Előfizetés

Orbán két hónapja az EU ellenében védte Lukasenkót

Rónay Tamás
Publikálás dátuma
2020.08.10. 16:18

Fotó: Viktor Tolochko / AFP/Sputnik
Folytatódnak a tüntetések Fehéroroszországban a vasárnapi példátlan rendőri brutalitás ellenére. Sokan azt várják az Európai Uniótól, hogy keményebben lépjen fel Alekszander Lukasenko, Európa utolsó diktátora ellen.
Drámai képsorok sora érkezett Fehéroroszországból. Bár a rendőrség elképesztő brutalitással lépett fel a tüntetők ellen, akik az elcsalt vasárnapi választás után több tucatnyi városban vonultak utcára, nem adják fel. Ma este helyi idő szerint 7 órakor folytatják a megmozdulásokat, Szvetlana Tyihanovszkaja ellenzéki elnökjelölt pedig, aki toronymagasan nyert azokban a szavazókörökben, ahol nem csalták el a voksolást, keddtől általános sztrájkot hirdetett. A legnagyobb acélművekben, a zhlobini BMZ vállalatnál részleges munkabeszüntetést hirdettek, a hír bejelentése után rögtön megjelent a rendőrség a vállalatnál. A lengyelországi központú Belsat televízió megerősítette a sztrájk tényét. A példátlanul brutális vasárnap esti rendőri fellépésben több tucatnyian sérültek meg és a belügyminisztérium közlése szerint 3000 embert tartóztattak le, egyharmadukat a fővárosban, Minszkben. Egyre többen követelnek kemény fellépést és állásfoglalást az Európai Uniótól. Az Európai Néppárt elnöke, Donald Tusk a Titteren azt írta, csodálja a tüntetők bátorságát, hogy véget vessenek a diktatúrának, s minden európai, illetve a világban is sokan a tüntetőkkel vannak. Három hollant politikai párt közös levélben követelte az ország külügyminiszterétől, ne ismerje el a fehérorosz választási eredményt. Alekszander Lukasenko ismét megmutatta, miért nevezik Európa utolsó diktátorának. Ennek fényében különösen érdekes, hogy Orbán Viktor két hónapja, június 5-én Minszkben járt a fehérorosz elnöknél és megtiszteltetésnek nevezte, hogy ő az első magyar miniszterelnök, aki hivatalos látogatást tesz Fehéroroszországban. Azt közölte szó szerint, „régóta tartoztunk ezzel a látogatással”. Jelezte, hgy Lukasenko utoljára 1994-ben járt Magyarországon és reményét fejezte ki, hogy ez változni fog. A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a két ország között nincs semmilyen rendezetlen vitás kérdés, nincs politikai érdekütközés, a tisztelet kölcsönös. A magyar kormányfő reményét fejezte ki, hogy találkozója előrelépést jelent a két ország viszonyában. Ami pedig különösen sajátos kijelentés volt a magyar kormányfőtől az Európa utolsó diktátoránál tett látogatása során, Orbán Viktor kijelentette: „Magyarország azt az álláspontot képviseli, hogy az Európai Unió végre szüntesse meg a Fehéroroszországgal szembeni szankciókat”.

„Elítéljük az erőszakot, és minden fogva tartott azonnali szabadon bocsátására szólítunk fel” – A magyar uniós biztos is reagált a fehérorosz tüntetésekre

Népszava-MTI
Publikálás dátuma
2020.08.10. 14:09

Fotó: Viktor Tolochko / AFP
„A fehérorosz hatóságoknak gondoskodniuk kell a békés gyülekezés alapvető jogának tiszteletben tartásáról” – írta közös közleményében Várhelyi Olivér és Josep Borrell.
Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője, valamint Várhelyi Olivér szomszédságpolitikai és bővítési biztos közös közleményükben aránytalannak és elfogadhatatlannak nevezték a „békés tüntetők ellen alkalmazott állami erőszakot”.
„Elítéljük az erőszakot, és minden fogva tartott azonnali szabadon bocsátására szólítunk fel. A fehérorosz hatóságoknak gondoskodniuk kell a békés gyülekezés alapvető jogának tiszteletben tartásáról”

– fogalmaztak.

Aláhúzták: alapvető fontosságú a szavazatok pontos számlálása, valamint az, hogy a választási bizottság közzé tegye az eredményeket. Csak az emberi jogok, a demokrácia és a szabad választások tisztasága biztosíthatja Fehéroroszország stabilitását és önállóságát. Az Európai Unió figyelemmel kíséri a fejleményeket, és azok értékelés alapján ad választ, illetve a kialakult helyzetre tekintettel alakítja Fehéroroszországgal fenntartott kapcsolatait – tették hozzá. A minszki választási bizottság hétfőn ismertetett előzetes adatai szerint a vasárnapi elnökválasztáson a hivatalban lévő Aljakszandr Lukasenka győzött a szavazatok 80,23 százalékával. A fő ellenzéki jelölt, Szvjatlana Cihanouszkaja pedig 9,9 százalékot szerzett. Az ellenzék kétségbe vonja a választás tisztaságát. Az állami exit poll eredmények közzététele után az országban több helyen is összecsapások törtek ki a rendőrség és az ellenzék hívei között, ezekben a Vjaszna-96 (Tavasz-96) jogvédő szervezet szerint egy tüntető meghalt, több pedig megsérült, sok embert őrizetbe vettek.

Mind többen távoznak a bejrúti kormányból a robbanás miatt, most az igazságügyi miniszter állt fel

MTI-Népszava
Publikálás dátuma
2020.08.10. 12:55

Fotó: PATRICK BAZ / AFP
Kormányválság Libanonban: újabb tüntetések és előrehozott választások jöhetnek. Kétszáz fölött a múlt heti robbanás áldozatainak a száma.
Lemondott posztjáról Marie-Claude Nadzsm libanoni igazságügyi miniszter, aki hétfőn kiadott közleményében a bejrúti robbanással és az ezt követően kibontakozott, erőszakba torkolló megmozdulásokkal indokolta a döntést. Nadzsm a libanoni kormány harmadik minisztere, aki a robbanás miatt mond le: néhány nappal korábban hasonló bejelentést tett Manal Abdel-Szamád tájékoztatási miniszter, nem sokkal utána pedig Damianosz Kattar környezetvédelmi miniszter is. Abdel-Szamád a döntést azzal indokolta, hogy szerinte a kormány nem képes reformokat végrehajtani a főváros kikötőjében kedden történt, pusztító robbanást követően. A robbanás előtt egy nappal távozott posztjáról Naszif Hitti külügyminiszter is, aki úgy vélte, a kormánynak nincs egyértelmű elképzelése Libanon jövőjéről, és hiányzik belőle a valódi hajlandóság a nemzetközi közösség által követelt szerkezeti reformok életbe léptetésére. 
Marie-Claude Nadzsm libanoni igazságügyi miniszter
Fotó: AFP

Újabb gyúelegy: robbanás és korrupció

Szombat éjjel csaknem tízezer ember gyűlt össze Bejrút belvárosában, ahol az általuk korruptnak, hanyagnak és alkalmatlannak tartott kormány és a politikai elit távozását követelték. A robbanás miatti tiltakozások erőszakos zavargásokba torkolltak. Hétfőre újabb tüntetéseket hívtak össze, az emberek Michel Aún elnök, a kormány és az általuk korruptnak és alkalmatlannak tartott politikai elit távozását követelik. Az AP hírügynökség közlése szerint elképzelhető, hogy a hétfői nap folyamán tartandó kabinetülésen az egész kormány bejelenti lemondását. A hét végén Haszan Diáb miniszterelnök már bejelentette, hogy előrehozott választások kiírását javasolja. Az Index a BBC-nek a bejrúti kormányzóra, Marwan Abboudra hivatkozó cikke alapján azt írta: hétfőre a kétszázat is meghaladta a múlt keddi bejrúti robbanásban elhunyt áldozatok száma, és még most is több tucat embert keresnek. Legkevesebben ötezren sérültek meg, és százezrek otthona vált lakhatatlanná, amikor felrobbant több mint 2700 tonna, évek óta a kikötőben tárolt ammónium-nitrát.