A mintegy ötezer sérült ötöde kórházi ellátásra szorul, és 120 ember válságos állapotban van - írta Hamad Haszan libanoni egészségügyi miniszterre hivatkozva az NNA libanoni állami hírügynökség.
Michel Aun libanoni elnök hangsúlyozta: egyelőre nem sikerült megállapítani a robbanás okát, de nem zárható ki, hogy külső beavatkozás - például rakéta vagy bomba - okozta a bajt. Aun hozzátette: három szinten zajlik a nyomozás. Először is vizsgálják, hogyan került a raktárba a robbanóanyag, és milyen körülmények között tárolták, másodszor hanyagság és baleset jelei után kutatnak, harmadszor pedig azt is körbejárják, történt-e külső beavatkozás. Az Egyesült Államok korábban közölte: nem zárja ki, hogy támadás miatt robbant be a kikötő egyik raktárában tárolt 2750 tonna ammónium-nitrát. Izrael, amely több háborút vívott Libanonnal, szinte azonnal jelezte, hogy nincs köze a történtekhez.
Az ENSZ emberi jogi főbiztossága független vizsgálatot követelt az ügyben. Rupert Colville, a főbiztos szóvivője arra kérte a nemzetközi közösséget, hogy nyújtson gyors és hosszú távú segítséget Libanonnak. Colville emellett felszólította a közel-keleti ország vezetőit, hogy vessenek véget a politikai csatározásoknak, és orvosolják a lakosság sérelmeit.
Tüntetők csaptak össze rohamrendőrökkel
Péntek virradóra kitört az első komolyabb zavargás is a tragédia óta - az éjszaka demonstrálók egy maréknyi csoportja órákon keresztül próbált áttörni a parlament környékét lezáró kordonokon és összecsapott a rohamrendőrökkel. Mindez azonban csak ízelítő volt, aktivisták mára nagyszabású tüntetést szerveztek a bejrúti Mártírok terére.
“Természetesen ott leszek, az egész családommal és a barátaimmal együtt” - nyilatkozta a Népszavának Lia Za'za, aki hosszas kihagyás után kapcsolódik vissza a tavaly október óta tartó tiltakozásokba. A fiatal libanoni lány azt mondta, hogy a járványveszély sem tántorítja el, hozzátéve, hogy megteszi a szükséges óvintézkedéseket. Az otthonmaradás számára nem opció, mert szerinte a katasztrófa fordulópontot hozhat Libanon számára. Za'za úgy vélte: a tragédia nyomán egyre többen ismerik fel, mennyire korrupt és inkompetens a politikai elit, amely az elmúlt 30 évben “csak lopott, ahelyett, hogy arra törekedett volna, hogy Libanon egy normálisan működő ország legyen.” A lány arról beszélt, hogy nem bízik a hatóságokban, mondván a magas pozícióban lévők úgyis megússzák a felelősségre vonást. Szkepticizmusát a libanoniak jelentős része is osztja, nem sokan hisznek abban, hogy a különböző eljárások valóban igazságot szolgáltatnak. - R. A.
Az ENSZ szakosított szervezetei vállvetve próbálnak segítséget nyújtani a pusztító erejű bejrúti robbanás áldozatainak, és a katasztrófa által még nehezebb helyzetbe került, amúgy is gyenge lábakon álló egészségügyi és élelmiszerellátási rendszernek.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a robbanás következtében mintegy 500 ággyal szűkült a libanoni kórházak kapacitása, és megsemmisült több ezer védőfelszerelés, melyet a koronavírus-járvány megfékezésére használtak volna. Ennek pótlását segélyekből igyekszenek megoldani. Az ENSZ Gyermekalapja (UNICEF) arról tájékoztatott, hogy a robbanás károkat okozott mintegy 120 iskolában, amelyekben összesen 55 ezer gyerek tanult. Emellett mintegy 80 ezer gyerek otthona semmisült meg, és sok háztartásban korlátozott a víz- és az áramszolgáltatás - mondta el egy genfi sajtótájékoztatón Marixie Mercado UNICEF-szóvivő.
Az ENSZ Világélelmezési Programja (WFP) liszttel és gabonával támogatja Libanont az élelmiszerhiány elkerülése érdekében. A robbanásban a közel-keleti ország központi gabonatárolója is megsemmisült.
A WFP genfi közleményében az írta: aggódik, hogy a robbanás és a bejrúti kikötőben keletkezett kár súlyosbítja az amúgy is ingatag élelmiszerbiztonsági helyzetet, amely tovább romlott a gazdasági válság és a koronavírus-járvány miatt. A szervezet élelmiszercsomagokat oszt szét családok ezrei között, és szükség esetén kész megszervezni az ellátási láncot, valamint logisztikai támogatással és szakértőkkel segíteni Libanont.
