A Lengyelországot kormányzó jobboldal Andrzej Duda újraválasztása után hozzálátott a teljes médiauralom megszerzéséhez. Erre a jelszót a Jog és Igazságosság Párt (PiS) elnöke adta ki, amikor egy interjúban a média „vissza-lengyelesítését” követelte. Jaroslaw Kaczynskit követte a többi PiS-funkcionárius, akik egyrészt azon keseregnek, hogy a média idegen, külföldi kezekben van.
A lengyel médiafogyasztók követik az európai trendeket – a nyomtatott sajtó olvasottsága csökken, s a koronavírus járvány erre még rá is tett. Növekedett viszont az internetes hírfogyasztás és a tévéket is többen nézték. A lengyel internetnek két óriása van. Vezet a német-svájci (RAS) tulajdonú Onet, a második helyen a lengyel tőke által birtokolt Wirtualna Polska van. Nagy olvasótábora van az Agora cég internetes felületeinek is. Ennek a kiadónak a fő kiadványa a balliberális Gazeta Wyborcza napilap.
A PiS ellenszenvének és félelmének fő tárgya az amerikai Discovery tulajdonában lévő TVN-hálózat a maga huszonnégy órás, színvonalas hírtévéjével. Az állami média és a kormánypolitikusok támadását Georgette Mosbacher USA nagykövet igen határozottan verte vissza, nem csak az amerikai tulajdont, de a sajtószabadságát is védve. (Persze amíg Donald Trump lakik a Fehér Házban, addig minden beárazható, a sajtó függetlensége is.) A lengyel jobboldali rezsim korábban a Facebookra és a Google-ra akart kivetni extra adót, de ezt gyorsan elvetették, miután Mike Pence alelnök Varsóban felszólalt az Internet-óriások nevében. A tévé-piac jelentős szereplője a Polsat csoport. Ennek tulajdonosa Zygmunt Solorz milliárdos, aki paktumot kötött a PiS-szel. A kormány felhagyott cégei zaklatásával, a Solorz-tévék pedig barátságos hangnemre váltottak.
A jobboldali támadások másik fő célpontja az Axel-Springer-Ringier (RAS) cégcsoport tulajdonában lévő Fakt bulvárlap, amely a legnagyobb példányszámú lengyel újság. Ugyanez a cég adja ki Newsweek Polska című, vezető lengyel politikai hetilapot. Az is nagyon zavarja a jobboldalt, hogy a nyugat-lengyelországi és a tengermelléki napilapok egy német kiadó tulajdonában vannak. Ez a térség rendre a jobboldal ellen szavaz, úgy vélhetik, hogy amennyiben más kézbe kerülne a lapcsoport, a politikai tendencia is fordulhatna a térségben. A 200 lengyel magánrádióból is több német tulajdonban van.
A lengyel lapok szerint a PiS úgy szeretné háziasítani a még független lapokat, hogy állami cégekkel, bankokkal, biztosítókkal kivásárolják a külföldi tulajdonosokat, majd megfelelő baráti kezekbe adják a médiumokat. Az államosítást ugyanis akadályozzák az EU előírások. Esetleg a jelenleg 40 százalékban maximált piaci részesedést csökkentenék 30-ra, hogy így szalámizzák le a cégeket, vagy megtiltanák, hogy egy tulajdonosnak többféle médiamegjelenése legyen, ami az Agorát sújtaná. Egyelőre a jogi trükköket latolgatják a jobboldali berkekben, miközben az állami média és a kormánypolitikusok minden erővel igyekeznek ellehetetleníteni a független médiumokat.
Karolina Zbytniewska, a lengyel Euractiv főszerkesztője, a német Frierdrich Ebert alapítvány budapesti irodája számára készített elemzést a jobboldali kormány monopolizáló törekvéseiről. Zbytniewska úgy értékeli, a lengyel média a helyzete PiS 2015-ös hatalomra kerülése óta fokozatos romlik, a sajtószabadság listán az ország a 18. helyről a 62.-re csúszott. A nyomtatott sajtó hanyatlását sem csak a világtendencia okozza: a kormány gyakorlatilag kitiltotta a költségvetési intézményekből a független lapokat, megtiltotta az előfizetésüket. A vírusválságban több kiadó a munkabérek, honoráriumok megvágásával próbál könnyíteni helyzetén – így a szerzők megélhetése még bizonytalanabb lett, s ezzel még törékenyebbé vált az újságírói integritás is.
