Előfizetés

Fürdőháború a fideszes vezetésű Siklóson: a turizmus a tét

Ungár Tamás írása a Népszavának
Publikálás dátuma
2020.08.11. 07:40

Az érintett vállalkozó szerint nincs másról szó, csak egy elmérgesedett pénzügyi vitáról.
Felmondaná a fideszes vezetésű Siklós önkormányzata a város fürdőjének bérlőjével kötött szerződést. A bérlő – akit korábban jó kapcsolat fűzött a térség parlamenti képviselőjéhez, Bánki Erikhez – válaszul bezárná jól menő szállodáját. A konfliktust egy 350 milliós adósság okozza, amit viszont vitat a város. A tíz éve átadott siklósi termálfürdő az önkormányzat tulajdona, ám üzemeltetését a létesítményt megépítő Aquaplus Kft. nyerte el, 25 évre. A nyáron 1200, télen 550 fürdőzőt befogadni képes termálért a kft. évi 29 millió forint bérleti díjat fizet. A fürdőt ellátó kút is a város tulajdona, azt is a bérlő üzemelteti. A tíz éve megkötött szerződésben a város vállalta, hogy a termálvíz egy részét külső félnek értékesíti, s annak haszna – ami nagyjából egyezik a bérleti díjjal - az üzemeltetőt illeti. Csakhogy a kút felesleges vizét a város nem tudta eladni, így az üzemeltető nem jutott hozzá a remélt pénzhez. A kft. szerette volna, ha Siklós önkormányzata rendezi a már 350 millió forintra rúgó tartozást. A város viszont új szerződést szeretne, s jelezte a kft.-nek, hogy nem fizet, inkább felmondja a 2035-ben lejáró kontaktust. Az Aquaplus erre válaszul közölte, hogy akkor augusztus 15-étől bezárja a fürdő szomszédságban lévő 4 csillagos, 44 szobás szállodáját, a Hotel Castello-t. Pedig a szálloda jól megy, 75 százalék felett van a szobák foglaltsága, és minden évben 800-900 milliós bevétel mellett 40-50 milliós nyereséget termel. Ha a megegyezés elmarad és a Castello bezár, akkor – a gazdaságilag amúgy is nehéz helyzetben lévő – Siklós idegenforgalma leülhet, hisz ez a hotel a 9 ezer lelkes város meghatározó szállodája, ráadásul az Aquaplus a város legnagyobb adófizetője, évi 70 millió forinttal. Megkerestük az Aquaplus tulajdonosát, György Zoltánt, aki megerősítette, hogy információink pontosak, ugyanakkor nem kívánt nyilatkozni, mondván: bízik abban, hogy a tárgyalások eredményre vezetnek a várossal. Kerestük a város fideszes polgármesterét, Riegl Gábort, de csak a kabinetvezetőjét értük el, aki azt mondta, egyelőre ők is korainak tartják, hogy nyilatkozzanak. Tudni kell, hogy György Zoltánt korábban jó kapcsolat fűzte a Fideszhez, különösen a párt – régiós szinten mindenható – parlamenti képviselőjéhez, Bánki Erikhez, akivel közös vállalkozása is volt. Az Aquaplus jó referenciákkal rendelkezett a fürdő- és szállodaépítésekben, a cég siklósi térnyerésében azonban az említett személyes kapcsolat is szerepet játszhatott, a helyiek szerint. Ezért meglepő, hogy a fideszes vezetésű város összerúgta a port a vállalkozóval. Ebből van, aki azt szűri le, hogy György Zoltán kegyvesztett lett, s a fürdőt más, befolyásos vállalkozó szeretné megszerezni. Amikor ezzel szembesítettük György Zoltánt, ő azt felelte, hogy ez a feltételezés alaptalan, nincs másról szó, mint egy elhúzódó és elmérgesedett pénzügyi vitáról.

Budapest gőzerővel készül a második hullámra

Szalai Anna
Publikálás dátuma
2020.08.11. 07:20

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Maszkot halmoztak fel, negatív tesztet követelnek és kialakították az elkülönített helyiségeket - a fővárosi idősotthonok már vírusüzemmódban működnek.
A fővárosi idősotthonokban a járvány, illetve az ehhez kapcsolódóan elrendelt felvételi zárlat miatt 10-15 százalékkal csökkent a gondozottak száma. A városvezetés pedig nem is ír elő létszámfeltöltési kötelezettséget, hogy mindenütt kialakíthassák a betegek elkülönítését szolgáló izolációs szobákat – válaszolta a Népszava kérdésére Gy. Németh Erzsébet (DK) főpolgármester-helyettes. Az idősotthonok működéséért is felelős várospolitikus szerint minden intézményben két hétre elegendő fertőtlenítőszer-, illetve a védőeszköz-készletet halmoztak fel, szigorúan szabályozták a látogatás rendjét, ezenfelül előírták, hogy kórházból csak negatív vírusteszttel vehető vissza lakó. – Ez már hónapok óta így van, de a kórházak még mindig megpróbálkoznak enélkül visszaszállítani a gondozottakat. A napokban is előfordult, hogy az idősotthon kapujából kellett visszafordítani a mentőautót – tette hozzá Gy. Németh Erzsébet. Ezekre az intézkedésekre Karácsony Gergely főpolgármester is kitért hétfői Facebook-posztjában, amelyben a járvány második hullámára való felkészülésről írt. Szerinte a védekezésnek és a felkészülésnek a kórházi fertőzések megakadályozása a kulcspontja, enélkül az eredmény legalábbis kétséges. A főpolgármester a hivatalos adatokra hivatkozva állítja, hogy a fertőzöttek nagyjából egyharmada kórházban kapta el a vírust, az áldozatok közel fele ott szerzett fertőzés miatt hunyt el koronavírusban. A fővárosi fenntartású intézményekben több olyan esetet is dokumentáltak, amikor idős beteg a főváros által biztosított koronavírus-teszten negatív eredményt produkált, vagyis nem volt fertőzött. Ám aztán más betegség miatt kórházba került, ott pedig elkapta a vírust és ez okozta a halálát. Karácsony most tájékoztatást kért Kásler Miklós egészségügyi minisztertől és Müller Cecília országos tisztifőorvostól arról, hogy mit tesz a kormány a kórházi fertőzések megakadályozásáért. A Pesti úti otthonban a fővárosi kormányhivatal is felvételi stopot írt elő, mivel az augusztus elején lezárt ellenőrzésen arra jutottak, hogy a törvényben előírt és a gondozottak megfelelő ellátásához szükséges létszámhoz képest jóval kevesebben dolgoznak az intézményben. Az elvárt 109 fő helyett alig 60-an. A kormányhivatal határozatban kötelezte a fenntartó Fővárosi Önkormányzatot, hogy 90 napon belül gondoskodjon a létszámhiány megszüntetéséről. Csakhogy ezt sokkal könnyebb előírni, mint teljesíteni. – A fővárosi önkormányzat januárban döntött a Budapest pótlék bevezetéséről, amelyet az idősotthonok dolgozói is megkaptak, soron kívül átlagosan 100 ezer forint juttatásban részesültek. Az ágazatban kapható arcpirítóan alacsony béreket azonban csak központi intézkedéssel lehetne elfogadható szintre emelni – hívta fel a figyelmet Gy. Németh Erzsébet, aki szerint a központi bérrendezésig csak nagyon nehezen bővíthető az idősotthonokban dolgozók létszáma.

Orbán magyarázza a bizonyítványt

Kósa András
Publikálás dátuma
2020.08.11. 07:00

Fotó: STEPHANIE LECOCQ /
És minden valószínűség szerint Kövér László meghallgatja a miniszterelnök mondandóját, és rábólint.
Saját, uniós csúcson játszott szerepét elemezte a miniszterelnök abban az irományban, amit hétfőn küldött Kövér Lászlónak, az Országgyűlés elnökének.  Mint ismert, a parlament fideszes többsége a csúcs előtt öt sarokpontot jelölt ki: azaz látszólag megszabta Orbán Viktornak, hogy milyen feltételek mentén bólinthat rá az Európai Unió új hét éves költségvetésére, valamit a koronavírus miatti gazdasági válság hatásait enyhíteni hivatott 750 milliárd eurós mentőcsomagra. Az első két feltétel szerint a költségvetésből és a mentőcsomagból minden tagállamnak azonos elbírálás alapján kell részesülnie, a gazdagabbak nem kaphatnak többet a szegényebbeknél. Orbán ezzel kapcsolatban a Kövérnek írt levélben azt fejtegette, hogy az uniós mentőcsomagból és költségvetésből elnyerhető források (40,7 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás és 10 milliárd euró hitel) és a befizetések egyenlege mintegy 30 milliárd euró hét év alatt. A kormányfő szerint ez hatodik legmagasabb összeg az EU-ban a nemzeti jövedelmet tekintve, Litvánia kivételével csak olyan országok előznek meg minket, amelyek nemzeti jövedelme a magyaré alatt van. A gazdasági szakportál, a Portfolio a brüsszeli Bruegel Intézet számai alapján úgy kalkulált, hogy összesen 51,5 milliárd eurónyi uniós forrásról beszélhetünk, ami a 2018-as GDP közel 35 százalékát teszi ki és a régiós országok közül a második legnagyobb arányszámot jelenti a románok után. Úgy fest, Orbán és a szakemberek számításai nagyjából összhangban vannak, a miniszterelnök nem mondott valótlanul nagy számokat. Ugyanakkor – arról a Népszava is beszámolt –, az ország az eredeti tervhez képest 2,4 milliárd euróval kevesebbet kapott a járvány miatti helyreállítási alapból. Így aztán okkal nem emlegetett számokat a kormány egészen mostanáig.  A parlament harmadik feltétele az volt, hogy a folyamatban lévő jogállami vizsgálatot (az úgynevezett „hetes cikkely szerinti eljárást”) zárják le. Erre Orbán szerint ígéretet kapott az uniós elnöki tisztséget betöltő Németország kancellárjától, Angela Merkeltől. Bár ezt a német kormány szóvivője később nem erősítette meg, a Népszava diplomáciai forrásból származó információi szerint a magyar miniszterelnök tényleg bízhat az eljárás lezárásában. Ahhoz egyébként, hogy a vizsgálatot követően bármilyen szankció sújtsa Magyarországot, az Európai Tanács konszenzusos döntésére lenne szükség, de a lengyel kormány már több alkalommal jelezte, hogy ebben az esetben úgyis vétózna.  A negyedik feltétel az volt, hogy „politizáló álcivil szervezetek” ne juthassanak uniós forrásokhoz. Ebben olyannyira nem történt semmi, hogy azt még maga a kormányfő is kénytelen volt elismeri a hétfői levelében. Most úgy fogalmazott, jövőben is „napirenden tartja” a kérdést.  Végül az Országgyűlés ötödik feltétele úgy szólt, hogy Orbán nem fogadhatja el, ha az uniós kifizetéseket „politikai és ideológiai” (értsd: jogállami – a szerk.) feltételekhez kötik. Konkrét döntés egyelőre ebben sem született: a csúcson született döntéssel elégedetlen Európai Parlamentnek még lesz ehhez pár szava.  Bár a levél végén Orbán azt „javasolja” a parlamentnek, vizsgálja meg, hogy teljesültek-e ó feltétek, miután ő maga „fényes sikerként” értékelte a júliusi csúcson történteket, biztosra vehető, hogy ősszel megadja a hozzájárulását az Országgyűlés. Erről egyébként a lapunknak interjút adó volt igazságügyi és közigazgatási miniszter, korábbi európai biztos, Navracsics Tibor is úgy fogalmazott: a miniszterelnök és a parlamenti fideszes kétharmad közti üzengetés, a miniszterelnöknek mandátumot szabó országgyűlési határozat egy „politikai játszma”.