dolgoznak.    Torpedóin kívül 16 indítóállással látták el, amelyről felbocsáthatják az új típusú „Bulava-A” interkontinentális rakétát. Ez a rakéta hiperszonikus sebességhez közeli gyorsasággal repül, méghozzá manőverező üzemmódban, megtévesztve az ellenrakétákat. Mindegyik Bulava 6 robbanófejjel van felszerelve. A rakétát többéves munkával, számos kudarcos tesztelés után tökéletesítették.    A „Knyáz Vlagyimir” július elején volt a slágertéma, a hónap végén viszont már az Poszeidón nevű, tenger alól kilőhető fegyver, amelyet az orosz sajtó szerint a part menti amerikai nagyvárosok megsemmisítésére fejlesztettek ki. A Poszeidón leegyszerűsítve egy 24 méter hosszú, száztonnás szupertorpedó, amely legalább két megatonna hatóerejű nukleáris fejjel rendelkezik. A tengerben robban fel és megsemmisíti az egész part menti infrastruktúrát. Vlagyimir Jugaj óceánkutató szerint a Poszeidón felrobbanása szökőárat és a 2011-ben a japán Fukusimánál mértnél legalább kétszer nagyobb, 25 méter magasságot meghaladó hullámokat idéz elő.  Alekszej Leonkov orosz katonai szakértő szerint, a cél nem is a pontos találat, hanem a part közelében lévő létesítmények teljes megsemmisítése, az egész amerikai ipari lánc kiiktatása. Bár a Poszeidónra úgy tekintenek, mint „az utolsó lehetőségre”, tulajdonképpen lokális konfliktusok esetében is elképzelhetőnek tartják a bevetését. Az amerikaiak rémes ötletnek tekintik a tervet, és azt ajánlják, rakják az oroszok vissza ezeket a tervezők polcaira. Azonban nem úgy néz ki, hogy ezt az ajánlást Moszkva megfontolja. A Poszeidónhoz különleges atom-tengeralattjárókra van szükség. Potenciálisan jelenleg három ilyennel rendelkeznek. Ezek a „Belgorod”, amelyet 2019 tavaszán bocsátottak vízre, a „Podmoszkovje” és a „Habarovszk”. A RiaNovosztyi hírügynökségnek a védelmi minisztériumra hivatkozó, július végi híre szerint a flotta és a hadiipari vállalatok már tesztelik az első, erre a célra átalakított atom-tengeralattjárót, amely a jelek szerint a Habarovszk. A védelmi tárca másik közleménye szerint sikeresen a végéhez közeledik a „Cirkon” hiperszonikus rakétakomplexum kifejlesztése is. Az eddigi tesztindítások beváltották a tervezők reményeit. Amint azt maga Putyin elnök erősítette meg, a hangsebesség mintegy kilencszeresét elérő „Cirkon” több mint ezer kilométeres távolságból képes szárazföldi és vízi célok megsemmisítésére. Az új csodafegyverekkel azonban van egy nagy baj: akár védelmi, akár támadó a szándék, bevetésükkel az egész világot lángba borítják – anélkül, hogy a támadónak reménye lenne a túlélésre.