Otthoni barkácsolásba, kertészkedésbe menekültek az emberek a járvány miatti korlátozások alatt, ám azok feloldása után ismét többet költenek ruhákra, éttermekre, szórakozásra és utazásra. Utóbbi kettőre azonban még mindig nem annyit, mint a járvány előtt – derült ki az Erste Bank bankkártyás vásárlásokat összegző statisztikáiból.
A pénzintézet ügyfelei a március-áprilisi időszakban például 41 százalékkal többet költöttek barkácsolással kapcsolatos termékekre, az utazási kiadások viszont 89 százalékkal visszaestek, szórakozásra 77, étteremre 66 százalékkal kevesebbet fordítottak. A kijárási korlátozások feloldásával azonban véget ért az otthoni barkácsolás időszaka is: ezen kártyás vásárlások ötödével estek vissza, miközben étteremre 53, szórakozásra 60, utazásra pedig 141 százalékkal több pénzt adtak ki a bank ügyfelei.
A költések földrajzi átrendeződése is tetten érhető a kártyás fizetéseknél: az idén tényleg „több Balaton” van. Tavalyhoz képest legalábbis májusban negyedével, júniusban több mint tizedével, júliusban pedig már majdnem harmadával többször fizettek az ügyfelek bankkártyával a magyar tengernél. (Ezen adatokban az érintésmentes fizetés járvány miatti népszerűségnövekedése is szerepet játszhat, a Balatonnál ráadásul sok az elektronikus fizetést lehetővé tévő terminál is.)
Az Erste Bank szerdai sajtótájékoztatóján az is kiderült: a járvány a pénzintézet első féléves számain is nyomott hagyott. Jelasity Radován elnök-vezérigazgató ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott: bár kaptunk egy gólt, a meccset meg fogjuk nyerni. A pénzintézet működési bevételei az idei első félévben - a korábbi folyamatos bővüléssel szemben – stagnáltak, a működési eredmény 7,8 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. A pénzügyi eszközök értékvesztése 22 milliárd forinttal rontotta a teljesítményt. Az Erste adózás utáni eredménye 25 milliárd forinttal maradt el a tavalyitól: mindössze 27 millió forint lett, azaz gyakorlatilag nullára zuhant. Az év hátralévő részében ugyanakkor az elnök-vezérigazgató már nem számít jelentős kockázati költségekre - az első félévben már 17 milliárd forinttal felkészültek a várható portfólióromlásra.
A hitelezés ráadásul a piaci átlag felett nőtt a banknál: a hitelállomány 22 százalékkal bővült, amiben a moratórium és a babaváró kölcsön játszik jelentős szerepet. Az egy évvel korábbihoz képest 18 százalékkal több új hitelt is folyósítottak. A lakossági területen az új hitelek értéke 53 százalékkal nőtt az első félévben, de itt is látszik a koronahatás: az első negyedévben még 83 százalékos volt a növekedés, a másodikban már csak 30 százalékos – mutatott rá Harmati László, a pénzintézet lakossági területért felelős vezérigazgató-helyettese.
Az újonnan folyósított jelzáloghitelek értéke április-júniusban 6 százalékkal csökkent, júniusban viszont 23 százalékkal. A friss adatok ugyan kisebb mértékű emelkedést már mutatnak mind az igénylést, mind a folyósítást tekintve, de az új hitelezés még így sem éri el a tavalyi szintet.
A fogyasztási típusú kölcsönöknél a kihelyezés több mint a duplájára ugrott, az állomány pedig 92 százalékkal bővült egy év alatt. Az első és a második negyedévi teljesítmény között azonban ebben az esetben is óriási a különbség. Míg január és március között az új fogyasztási hitelek kihelyezése 135 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, a második negyedévben a bővülés sebessége 79 százalékra mérséklődött. A lakossági hitelezést egyértelműen a babaváró hitel húzza, ezek az az új kihelyezések több mint felét adták.
