Előfizetés

Járványhatás: sokan inkább gyalog közlekednek

Népszava
Publikálás dátuma
2020.08.10. 07:00

Fotó: Béres Márton / Népszava
A budapestiek 66 százaléka ritkábban használja a tömegközlekedési eszközöket a járvány kirobbanása óta - derül ki a Publicus Intézet Népszava megbízásából készült közvélemény-kutatásából.
Ezzel szemben a megkérdezettek 32 százaléka gyakrabban megy autóval, kerékpárral a válaszadók 19 százaléka közlekedik sűrűbben és nagy arányban vannak azok (41 százalék), akik egyre többször gyalog járják a várost. A diplomások közül arányaiban többen vannak azok, akik kevesebbszer ülnek tömegközlekedési eszközre (76 százalék), az érettségivel rendelkezőknél 64 százalék ez a mutató. A felmérés szerint a szakmunkások 50 százaléka, a legfeljebb nyolc osztályt végzettek 64 százaléka ritkította az utazás ezen formáját.  Ehhez képest gyakrabban ül személygépkocsiba a diplomások negyven, az érettségizettek 35, a szakmunkások 23, a nyolc osztályt végzettek 19 százaléka. Kerékpárt a diplomások és az érettségivel rendelkezők 23-23  százaléka, a szakmunkás végzettségűek 18 és a legfeljebb nyolc osztályt befejezők 7 százaléka használ gyakrabban. A megkérdezettek diplomások 43, az érettségizettek 44, a szakmunkások 29, az általános iskolai végzettséggel bírók 39 százaléka döntött úgy, hogy a járványveszély miatt többet fognak gyalog közlekedni.  A korcsoportos bontás szerint a hatvan felettiek 68 százaléka, a 45-59 év közöttiek 58, a 30-44 év közöttiek 61, a 18 és 29 év közöttiek 74 százaléka ritkábban ül tömegközlekedési eszközre a járvány kirobbanása óta.  Az összes megkérdezett 64 százaléka úgy tapasztalta, hogy kevesebben használják a tömegközlekedési eszközöket a koronavírus elterjedése óta, 29 százalék szerint ugyanakkor ritkult is a járatsűrűség (64 százalék szerint ez nem igaz). 
A Publicus megvizsgálta azt is, hogy mit gondol a közvélemény arról, hogy idén elmaradnak az augusztus 20-i események. A lakosság döntő többsége, a megkérdezettek 92 százaléka szerint a kormány jó döntést hozott, amikor lefújta az augusztus 20-i ünnepségsorozatot és a tűzijátékot. A válaszolók 7 százaléka nyilatkozott úgy, hogy inkább vagy egészében hibásnak gondolja a halasztást.  A kabinet a járványkockázat miatt július közepén döntött úgy, hogy elmaradnak a Szent István napi ünnepségek és ezeket később sem fogják pótolni. A válaszadók 15 százalékának ugyanakkor fontos lenne, ha egy későbbi időpontban megtartanák a rendezvényeket. A Fidesszel szimpatizálók harminc százaléka vélekedik így, a szocialisták 8, a jobbikosok 16, a Demokratikus Koalíciót hat, a Momentumot támogatóknak pedig 4 százaléka.   A rendezvénysorozat lebonyolítására egyébként 6,57 milliárd forintos keretszerződést kötöttek az Antenna Hungáriával. Európa legnagyobb fény- és tűzijátékát tervezték előadni, amelyre további legalább 910 millió forintot szánt volna a kormány.

Szervezkednek a volt jobbikosok

Czene Gábor
Publikálás dátuma
2020.08.10. 06:40

Fotó: Kovács Tamás / MTI
A korábbi pártvezető, Sneider Tamás mellett Bana Tibor és Varga-Damm Andrea is arra készül, hogy közös ellenzéki jelöltként vesz részt a 2022-es országgyűlési választáson.
Sneider Tamás volt jobbikos pártelnök, ha a politikai egyeztetések eredményre vezetnek, kész az ellenzék közös egyéni jelöltjeként indulni a parlamenti választáson. Ennek azonban szerinte akkor van értelme, ha listán is helyet kap. Különben elvesznek a rá adott töredékszavazatok. Sneider most úgy kalkulál, hogy két ellenzéki lista lesz: az egyiket a Jobbikkal kiegészülő baloldali pártok állítják, a másikat a Momentum-LMP. Esetében a momentumos lista jöhet szóba – mondta lapunknak. A közelmúltban – Sneider Tamáson kívül – Farkas Gergely és Varga-Damm Andrea távozott viharos körülmények között a Jobbik parlamenti frakciójából, nem sokkal előtte Bana Tibor és Bencsik János. Elsősorban Jakab Péter pártelnök diktatórikusnak tartott módszereit kifogásolták. Mandátumukat megtartották az Országgyűlésben, átültek a függetlenek közé. „Vannak pesszimisták, és vannak olyanok, akik a történtek ellenére is nagyon lelkesek” – számolt be a volt jobbikosok hangulatáról Sneider Tamás, aki saját magát a kettő közötti kategóriába, a realisták táborába sorolta. Elmondása szerint a kilépett jobbikosok jelentős része nem szakított a politikával. Az ország több pontján egyesületeket hoztak létre: a következő önkormányzati választásokon induló jelölteknek ezek a szervezetek megfelelő hátteret nyújthatnak majd. Nem is biztos, hogy addig kell várni. Sneider arra számít, hogy az egykori jobbikosok már a 2022-es parlamenti választáson is szerephez jutnak. „Engem a hatvani választókerületből kerestek meg sokan, hogy vállaljam el az egyéni jelöltséget” – említette saját példáját. Vannak még olyan körzetek az országban, ahol – vélekedett – érdemes lenne jobboldali (értsd: volt jobbikos) politikust indítani közös ellenzéki jelöltként. Konkrétumokat még korai lenne nyilvánosságra hozni – tette hozzá. A helyzet egyelőre fölöttébb képlékeny. Eddig csak puhatolózó tárgyalások folytak, az egyéni jelöltekről és a listás helyekről augusztus 20-a után várhatók komoly egyeztetések az ellenzéki pártok között. A Jobbik közölte, hogy nem hajlandó olyan jelöltet támogatni, aki szakított a párttal, de Sneider Tamás ennek nem tulajdonít különösebb jelentőséget. A 2018-as választás után Apáti István, Dúró Dóra, Fülöp Erik, valamint Volner János parlamenti képviselő is elhagyta a Jobbikot, és csatlakozott a Toroczkai László-féle Mi Hazánkhoz. Az eredetileg 26 képviselőből álló frakció létszáma mára 17-re csökkent. Volner később a Mi Hazánknak is hátat fordított, és nyilatkozataiból arra lehetett következtetni, hogy egy új jobboldali párt létrehozásában gondolkodik. Sneider Tamás ezzel szemben nem látja időszerűnek a pártalapítást, azt pedig a korábbi konfliktusok miatt eleve valószínűtlennek tartja, hogy a „második hullámban” kilépő jobbikosok együttműködjenek Volner Jánossal. „Úgy érzem, hozzá tudnék járulni ahhoz, hogy 2022-ben megtörténjen a kormányváltás” – jelentette ki Bana Tibor, aki Szombathelyről kapott megkereséseket, hogy induljon el egyéni jelöltként. A hozzá eljutott visszajelzések alapján több ellenzéki politikai erő „kifejezetten pozitív módon” viszonyul személyéhez. Bana az utóbbi időben részt vett az úgynevezett nemzeti konzultációs ívek begyűjtésében, ennek során a Momentummal például nagyon jó kapcsolata alakult ki. Ragaszkodni kell ahhoz, hogy az ellenzék jelöltje az összes egyéni választókerületben „egy az egyben” álljon a kormánypártival szemben. A sikerhez meg kell találni azt a politikust, aki alkalmas rá, hogy megszólítsa a Fideszből kiábrándult szavazókat is – érzékeltette Bana Tibor, hogy megítélése szerint ő megfelel ennek a kritériumnak. A közreműködésével nemrég megalakult a Közösen Vas Megyéért Egyesület, amely jelképezi, hogy az országos politikában az egész megyét szeretné képviselni. „Nem fogok tétlenül ülni, és arra várni, hátha jön egy kocsi, ami felvesz. Ősztől proaktív politizálásba kezdek” – mondta Varga-Damm Andrea. Megkezdte az előkészületeit annak, hogy saját politikai közösséget hozzon létre „önálló arculattal, új üzenetekkel”, ám a részletekről egyelőre nem szeretett volna beszélni. Mindez egyáltalán nem zárja ki, hogy a parlamenti választáson valamelyik egyéni választókerületben közös ellenzéki jelölt legyen – tette egyértelművé indulási szándékát. Varga-Damm Andrea értékközpontúsággal váltaná fel az érdekközpontúságot, és elsősorban a politika iránt érdeklődő, de pártválasztásukban bizonytalan (vagy csalódott) szavazókat szeretné mozgósítani. Ahogyan fogalmazott: „Nem a meglévő tortából akarok levágni egy szeletet. Másik tortát készítek.”

„Kufárkodnak, üzengetnek”

Bencsik János, a Jobbik volt budapesti elnöke a téma érzékenysége miatt úgy látta jónak, ha írásban küldi el válaszát. Ebből kiderült, hogy komoly fenntartásai vannak. Független ellenzéki országgyűlési képviselőként és szavazóként is elmondhatatlanul zavarja – írta –, hogy az ellenzéki pártok és képviselők többsége már most, a ciklus felénél „választókörzetekkel és listákkal kufárkodik, üzenget” ahelyett, hogy a remélt közös kormányzás alapvető értékeit és programját fektetnék le. Azért tartja ezt elhibázottnak, mert a szavazók ebből csupán annyit érzékelnek, hogy az ellenzéket csak a saját túlélése és egzisztenciája érdekli. Ez az egyik fő oka annak, hogy Bencsik János egy pártot sem keresett meg olyan kéréssel, hogy vegyék fel a listájukra, vagy biztosítsanak neki koordinált választókerületet. A másik, hogy nem is nagyon lát olyan parlamenten belüli vagy kívüli pártot, amelynek a programjával teljesen azonosulni tudna. „Az a fajta keresztényi alapokon nyugvó, polgári értékrend, amelynek én az elkötelezettje vagyok, és amelyet szívvel-lélekkel képviselni tudnék, ma fájóan hiányzik a magyar politikából, pedig sokkal nagyobb társadalmi igény lenne rá, mint sokan gondolnák” – közölte Bencsik János.

Zivatarok, felhőszakadás és hőség – Az egész országra figyelmeztetéseket adtak ki

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.08.10. 06:36
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A legmagasabb nappali hőmérséklet 30 és 34 fok között várható.
Jász-Nagykun-Szolnok és Csongrád-Csanád megye kivételével az egész országra elsőfokú figyelmeztetést adott ki a zivatarok veszélye miatt hétfőre az Országos Meteorológiai Szolgálat. A fővárosban és Pest, Bács-Kiskun, Fejér, Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Tolna és Veszprém megyében felhőszakadások miatt is figyelmeztetnek.
Az előrejelzés szerint a déli óráktól elszórtan ismét zivatarok várhatók, legnagyobb eséllyel és számban a Dunántúlon (annak is inkább az északi felén), az Északi-középhegységben, valamint a Duna vonala körül, de a keleti határvidék mentén sem lehet kizárni a kialakulásukat. A zivatarokat viharos széllökés, fokozottabb eséllyel felhőszakadás, illetve jégeső kísérheti.
Az Alföld nyugati részén, és a Dunántúl túlnyomó részén a napi középhőmérséklet meghaladhatja a 25 fokot. A hőség miatt a fővárosban és Pest, Baranya, Bács-Kiskun, Csongrád-Csanád, Fejér, Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Somogy, Tolna és Veszprém megyében is riasztások vannak érvényben. A legmagasabb nappali hőmérséklet 30 és 34 fok között várható, késő este 20 és 26 fok közötti értékeket mérhetünk.
A hét további részén is sok lesz a napsütés, de többször lehetnek záporok, erős, viharos széllel kísért zivatarok. A heti előrejelzést itt találják.