Előfizetés

Már az előszűrőn kiesett az iskolaőrségre jelentkezők többsége

Koncz Tamás
Publikálás dátuma
2020.08.05. 06:40

Várható, hogy az egy hónapos, de kifejezetten sűrű gyorstalpalón még többen lemorzsolódnak majd.
Július végéig összesen 1409 fő adta be jelentkezését a rendőrség által meghirdetett iskolaőri pályázatra, az egészségügyi, pszichológiai és erőnléti vizsgálatok után pedig augusztus 3-án 497 fő kezdte meg a képzést – tudta meg a Népszava az Országos Rendőr-főkapitányságtól (ORFK). A pályázók kétharmada tehát már a tanfolyam előtti szűrőn fennakadt és várható, hogy az egy hónapos, de kifejezetten sűrű gyorstalpalón még többen lemorzsolódnak majd. A résztvevőknek 40 órás pedagógiai-pszichológiai, 24 órás bűnmegelőzési és konfliktuskezelési, 56 órás rendvédelmi és gyakorlati tanfolyamon kell részt venniük. A modulok mindegyike vizsgával zárul. Az ORFK válasza szerint a fenti, mintegy ötszázas állományból 422 főt intézményi szolgálatra, 75 személyt pedig helyettesítésre osztanának be. A rendőrség szerint országszerte 478 iskolába kellene őrt küldeni, ezt pedig a képzést megkezdők számadatai alapján nagyon szűkösen tudják majd teljesíteni. Ráadásul egy iskolaőr vélhetően kevés lesz egy több száz tanulót foglalkoztató intézménybe. A Magyar Nemzet információi szerint a programot elindító Emberi Erőforrások Minisztériuma is iskolánként legalább egy-két őrrel számolt.  Ez alapján nem zárható ki, hogy a rendőrség a hivatásos állományból átvezényelt munkatársakkal „töltené fel a lyukakat”. A Népszava információi szerint a Független Rendőr Szakszervezet (FRSZ) már több olyan panaszt, aggódó megkeresést kapott, hogy a rendőröket akár paranccsal is átvezényelhetik az iskolákba. Az ORFK megkeresésünkre többször is hangsúlyozta, hogy csak önkéntes jelentkezőkkel számolnak. A rendőrök jogviszonyáról szóló 2015-ös szolgálati törvény viszont megengedi, hogy rendőröket évente négy hónapra átvezényelhessék „a rendvédelmi szerv bármely szervezeti egységéhez és bármely helységbe meghatározott szolgálati feladat teljesítésére”, egy hónapig pedig szolgálati beosztásuktól függetlenül is áthelyezhetőek bármilyen más munkakörbe.  Ám a rendőrök nem csak az esetleges költözés miatt idegenkednek az iskolaőri feladatoktól. Mint Dávid Ferenc, az FRSZ főtitkár-helyettese lapunknak korábban elmondta, az egy hónapig tartó pedagógiai-pszichológiai felkészítés egy profi rendőrnek is kevés lenne az átálláshoz. - Az embereink a bűnözőkkel való bánásmódhoz szoktak, nem a 16 éves, hangjukat próbálgató kamaszfiúk lecsillapításához. Nem véletlen, hogy a fiatalkorú elkövetőkkel foglalkozó nyomozók is speciális kiképzésben részesülnek. Konfliktus pedig nem csak a gyerekekkel adódhat, hanem tanárokkal és a felháborodott szülőkkel is – mutatott rá a szakszervezeti vezető. 

VIP-gyerekmegőrző közpénzből

Koncz Tamás
Publikálás dátuma
2020.08.05. 06:20
Illusztráció
Fotó: Rosta Tibor / MTI
A veszélyhelyzet idején, két és fél hónap alatt bruttó 4,4 millió forintot költött a Miniszterelnökség az ott dolgozók gyermekeinek felügyeletére – tudta meg lapunk.
Míg sok családban komoly nehézséget jelentett a tavaszi járványcsúcs és kijárási korlátozás idején a gyerekek felügyeletének megszervezése, addig a Miniszterelnökség jelentősen megkönnyítette dolgozói helyzetét. A hivatal szerződéslistájából kiderül ugyanis, hogy a tárca gondoskodott a munkatársak gyerekeinek felügyeletéről: négy óvónővel és két tanítónővel kötöttek szerződést gyerekfelügyeletére. Ez összesen 4,4 millió forintba került. Mint azt a Miniszterelnökség kérdéseinkre közölte, a megbízott pedagógusok tizenhat óvodás, valamint hét kisiskolás gyerekkel foglalkoztak, és ötfős csoportokban felügyeltek rájuk. Az óvónők megbízatása március végétől május utolsó napjáig tartott, és havonta bruttó 300 ezer forintot kerestek. A két tanítónő március végétől június közepéig felügyelte a kormányzati munkatársak gyerekeit, havi bruttó 412500 forintért.
A szerződések összesítése nyomán kiderült, hogy a Miniszterelnökség két és fél hónap alatt bruttó 4,4 millió forintot költött a dolgozók gyermekeinek felügyeletére. Megkérdeztük a tárcát, hogy miért kellett közpénzből külön felügyeletet szervezni. A Miniszterelnökség kitérő választ adva a közfeladatok folyamatos ellátásával indokolta a gyerekfelügyelet megszervezését. Arra nem tértek ki, hogy azokra a szülőkre, gyerekekre ki gondolt, akiknek elérhető közelségében nem volt ügyelet. Arra sem feleltek, hogy a dolgozók miért nem az iskolai, óvodai ügyeleteket vették igénybe, ha volt ilyen lakóhelyük közelében. Lapunk elérte a Miniszterelnökségnek dolgozó egyik óvónőt, aki azt mondta, hogy a kerületi önkormányzaton keresztül keresték meg. Kitért arra is, hogy napi hat órában dolgozott a miniszterelnökségi gyermekmegőrzőben, amit szerinte az igazságügyi tárca dolgozóinak gyerekei is használhattak. Emellett, mint mondta, főállásában távmunkában dolgozott. Egy tanítónő arról számolt be, hogy közvetlenül a Miniszterelnökség kérte fel a munkára, és a gyerekfelügyelet mellett ő is folytatta az általános iskolai távoktatást. Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) pécsi ügyvivője érdeklődésünkre úgy vélekedett: – Megértjük, hogy a nélkülözhetetlen feladatokat ellátó, járvány alatt is dolgozó minisztériumi alkalmazottak gyermekeinek bébiszittert keresett a gondos munkáltató. Azt már kevésbé, hogy ez csak a minisztériumban dolgozóknak járt. A gyermekfelügyelet megoldása ugyanis a veszélyhelyzet alatt országos probléma volt, nehéz helyzetben voltak például azok az orvosok, buszsofőrök és bolti eladók is, akik a járvány alatt nem dolgozhattak home office-ban. Az érdekvédő szerint a kettős mérce a bérezésben is érzékelhető. A szerződött óvodapedagógusok és tanítók a főállásuk mellett annyit kerestek havonta, amennyit egy Pedagógus I. fokozatba sorolt óvodapedagógus legalább 27 év jogviszonyban töltött idő után kapna. Hangsúlyozta: nem a gyermekfelügyeletre, minisztériumba beszervezett pedagógusok kerestek sokat, hanem a pedagógus-bértábla szerinti illetmények alacsonyak.

Sok eső, felhőszakadás és zivatar jön – Csaknem az egész országra figyelmeztetéseket adtak ki

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.08.05. 06:18
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Többfelé viharos szél és jégeső is előfordulhat.
Baranya, Somogy és Tolna megyére másodfokú, Bács-Kiskun, Csongrád-Csanád, Fejér, Veszprém És Zala megyére pedig elsőfokú figyelmeztetést adott ki szerdára az eső miatt az Országos Meteorológiai Szolgálat. A zivatarok veszélye miatt Vas, Győr Moson-Sopron, Komárom-Esztergom és Nógrád megye kivételével az egész országban elsőfokú riasztások vannak érvényben.
Baranya, Bács-Kiskun, Békés, Csongrád-Csanád, Somogy és Tolna megyében felhőszakadások veszélye miatt is figyelmeztetnek. Az előrejelzés szerint a reggeli órákban még északkeleten és esetleg a Dél-Alföldön, napközben inkább délnyugati, déli tájainkon számíthatunk zivatartevékenységre. Heves zivataroknak már igen kicsi az esélye. A legjellemzőbb kísérőjelenség a felhőszakadás lehet, de átmeneti szélroham és jégeső is előfordulhat.
Az intenzív záporokat kiemelten a Dunántúl déli részein egyre inkább tartósabb eső válthatja, ott területi átlagban több tíz milliméter eső is összegyűlhet.
A legmagasabb nappali hőmérséklet a Dunántúlon 19 és 25, a Dunától keletre 26 és 31 fok között várható. Késő estére 15 és 23 fok közé hűl le a levegő.