Ételre költünk és a szórakozáson spórolunk

A Publicus Intézet felmérése szerint az ellenzéki szavazók átlagosan 6-7 százalékkal látják drágábbnak az árakat, mint a kormánypártiak.

A magyarok több mint harmada (37 százalék) többet költ élelmiszerre a koronavírus megjelenése óta, mint az azt megelőző időszakban, ugyanakkor a lakosság 28 százaléka spórol a szórakozási és éttermi kiadásain – derült ki a Publicus Intézet lapunk megbízásából készített reprezentatív közvélemény-kutatásából. A magyarok 16 százaléka spórol a közlekedésen, 17 százaléka pedig a kozmetikai, fodrász-kiadásain, miközben alig vannak, akik többet költenek ezekre a célokra.

A Publicus Intézet felmérése szerint az ellenzéki szavazók átlagosan 6-7 százalékkal többen látják drágábbnak az árakat, mint a kormánypártiak. A Fidesz-KDNP-s szimpatizánsoknak például csak 29 százaléka vélte úgy, hogy többet költött élelmiszerre a vírus megjelenése óta, ez az ellenzék esetében átlagosan 36 százalék. Leginkább a Demokratikus Koalíció (DK) választói érzékeltek drágulást (51 százalékuk) legkevésbé pedig a jobbikosok, akiknek a 19 százalékuk még mérsékelni is tudta az élelmiszer-kiadásait.

A szórakozási költségeken inkább a pártok szavazóbázisának életkora rajzolódik ki. Míg a Fidesz-KDNP (51 százalék) és a DK (57 százalék) szavazói sem a járvány előtt, sem utána egyáltalán nem költöttek szórakozásra, addig a fiatalabb bázissal rendelkező Momentum Mozgalom és a Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) táborában 53-53 százalék jelezte, hogy kevesebbet költ szórakozásra és étteremre. A jobbikosok sem sokkal maradnak el ettől (48 százalék), de az MSZP-Párbeszéd táborában is 38 százalék költ kevesebbet ilyen célra.

A közlekedéssel kapcsolatos és a szépészeti kiadások esetében elmondható, hogy többségben vannak azok, akik nagyjából ugyanannyit költenek ilyen célokra, mint a járvány előtt. Internetre és telefonra a lakosság 86 százaléka ugyanannyit költ, mindössze 7 százalék tapasztalt emelkedést, ami összefüggésben lehet azzal, hogy a több otthon töltött idő miatt bővítették ezeket a szolgáltatásokat.

A felmérés azon válaszadói, akik nagyobb kiadásokról számoltak be, elsősorban az áremelkedésben látják ennek okát (87 százalék), míg a lakosság 17 százaléka többet vásárol, mint korábban. Utóbbi inkább a fideszes (21 százalék) és a momentumos (29 százalék) szavazókra jellemzőbb. A többletkiadásait a DK-s választók 100 százaléka magyarázta az árak emelkedésével, de a bizonytalan pártválasztók (96 százalék) és az MSZP-Párbeszéd (91 százalék) támogatói is hasonlóan vélekedtek. Érdemes kiemelni, hogy a kormánypárti táborban a válaszadók 82 százaléka gondolja úgy, hogy az áremelkedések miatt költ többet, ez pedig megelőzi a Momentum (76 százalék) és a Jobbik (81 százalék) táborát is.

A kisebb kiadásokról beszámolók 56 százaléka valószínűsíti, hogy a járvány után ismét annyit költ majd, mint korábban, 39 százalék viszont úgy látja: a járványhelyzet után tud majd vagy kénytelen lesz spórolni.