MNB-alapítvány: Nagy vagyon, kevés haszon

Hiába volt 275 milliárdos pénzügyi befektetése a Magyar Nemzeti Bankhoz (MNB) tartozó Pallas Athéné Domus Meriti Alapítványnak, a szervezet kevesebb mint egy hónap alatt mindössze 184 millió forintnyi kamatbevételt ért el – derült ki a tavaly létrehozott szervezet beszámolójából. Az alapítvány mérlege csak a december 6. és a december 31. közötti időszakot tükrözi, azonban ezzel együtt is kevésnek tűnik a „pénzügyi műveletekből” származó bevétel. (Az indoklásban csak annyit jegyeztek meg részletezésként, hogy ez az összeg kamatbevételt jelent.) Összehasonlításul: az egyéves magyar állampapírnak 2,5 százalékos a hozama, ami azt jelenti, hogy 275 milliárd forintos befektetés esetén havonta több mint ötszázmillió forintnak kellene befolynia az alapítványhoz. Természetesen más is indokolhatja az alapítvány számait, így például az, hogy a beszámoló december hatodikától indul és a kamatfizetés előtte történt, vagy éppen az, hogy olyan hosszú lejáratú pénzeszközökben áll a vagyon, amelyből hosszabb időtartam után realizál nyereséget az alapítvány.

Rákérdeztünk a Pallas Athéné Domus Meritinél, hogy pontosan miben tartják ezt az óriási összeget. Az alapítvány válaszolt is meg nem is: kiderül, hogy a befektetések jó részét 238 milliárdot vállalati kötvényekben, méghozzá az MNB saját, azaz a alapítványok vagyonát kezelő, az alapítvány tulajdonába tartozó Optima Zrt. kötvényeiben. A vállalkozásról korábban a 24.hu írta meg, hogy annak a befektetései részint állampapírokat, további vállalati kötvényeket jelent, bankbetéteket jelent. A sajátos konstrukcióról szintén a hírportál állapította meg, hogy ezzel a jegybank az alapítványain keresztül állampapírokat vásárolt, azaz saját maga finanszírozta meg az államadósságot. Az alapítványnak emellett 37 milliárdnyi tulajdonviszonyt jelentő részesedése van az Optima mellett a szintén jegybanki befektetéseket menedzselő Ferida Zrt.-ben és a kecskeméti duális oktatási (Kedo) Zrt.-ben. A meglehetősen alacsony jövedelmezőség kapcsán az alapítvány annyit mondott, hogy a 238 milliárdnyi vállalati kötvény után az alapítvány egységesen 1,1 százalékos éves kamatot realizált. Ugyanakkor kissé talányosan megjegyezték: „ez nem jelenti azt, hogy ez a vagyontömeg összességében ennyi hozamot termelt, az 1,1 százalékos évesített hozam a megtermelt hozamnak az a része ami az Alapítvány számára a kötvényeken keresztül kifizetésre került. Ez ugyanis nem tartalmazza azt a hozamot, amely az Optima Befektetési Zrt. által kezelt vagyon növekményeként jelentkezik.”

A vállalkozói tevékenységből még kevesebb lett a haszon: ingatlanbérlésből, könyvkiadásból 11 milliót szedett be a szervezet, ám végül a költségek levonása után 1,5 milliós mínusszal zárta a vizsgált időszakot.

Mint arról beszámoltunk, tavaly úgy döntött a Matolcsy György vezette MNB, hogy a három még meglévő közalapítványt – korábban hat volt – egyetlen, Pallas Athéné Domus Meriti nevű szervezetbe olvasztja össze. A nagyjából a teljes magyar oktatási büdzsé tizedével, 279 milliárd forinttal gazdálkodó szervezet célja a közgazdasági oktatás fejlesztése, a jövő közgazdasági és pénzügyi szakembereinek a kinevelése. Ennek részleteiről meglehetősen elnagyolt adatokat találni, azonban a hangzatos célokhoz és a hatalmas erőforrásaihoz képest igen szűkmarkú az alapítvány: a tavalyi év végén például csak 603 ezer forintot költöttek a győri Szent István Egyetemmel való együttműködés során létrejött, angol nyelvű „transzdiszciplináris doktori iskolára”, ahol a „Magyarország és a Kárpátmedencei régió társadalmi-gazdasági életében vezető szerepet betöltő” doktoranduszok készülhetnek. A Geopolitikai Doktori Programra, amelynek feladata, hogy „multidiszciplináris megközelítéssel adjon válaszokat a XXI. század nemzetközi, geopolitikai kihívásaira Kelet-Közép-Európa szemszögéből” 79 ezer forintot fizettek ki december 6. és 31.között. A legtöbbet, 3,1 milliót a kínai Fudan Egyetem MBA-programjára költötték. A leírás szerint az volt a cél, hogy a „résztvevő szakemberek nemcsak vezetői képességeiket fejlesszék, hanem jobban megismerjék Ázsia, és azon belül különösen Kína gazdaságának működését is, továbbá kapcsolatokat építhessenek a távol-keleti ország gazdasági szereplőivel”.