Előfizetés

Azonnal elvitték a médiamogult és az ellenzéki lap vezérkarát

Gál Mária
Publikálás dátuma
2020.08.10. 20:25

Fotó: VERNON YUEN / AFP or licensors
Kína nem ismer pardont, a szabadságjogok pedig hidegen hagyják.
Újabb áldozatokat szedett a június végén Kína nyomására, az utcai tiltakozások és nemzetközi figyelmeztetések ellenére elfogadott hongkongi nemzetbiztonsági törvény. Külföldiekkel való összejátszás gyanúja miatt hétfőn őrizetbe vették Jimmy Lai médiamogult, két fiát és a Lai által alapított Apple Day napilap három vezetőjét. Az újságot működtető Next Digital cég székhelyén házkutatást tartottak. A razziát a nemzetbiztonsági törvény betartatásának felügyeletére létrehozott új rendőrségi egység hajtotta végre, és további letartóztatásokat sem zártak ki. Lait azzal vádolják, hogy „külföldi országgal játszott össze, lázító szavakat használt, és megtévesztő célú összeesküvésben vett részt". A törvény elfogadása óta már 21 ellenzéki személyt vettek őrizetbe, mint akik veszélyeztetik a hongkongi nemzetbiztonságot. Jimmy Lai nemcsak lapjában szállt szembe Pekinggel. Már a 2014-ben aktív résztvevője és támogatója volt az akkori, Occupy nevű demokrácia párti mozgalomnak, és ugyanezt tette a tavaly kezdődött újabb tüntetéshullám során. Idén februárban már letartóztatták, de akkor óvadékkal szabadult. Májusban a Reutersnek nyilatkozva leszögezte, nem menekül el, folytatja harcát a demokráciáért, bár tisztában van azzal, hogy célba veszik a nemzetbiztonsági törvény alkalmazása során. Még a letartóztatások előtt, vasárnap, az úgynevezett Öt Szem koalíció, azaz az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Új-Zéland, Ausztrália és Kanada külügyminiszterei közös közleményben fejezték ki aggodalmukat a szeptember 6-ra kitűzött választások egy évvel való elhalasztása, valamint az ellenzéki képviselőjelöltek indulásának ellehetetlenítése miatt. A hongkongi kormányzat június végén jelentette be a halasztást a koronavírus járványra hivatkozva. Július végén pedig a nemzetbiztonsági törvény alapján megvonták 12 ellenzéki jelölt indulási jogát.  Az ötök felszólították a kormányzatot, állítsa vissza a kizárt ellenzéki jelöltek választhatóságát. A kínai parlament állandó bizottsága szombaton négynapos ülést kezdett, amelyen arról döntenek, meghosszabbítják-e a hongkongi képviselők szeptember 30-án lejáró mandátumát, vagy átmeneti testületet neveznek ki a választások megrendezésééig. Carrie Lam kormányzó is a mandátum meghosszabbítása mellett érvelt, csakhogy ezzel négy olyan ellenzéki képviselő mandátuma is meghosszabbodna, akiktől már elvették az újraindulás jogát. Folytatódik az adok-kapok is Washington és Kína között. Miután pénteken Washington jelentett be szankciókat 11 hongkongi tisztségviselő, köztük Carrie Lam kormányzó ellen, hétfőn Peking hasonló lépéssel válaszolt. Kína is 11 amerikait büntet, köztük Marco Rubio és Ted Cruz szenátorokat, illetve olyan amerikai székhelyű jogvédő civil szervezeteket, akik „impertinensen” viselkedtek a Hongkonggal kapcsolatos kérdésekben.

Az egész kormány szedi a sátorfáját a hatalmas robbanás után

MTI
Publikálás dátuma
2020.08.10. 18:47

Fotó: JOSEPH EID / AFP or licensors
A hivatalos verzió szerint nem a felelősségre vonást akarja elkerülni a bejrúti kabinet.
Lemond a libanoni kormány a Bejrútban előző héten történt hatalmas robbanás miatt - jelentette be hétfőn Hamad Hasszán, az ország egészségügyi minisztere. A politikus a délutáni kabinetülés után arról számolt be, hogy Haszan Diáb miniszterelnök hamarosan benyújtja kormánya lemondását az államfői palotában. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a lépéssel "nem a felelősség elől akarnak elmenekülni". Vartiné Ohanian ifjúsági és sportminiszter azt közölte, hogy a megbeszélésen kollégáinak többsége támogatta a lemondást. A miniszterelnöki hivatal tájékoztatása szerint Diáb helyi idő szerint este televíziós beszédet intéz a lakossághoz. Bennfentes források szerint nem sokkal korábban a pénzügyminiszter is bejelentette lemondását, ő már a kormány negyedik tagja, aki így tett az utóbbi napokban. Hétfőre újabb tüntetéseket hívtak össze, amelyeken Michel Aún elnök, a kormány, illetve a "korrupt és alkalmatlan" politikai elit távozását követelik. A hét végén Haszan Diáb már bejelentette, hogy előrehozott választások kiírását javasolja. Szombat éjjel mintegy tízezer ember gyűlt össze Bejrútban, ahol a tiltakozások erőszakos zavargásba torkolltak. A demonstrációkat az hívta életre, hogy múlt kedden hatalmas robbanás rázta meg a libanoni fővárost. Több mint 2700 tonna, évek óta a kikötőben tárolt ammónium-nitrát robbant fel, ami miatt legalább 160 ember meghalt, mintegy hatezren megsérültek, és százezrek otthona vált lakhatatlanná. Később kiderült, hogy illetékesek éveken át rendszeresen figyelmeztették a hatóságokat, hogy a hatalmas mennyiségű ammónium-nitrát kikötői tárolása veszélyt jelent, de senki nem tett semmit annak érdekében, hogy a vegyszert elszállítsák a raktárból. 

Szvetlána nem adja fel, a kérdés az, Putyin háborúba akar-e menni

Miklós Gábor írása a Népszavának
Publikálás dátuma
2020.08.10. 18:20
Belarus Presidential Election Protest
Fotó: Viktor Tolochko /
Belarusz a demokrácia minden látszatát feladta, Alekszandr Lukasenko elcsalta a választást és szétverette a tüntetőket.
Hétfő hajnalra elcsitultak a tüntetések, véget értek az összecsapások az ellenzéki tömegek és a rohamrendőrség között. A fehérorosz rendfenntartók brutálisan verték szét a civileket, akik azután mentek az utcára, hogy a központi választási bizottság közzétette az állami megrendelésre készített választásnapi felmérés eredményét. Eszerint Alekszandr Lukasenko a leadott szavazatok majdnem nyolcvan százalékát kapta. Lényegében ugyanez jött ki az úgynevezett előzetes eredményben is. Eszerint a már 26 éve hatalmon lévő despota 80,23 százalékot, a fő ellenzéki jelölt, Szvetlana Tyihanovszkaja pedig 9,9 százalékot kapott. Az ellenzéki jelölt az eredményt nem ismeri el, megóvja az eredményt, tekintettel a nyilvánvaló csalásokra és hamisításokra. "Semmi okot nem látok arra, hogy letartóztathatnának, és nem akarom elhagyni Belaruszt – mondta hétfői sajtóértekezletén. Mindehhez hozzátette: békés változásokat akar az országban. „A hatalom mostani intézkedései eddig elképzelhetetlenek voltak. Az emberek sok helyen ott maradtak a választási helységekben, hogy megvédjék a leadott szavazatukat. Mindent megteszünk, hogy ami itt folyt, az soha többé ne ismétlődhessen meg" - mondta a választáson bebörtönzött férje helyett induló fiatalasszony. Később a Deutsche Welle tudósítójának azt nyilatkozta, hogy máris győztek, mert legyűrték a társadalom apátiáját és a politikai közönyt. Tyihanovszkaja stábja saját megfigyelői alapján azt állítja, hogy az ő jelöltjük nyert, 70 és 90 százalék között lehet szavazatainak aránya. A belarusz politika helyi elemzője Artyom Srajbman legalább két hónapja megjósolta: Lukasenko nyolcvan százalékos győzelmet könyvel majd el. Ő sem az elnök népszerűsége miatt vélte így és tudósítások most is tömeges hamisításokról szólnak. A hatóságok lehetetlenné tették a megfigyelők tevékenységét és a járványra hivatkozva eltávolították a szavazófülkék függönyeit. Az ellenzéki megbízottakat elhurcolta a rendőrség vagy civil ruhások verték meg őket. Több helyen elfogyott a szavazólap, a sorban álló választók előtt lezárták az ajtót azzal, hogy vége a kitűzött időnek. A hamisítások, megfélemlítés példáit még lehetne sorolni. Jellemző, hogy a belarusz külképviseleteken, ahonnan nem tehették ki a megfigyelőket, Tyihanovszkaja nagyarányú győzelmet aratott. A legtöbb csalás feltehetően a korábbi, ellenőrzés nélküli szavazási napokon történhetett. Mire vasárnap kinyitották a szavazó helyiségeket, a hatóság szerint már a jogosultak 40 százaléka leszavazott. A minden korábbinál viharosabb választás után Lukasenko azonnal hangnemet váltott. Korábban az oroszokat vádolta összeesküvéssel, hétfőn már azzal állt elő, hogy a tüntetőket Nyugatról irányítják. Ellenőrizték telefonhívásaikat - mondta Szergej Lebegyevnek, aki a Független Államok Közössége (SZNG) megfigyelőit vezette –, az utasítások Lengyelországból, Csehországból és Nagy Britanniából érkeztek. Lukasenkót először Hszi Csi-ping kínai államfő, majd Vlagyimir Putyin orosz elnök köszöntötte győzelme kapcsán. Az EU, a német kormány és Lengyelország viszont önmérsékletre szólította fel Lukasenkót. Az első elemzések egyetértenek abban, hogy a belarusz társadalom új nemzedéke túlnőtte örökös elnökének falusi populizmusát. A fiatalok műveltebbek és világlátottabbak elnöküknél. Belarusz lakói sokat utaznak, a vendégmunkások már nem az orosz, hanem az EU-piacot gazdagítják, az ország második legfontosabb exportbevétele az informatikai szolgáltatás. Az sem állította a társadalmat az elnök mellé, hogy Lukasenko pár éve függetlenségi harcosnak mutatja magát és rendszeresen konfrontációba bonyolódik a Kremllel. A putyini Oroszország szemmel láthatóan nehezen viseli ezt a pávatáncot. Az EU és az USA az elmúlt hónapokban már nem diktátorozták a minszki zsarnokot, de fordulat esetén képtelenek lennének hatékonyan segíteni az új vezetést. Belarusz ráadásul felkészületlen a nyugatias változásokra. Sem a gazdaság szerkezete, sem a bürokrácia állapota nem alkalmas a reformok befogadására. Nem látszik a hatalmi szinten a változásokat óhajtó és végig vinni képes elit. A tömegmozgalom gyors leverése azt mutatja, hogy államapparátus és az erőszakszervezetek kiszolgálják Lukasenko személyes hatalmát, illetve a hadsereg sem mozdult meg. Feltehetően a katonai elit sem lát más, számukra elfogadható hatalmi alternatívát. A Kreml lélegzetét visszafogva figyeli a történéseket. Az ő érdeke a meggyengült és Nyugattól elszigetelt Lukasenko hatalmának fennmaradása. Ahogy a nyugatiak, úgy az oroszok sem tartanak készenlétben egy tartalék fehérorosz vezetőt. Amennyiben az ország radikálisan nyugatos irányt venne, az feltehetően nyílt katonai beavatkozást váltana ki, mert Putyin nem adta fel az „orosz világ” megalkotásának eszméjét. Ebből a hatalmi közegből még Ukrajna kiszakadását  sem tekinti véglegesnek, Belarusz esetében pedig tűrhetetlen lenne.