Előfizetés

Robbanás Bejrútban: legkevesebb 135 ember meghalt, kéthetes szükségállapotot hirdettek ki

MTI
Publikálás dátuma
2020.08.05. 19:20

Fotó: STR / AFP
A katonai hatóságokat azonnali hatállyal különleges biztonsági jogkörökkel ruházzák fel.
Legkevesebb százharmincöt ember életét vesztette, nagyjából ötezer pedig megsérült az előző napi bejrúti kettős robbanásban a legfrissebb szerdai információk szerint. Nagy erőkkel folyik továbbra is az eltűntek utáni kutatás és a romok eltakarítása, a kórházak pedig már megteltek. A helyi hatóságok arról számoltak be, hogy mivel vannak még emberek az összedőlt épületek romjai alatt, és több mint hatvan sérültnek válságos az állapota, nem zárható ki, hogy tovább fog emelkedni a halálos áldozatok száma. Marvan Abbud bejrúti kormányzó közölte a libanoni MTV televízióval, hogy 200-250 ezer közé tehető azoknak a száma, akik elveszítették otthonukat. A hatóságok azon vannak, hogy élelemmel, ivóvízzel és hajlékkal lássák el őket. A tűzoltóság tíz emberét veszítette el, és a kár 3-5 milliárd dollárra (880-1500 milliárd forint) vagy még annál is többre rúg - mondta. Bejrútot katasztrófa sújtotta várossá nyilvánították, és gyásznapot hirdettek, kéthetes szükségállapotot hirdettek. A katonai hatóságokat azonnali hatállyal különleges biztonsági jogkörökkel ruházzák fel.
A jordániai földtani intézet szerint a robbanás 4,5-es erősségű földrengésnek felelt meg a Richter-skálán. A libanoni főváros egyes részei háborús rombolás utáni képet mutatnak. A robbanás több bejrúti városnegyedben okozott pusztítást, a lökéshullámban épületek és gépkocsik tucatjai semmisültek meg. A robbanás következtében teljesen megsemmisült Libanon központi magtára a benne tárolt gabonával együtt, így az országnak egy hónapnál kevesebbre elegendő gabonatartaléka maradt, miközben a élelmiszerbiztonság fenntartásához három hónapnyi tartalékra lenne szüksége - mondta Raul Nehme gazdasági miniszter. Károk keletkeztek a többi között Magyarország, Finnország, Argentína és Kazahsztán libanoni nagykövetségének épületében is. A sérültek között vannak külföldiek is. Megsérült az ENSZ 48 alkalmazottja és 27 családtagjuk is. Számos ország felajánlotta a segítségét Libanonnak a sérültek ellátása, a romok eltakarítása és az újjáépítés érdekében.
Emmanuel Macron francia államfő bejelentette, hogy csütörtökön elutazik a közel-keleti országba, ahol találkozik hivatali partnerével, Michel Aunnal, valamint a miniszterelnökkel, Hasszán Diábbal. Párizs két repülőgéppel szakértőket, mintegy 15 tonnányi felszerelést és egy összeszerelhető tábori kórházat küld Bejrútba. Németország csaknem ötven kutatási-mentési szakembert küld Libanonba, ahogyan Lengyelország is segítségnyújtást jelentett be. Csehország speciális mentőcsapatot küldött, továbbá tízmillió korona (135 millió forint) értékű humanitárius segélyt Bejrútba. A Miniszterelnökség üldözött keresztények megsegítéséért felelős államtitkára pedig bejelentette: Magyarország egymillió eurós humanitárius segítségnyújtással támogatja Libanont, amelyet még csütörtökön célba juttatnak. Azbej Tristan elmondta, hogy a támogatás kedvezményezettje a Hungary Helps program korábbi partnere, a libanoni maronita egyház karitatív missziója. Eközben az Európai Unió is élesítette a polgári védelmi mechanizmusát, amelynek keretében tűzoltókat, mentőfelszereléseket, járműveket és keresőkutyákat akarnak Libanonba küldeni a tagállamokból. Eddig Csehország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Lengyelország és Németország jelezte részvételi szándékát, de várhatóan más országok is csatlakozni fognak. Az EU emellett a libanoni hatóságok rendelkezésére bocsátotta a Kopernikusz műholdrendszer felvételeit, így támogatva a kárelhárításon dolgozókat. A két ország közötti háborús feszültség ellenére Izrael is felajánlotta segítségét, és több izraeli kórház is jelentkezett sérültek ellátására a rendkívüli erejű robbanások nyomán. Marise Payne ausztrál külügyminiszter közölte, hogy országa nagyjából 1,4 millió dollárnyi támogatást ajánl fel a Világélelmezési Program (WFP) és a vöröskereszt számára a katasztrófa által érintettek ellátásának biztosítása céljából.  Oroszország ötrepülőnyi humanitárius segély küldéséről döntött, és egy mobilkórházat telepít az országba. Irak hatkamionnyi egészségügyi felszerelést szállít Libanonba, illetve orvosokat, ápolókat. Továbbá Jordánia és Egyiptom is hasonló intézkedéseket jelentett be.
A robbanások okát még mindig nem tudni. A jelek szerint petárdaraktárban keletkezett tűz okozta az elsőt, a második pedig azért lett rendkívüli erejű, mert nagyon nagy mennyiségű, 2700 tonnányi ammónium-nitrát robbant be, amelyet hat éve kobozott el, és azóta egy kikötői raktárban tárolt a vámhivatal. A libanoni kormány közölte: házi őrizet alá helyeztet meg nem nevezett számú kikötői illetékest, amíg kivizsgálják, hogyan robbanhatott fel a vegyi anyag. Ammónium-nitrát robbanására utal az is, hogy szemtanúk szerint utána narancssárga felhő keletkezett. Hasonló, vörösesbarna színe van a nitrátvegyületek robbanása után keletkező, mérgező nitrogén-dioxid gáznak is. Az ammónium-nitrát vízben jól oldódó só, műtrágya és robbanószerkezetek készítésére is használják.

Vihar a szerb kormányban

Rónay Tamás
Publikálás dátuma
2020.08.05. 18:33
Aleksandar Vucic
Fotó: ANDREJ ISAKOVIC / AFP
Ana Brnabic miniszterelnök egy interjúban azt állította, hogy Vucic elnök több variációban gondolkodik a kormányalakítást illetően.
Aleksandar Vucic szerb elnök nem akarja elsietni a kormányalakítást a Szerb Haladó Pártnak (SNS) a június 21-én megrendezett parlamenti választáson aratott győzelme után, még azt sem tudni, hogy a politikai erő mely párttal lép koalícióra, az azonban már most látható, nagyon komoly harcok dúlnak még az SNS-en belül is a jövőbeni kabinetet és az irányvonalat illetően. Ana Brnabic miniszterelnök egy interjúban azt állította, hogy Vucic elnök több variációban gondolkodik. Folytatódhat a koalíció a Szerb Szocialista Párttal, de koalíciót köthetnek a volt vízilabdás, Aleksandar Sapic tömörülésével, illetve a harmadik verzió az, hogy az SNS a nemzeti kisebbségekkel együtt alakítja meg az új kabinetet. Brnabic azt közölte, ő a kisebbségekkel való koalíciókötést támogatta. Hozzátette, az elnök egy telefonbeszélgetésük során elárulta neki, elégedetlen a szocialistákkal való koalícióval, ezért komolyan gondolkodik azon, hogy Ivica Dacic külügyminiszter pártja helyett Sapicékat veszi be a koalícióba. Brnabic azt is elmondta, hogy Vucic két kormányfőjelölt személyében gondolkodik, az egyik jelölt ő maga, a másik pedig a haladók egy másik politikusa. Meglehetősen kemény hangon tette helyre Brnabicot Zorana Mihajlovic kormányfőhelyettes, építésügyi és közlekedési miniszter, aki szintén a haladók politikusa. Azt közölte, „az ő emlékei szerint” szó sem volt az SNS elnökségi ülésén az új miniszterelnök személyéről, így azt sem tudja, hány jelölt van a kormányfői tisztségre. Hozzátette, messze nem lefutott kérdés az sem, hogy a következő koalíciót Sapicékkal hívják-e életre. Ezekben a kérdésekben az SNS legfelsőbb vezetése dönt majd – tette hozzá. Más források nem erősítették meg sem az egyik, sem a másik változatot, de mint a Nova televízió honlapján rámutatott, a két női politikus között nemhogy nem felhőtlen a viszony, folyamatosan egyfajta csendes háborúban állnak egymással. Brnabic egyes beszédei alatt a közlekedési miniszter egészen egyértelmű gesztusokkal jelezte, mit is gondol az elhangzottakról. Zorana Mihajlovic hírek szerint a haladók Európa-párti szárnyához tartozik. Nem csak Brnabiccssal nem a legjobb a viszonya, hanem Aleksandar Vulin hadügyminiszterrel sem, aki Moszkvával akar mind szorosabb kapcsolatokat kialakítani.  

Újabb turistahajót helyeztek karanténba Norvégiában

MTI
Publikálás dátuma
2020.08.05. 13:55
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A hajó 123 utasa és 85 fős személyzete további utasításig nem szállhat partra.
Vesztegzár alá helyeztek egy turistahajót szerdán a norvégiai Bodoe kikötőjében, miután egy korábbi utasnak pozitív lett a koronavírus-tesztje. A tájékoztatás szerint a hajó 123 utasa és 85 fős személyzete további utasításig nem szállhat partra. „Nagyon komolyan vesszük a helyzetet” – mondta Ida Pinnerodtold helyi polgármester az NRK norvég közszolgálati csatornának. Hozzátette: kapcsolatba léptek az országos közegészségügyi intézettel, hogy a személyzet tagjai mellett az utasokat is leteszteljék-e. A hajó tulajdonosa, a SeaDream Yacht Club arról számolt be, hogy nincs tudomásuk fertőzöttről vagy gyanús tüneteket produkáló személyről a fedélzeten, ugyanakkor minden szükséges óvintézkedést meghoznak. Az egyik korábbi utast, aki még vasárnap szállt partra, kedden diagnosztizálták koronavírussal egy rutinellenőrzés során, amikor megérkezett Dániába. Eközben az észak-norvégiai Tromso kikötőjében veszteglő Roald Amundsen turistahajón már 44 fertőzöttet regisztráltak – közölték a hatóságok. A turistahajó 160 fős legénységét elkülönítették múlt pénteken, miután négy kollégájukat koronavírus-fertőzéssel kórházba vitték. Norvégia a történtekre tekintettel ideiglenesen szigorította a turistahajókra vonatkozó szabályokat hétfőn.