Előfizetés

Befogták a szegedi rendezőpályaudvaron kóborló tarajos sült

MTI
Publikálás dátuma
2020.08.07. 13:42
Illusztráció
Fotó: Jean-Jacques Alcalay/Biosphoto / AFP
Nem tudni, hogy az állat, ami már a vadasparkban biztonságban van, hogyan került Szegedre.
Július végén jelezték, hogy egy tarajos sül (Hystrix cristata) bukkant föl a szegedi rendezőpályaudvar környékén. A fajmeghatározás pontosnak bizonyult, az állatot befogták. Eredete ismeretlen, vagy Szerbiából keveredett Szegedre, vagy egy kedvtelésből tartott állat szökött meg, esetleg gazdája unhatott rá. 
Az állat további sorsáról a hatóságok döntenek, a vadasparkban gondozhatják tovább vagy másik magyarországi állatkertbe kerül. Korábban a faj példányait gondozták a Szegedi Vadasparkban, jelenleg egy távolabbi rokonát, az észak-amerikai kúszósült (Erethizon dorsatum) mutatják be a látogatóknak.
Őz, róka, nyúl gyakorta előfordul a pályaudvar környékén, tarajos süllel azonban korábban még nem találkoztak – mondták az állatot felfedező MÁV munkatársak. Horváth Zoltán és Baksa Ottó hozzátette, a fűtőházba tévedt különös állatot felfedezve biztonságba helyezték és értesítették az állatkertet.
Az állat „sülül” viselkedett, vagyis meghatározott útvonalon és éjszaka kóborolt és ehető finomságok után kutatott, még a csarnok kukáit is végigvizsgálta – olvasható a szegedi állatkert honlapján. A befogáshoz a vélt útvonala mentén elhelyeztek egy inaktív csapdát sok sülfinomsággal, és megkérték a dolgozókat, hogy ha zárt térbe tévedne, csukják rá az ajtót. Ez olyan jól sikerült, hogy a bekerített részen könnyen szállítóládába tudták terelni az állatot a szakemberek. Az állatkerti vizsgálat alapján az állat afrikai tarajos sülnek bizonyult, és mivel viszonylag nyugodtan viselte az emberek közelségét, nem kizárt, hogy embertől szökött meg.
A Szegedi Vadaspark igazgatója, Veprik Róbert igazgató pénteken újságíróknak elmondta: korábban többször is megkeresték már az intézményt azzal, hogy egzotikus állatokat véltek felfedezni Szegeden vagy a város környékén. Előfordult, hogy kígyót fogtak be egy játszótéren vagy illegálisan tartott szervált kellett befogadniuk, de olyan is, hogy csak egy vízisikló okozott riadalmat.
A 60-90 centisre megnövő tarajos sül Afrikában őshonos, de előfordul Szicíliában és Olaszországban is, oda egyes feltételezések szerint még a rómaiak telepítették be. A kifejlett példányok tömege elérheti a 30 kilogrammot is, így az eurázsiai hód után a kontinens legnagyobb rágcsálójának számít. Testét a háta közepétől a farkáig 30-35 centis tüskék borítják, a kimeresztett tüskék az állat fején hosszú tarajt képeznek. A tüskéket védekezésre használja, azok lazán ülnek az állat bőrében, és a támadóval érintkezve azonnal leválnak. A visszahajló horgokkal sűrűn tűzdelt tüskék minden mozdulatra egyre mélyebben fúródnak a testbe és fájdalmas, elgennyesedő sebet okoznak.
A tarajos sülök magányosan, néha párban járnak és szinte kizárólag éjszaka aktívak, a nappalokat a maguk ásta üregekben töltik. Európában telente is az üregrendszerekbe húzódnak, de nem alusznak téli álmot. Gumókkal, gyökerekkel, gumókkal táplálkoznak, de rovarokat, gyíkokat, békákat is elfogyasztanak. A nőstények Afrikában évente kétszer-háromszor, Európában csak egyszer, tavasszal fialnak, alkalmanként két-három utódot a világra hozva. A kicsinyek a rágcsálókhoz képest fejletten születnek, tüskéik azonban még puhák, egy hét után keményednek meg.

Párnapos orángutánbébi is látható lesz a születésnapos budapesti állatkertben

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.08.07. 12:30

Fotó: Balogh Zoltán / MTI/MTVA
Történetének egyik legnehezebb évében is rengeteg állattal gazdagodott a vasárnap 154. évfordulóját ünneplő Fővárosi Állat- és Növénykert.
A világ egyik legnagyobb múlttal bíró állatkertjében több mint 300 növény- és 900 állatfaj él, az intézmény kiemelten fontosnak tartja a folyamatos megújulást, hogy az elmúlt 154 év után a következő másfél évszázad is méltó legyen az állatkert hírnevéhez – mondta el Szabó Roland főigazgató-helyettes az intézmény csütörtöki sajtótájékoztatóján. Ez az esztendő különösen nehéz, hiszen a pandémiás helyzet miatt több mint 60 napra be kellett zárni az intézményt, ez a dolgozóknak megterhelő időszakot jelentett, mivel az állatokat a rendkívüli helyzet alatt is el kellett látniuk – tette hozzá.    
Idén is rengeteg kisállat érkezett és született, Hanga Zoltán, a Fővárosi Állat- és Növénykert szóvivője példaként említette a napokban világra jött szumátrai orángutánkölyköt. A szumátrai orangután (Pongo abelii) hossza megközelítőleg 78-97 centiméter, a súlya körülbelül 40-90 kilogramm között változik. Az emlős többek között duriánnal, fügével és rovarokkal táplálkozik. Magyarországon csak a budapesti állatkertben él szumátrai orangután, amely 50 évig is élhet.
Az állatkert idén is elnyerte a Suberbrands-díjat, amelyet Serényi János, az elismerés hazai alapítója adott át csütörtökön az intézménynek. A Fővárosi Állat- és Növénykert Magyarország legrégebbi és a legnagyobb gyűjteménnyel rendelkező állatkertje, 1866-os megnyitásától egészen az 1950-es évekig, az első vidéki állatkertek megalapításáig az ország egyetlen ilyen intézménye volt. Ma Magyarország egyik leglátogatottabb kulturális közintézménye, évente 1 millió látogatója van. A korszerű állatkertek többségéhez hasonlóan fő tevékenységi köre a természetvédelem, az oktatás, természetközeli szabadidős programok biztosítása, valamint a tudományos kutatás. Történetéből és ezzel összefüggő sajátosságaiból adódóan további célkitűzései közé tartozik a kulturális örökség védelme és gazdagítása is.

Egyre több és durvább szárazságra kell készülni Közép-Európában

MTI
Publikálás dátuma
2020.08.07. 09:30

Fotó: Jonathan Raa/NurPhoto / AFP
Meghétszereződhet a szélsőséges szárazságok száma az évszázad végére, ha nem csökken az üvegházhatású gázok kibocsátása.
Gyakoribbá és nagyobb kiterjedésűvé válhatnak a szélsőséges szárazságok Közép-Európában az évszázad végére, ha az üvegházhatású gázok kibocsátásának mértéke nem csökken – állapították meg a lipcsei Helmholtz Klímakutató Központ (UFZ) tudósai, akik az eredményeiket a Scientific Reports című tudományos lapban bemutatták be.
Az UFZ vezetésével egy német-cseh kutatócsoport a 2018-as és 2019-es száraz év adatait összehasonlította az elmúlt 250 év globális klímaadataival. Eredményeik szerint Közép-Európában 1766 óta nem volt két egymást követő, ilyen nagy mértékben száraz nyár. Közép-Európa több mint 50 százalékát érintette erőteljesen a szárazság. „Fontos, hogy felismerjük az egymást követő években jelentkező szárazság jelentőségét és egységes kereteket fejlesszünk ki a kockázatok modellezésére” – hangsúlyozta a tanulmány egyik szerzője, Rohini Kumar.
A kutató becslése szerint amennyiben 2100-ig a legnagyobb mértékben növekszik az üvegházhatású gázok kibocsátása, meghétszereződhet az ilyen kettős nyári szárazságok száma Közép-Európában a 21. század második felében. A szárazságban érintett mezőgazdasági területek ekkor több mint 40 millió hektárral növekedhetnek.
Az üvegházhatású gázok koncentrációjának mérsékelt növekedése ehhez képest csak feleakkora mértékben növelheti meg a kettős nyári szárazságok számát. Amennyiben nagyon alacsony mértékben nő a kibocsátás, a kettős nyári szárazságok gyakorisága várhatóan 90 százalékkal alacsonyabb lehet, mint a legrosszabb forgatókönyv esetében.