Megkezdte a kilábalást az ipar

Az előző hónaphoz mérten júniusban 17,1 százalékkal nőtt a magyar ipar termelése, a tavalyi évhez képest viszont a csökkenés még mindig 7,8 százalék – azaz a 2015-ös szint.

Júniusban már a második hónapban növekedett az előző havi adathoz mérten a hazai ipar termelése: a mélypont április volt, amikor 30, 5 százalék volt a visszaesés, májusban 16,1 százalékkal, júniusban további 17,1 százalékkal nőtt a termelés. Vagyis a KSH adatai szerint lassan, de biztosan éledezik az ágazat, ám normalizálódásról abban az értelemben még nem beszélhetünk, hogy 2020 júniusában még így is 7,8 százalékkal kisebb volt az ipar teljesítménye mint egy évvel ezelőtt, ám ha az elérős számú munkanapokkal korrigált eredmény nézzük – amely pontosabb képet ad a valós teljesítményről – akkor a csökkenés 12,2 százalék.

Kétféleképpen lehet értékelni az ipar legfrissebb bizonyítványát. A tisztított adatok szerinti több mint 12 százalékos visszaesés azt mutatja, hogy még bőven van mit ledolgoznia az ágazatnak, ám a havi adatok már több mint 17 százalékos növekedést mutatnak. Ez pedig gyorsulást jelent az előző hónaphoz képest, májusban ugyanis – áprilishoz viszonyítva – 16 százalékos volt a többlet – mondta Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője. A június havi növekedésnek köszönhetően az ipar már elérte a 2015-ös termelési szintet, szemben az áprilissal, amikor a járvány miatt még közel 30 százalékkal elmaradt attól.

A K&H szakértője szerint továbbra is bizonytalanok a kilátások. A járvány több külföldi országban súlyosbodott az elmúlt hetekben, ami visszavetheti a külső keresletet, ez pedig megakaszthatja a kilábalást. A következő időszakra nézve több lényeges kérdés van. Az egyik, hogy az autógyártás, emellett a teljes ipar mikorra tudja elérni a korábbi termelési kapacitásait. A másik pedig az, hogy a belső fogyasztás mennyire tudja kompenzálni a kieső exportot.

Németh Dávid szerint a mostani kilátások szerint az ipar megúszhatja az idei évet 10 százaléknál alacsonyabb eséssel. Várhatóan 5 és 10 százalék közötti lesz a hanyatlás, de ehhez az is kell, hogy ne legyen egy második járványhullám, ami visszafogja a termelést. Jövőre pedig visszapattanás várható részben az idei alacsony teljesítmény miatt.

A következő hónapokban folytatódhat az ipar kilábalása, mivel az Audi győri gyárában június közepétől, a Mercedes kecskeméti gyárában pedig július végétől elindult a harmadik műszak, így a termelés visszaállt a járvány előtti szintre, a Suzuki esztergomi gyárában pedig június végén indult el a második műszak – írta elemzésben Suppan Gergely, a Takarékban vezető elemzője. Az európai országok többségének fokozatos újranyitása miatt a következő hónapokban már élénkülhet az kereslet az autók iránt, mivel áprilisban egyes országokban a szigorú kijárási tilalmak és az autószalonok bezárása miatt is 97-98 százalékkal csökkent az új autóforgalomba helyezések száma. A kereslet élénkülése azonban fokozatos lehet a magasabb, bár most már csökkenő munkanélküliség, bércsökkentések és a fogyasztók óvatossága miatt.

Ugyanakkor a későbbiek során megjelenhet az elhalasztott kereslet is, így az év hátralevő részében fokozatos élénkülésre számítunk az ipari termelésben, amit új – főleg az akkumulátorgyártáshoz kapcsolódó – kapacitások várható üzembe helyezése is támogathat. A koronavírus esetleges újabb hulláma ugyanakkor hátráltatná a kilábalást, azonban az egészségügy magasabb felkészültségi foka, a védőeszközök beszerzése, és egyes ígéretes gyógyszerek várható terápiás alkalmazása miatt már nem számítunk az elmúlt hónapokhoz hasonló szigorú lezárásokra. Fokozott bizonytalanság mellett idén 7 százalék körül csökkenhet az ipari termelés, jövőre bázishatások miatt azonban érdemi, akár 13-14 százalékos növekedés is várható, jövő áprilisban az idei alacsony bázis miatt a növekedés elérheti a 60 százalékot is.