Előfizetés

Ételre költünk és a szórakozáson spórolunk

Unyatyinszki György
Publikálás dátuma
2020.08.12. 07:40

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
A Publicus Intézet felmérése szerint az ellenzéki szavazók átlagosan 6-7 százalékkal látják drágábbnak az árakat, mint a kormánypártiak.
A magyarok több mint harmada (37 százalék) többet költ élelmiszerre a koronavírus megjelenése óta, mint az azt megelőző időszakban, ugyanakkor a lakosság 28 százaléka spórol a szórakozási és éttermi kiadásain – derült ki a Publicus Intézet lapunk megbízásából készített reprezentatív közvélemény-kutatásából. A magyarok 16 százaléka spórol a közlekedésen, 17 százaléka pedig a kozmetikai, fodrász-kiadásain, miközben alig vannak, akik többet költenek ezekre a célokra.
A Publicus Intézet felmérése szerint az ellenzéki szavazók átlagosan 6-7 százalékkal többen látják drágábbnak az árakat, mint a kormánypártiak. A Fidesz-KDNP-s szimpatizánsoknak például csak 29 százaléka vélte úgy, hogy többet költött élelmiszerre a vírus megjelenése óta, ez az ellenzék esetében átlagosan 36 százalék. Leginkább a Demokratikus Koalíció (DK) választói érzékeltek drágulást (51 százalékuk) legkevésbé pedig a jobbikosok, akiknek a 19 százalékuk még mérsékelni is tudta az élelmiszer-kiadásait.  A szórakozási költségeken inkább a pártok szavazóbázisának életkora rajzolódik ki. Míg a Fidesz-KDNP (51 százalék) és a DK (57 százalék) szavazói sem a járvány előtt, sem utána egyáltalán nem költöttek szórakozásra, addig a fiatalabb bázissal rendelkező Momentum Mozgalom és a Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) táborában 53-53 százalék jelezte, hogy kevesebbet költ szórakozásra és étteremre. A jobbikosok sem sokkal maradnak el ettől (48 százalék), de az MSZP-Párbeszéd táborában is 38 százalék költ kevesebbet ilyen célra.
A közlekedéssel kapcsolatos és a szépészeti kiadások esetében elmondható, hogy többségben vannak azok, akik nagyjából ugyanannyit költenek ilyen célokra, mint a járvány előtt. Internetre és telefonra a lakosság 86 százaléka ugyanannyit költ, mindössze 7 százalék tapasztalt emelkedést, ami összefüggésben lehet azzal, hogy a több otthon töltött idő miatt bővítették ezeket a szolgáltatásokat.
A felmérés azon válaszadói, akik nagyobb kiadásokról számoltak be, elsősorban az áremelkedésben látják ennek okát (87 százalék), míg a lakosság 17 százaléka többet vásárol, mint korábban. Utóbbi inkább a fideszes (21 százalék) és a momentumos (29 százalék) szavazókra jellemzőbb. A többletkiadásait a DK-s választók 100 százaléka magyarázta az árak emelkedésével, de a bizonytalan pártválasztók (96 százalék) és az MSZP-Párbeszéd (91 százalék) támogatói is hasonlóan vélekedtek. Érdemes kiemelni, hogy a kormánypárti táborban a válaszadók 82 százaléka gondolja úgy, hogy az áremelkedések miatt költ többet, ez pedig megelőzi a Momentum (76 százalék) és a Jobbik (81 százalék) táborát is.
A kisebb kiadásokról beszámolók 56 százaléka valószínűsíti, hogy a járvány után ismét annyit költ majd, mint korábban, 39 százalék viszont úgy látja: a járványhelyzet után tud majd vagy kénytelen lesz spórolni.

Majdnem egy tucatnyi új honvédelmi sportközpontot rendelt a kormány, természetesen lőtérrel

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.08.12. 07:33
Simicskó Hódmezővásárhelyen. Forrás: Facebook/Simicskó István
Egy keddi kormányhatározat szerint újabb 11 honvédelmi sportközpont építését vette tervbe a kormány, írja a 444.hu. Ezek olyan lőterekkel is rendelkező multifunkcionális szabadidős sportlétesítmények lesznek, amik „közösségi programok, sportlövész, küzdősport, általános képességfejlesztő foglalkozások, valamint elméleti képzések megtartására lesznek alkalmasak”.  Már tavaly karácsonykor öt honvédelmi sportközpont építését jelentették be (Balassagyarmaton, Újfehértón, Szarvason, Szigetváron és Baján). Idén nyáron pedig Simicskó István hazafias és honvédelmi nevelésért felelős kormánybiztos pedig már arról beszélt, hogy minden járásban lesz honvédelmi sportközpont. (197 járás létezik, ebből 23 a fővárosban működik.) A Beruházási Ügynökség 550 millió forintot költhet el az előkészítésre, amivel legkésőbb 2021 végéig kell elkészülnie. Ebből az összegből a pénzügyminiszternek az idei költségvetésből 90 millió forintot kell biztosítania. A megépült központok vagyonkezelője a Honvédelmi Sportszövetség lesz. 

Ketyeg a balatoni iszapbomba

Vas András
Publikálás dátuma
2020.08.12. 07:20

Fotó: Varga György / MTI
Mintha csak vészjelzést adott volna a tó: mivel éveken át elhanyagolták a kotrást, határérték fölé nőtt a foszfortartalom, ami beindította az algavirágzást.
Komoly aggodalmat keltett, hogy az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) július közepén harmadfokú vízminőségi kárelhárítási készültséget rendelt el a Balaton nyugati medencéjére. A vízben ugyanis a határértéket jelentősen meghaladó klorofill-A szintet mértek, az algamennyiség a partmenti mintákban csaknem háromszorosa volt a nyílt vízinek, s megjelentek a késő nyári fonalas nitrogénkötő cianobaktériumok is. A Balatonban lebegő algák ugyan fontos szerepet töltenek be a tó életében, ám túlzott elszaporodásuk veszélyezteti a fürdőzést. Az elsődleges vizsgálatok szerint az algatömeg-képződését a tó túl magas foszfortartalma magyarázza. A tó "kémiai" egyensúlyának törékenységére már tavaly is voltak jelzések: a múlt nyáron a szezon utolsó hétvégéjét tönkre vágta az algavirágzás. S bár a szakemberek szerint két egymást követő évben ritka a heveny algásodás, a Balaton rácáfolt az eddigi tapasztalatokra, ráadásul nem nyár végén, hanem a szezon közepén. Az algák elszaporodásáért leginkább felelős foszfor elsősorban a Zala folyóból kerül a Balatonba. Igaz ugyan, hogy a tóba jutó foszformennyiség évek óta csökken, csakhogy 2004-től megszűnt a rendszeres iszapkotrás. Emiatt az elmúlt bő másfél évtizedben megnőtt a foszfortaralom, elsősorban – az áramlási viszonyok miatt – a nyugati medencében, illetve a Szigligeti-öbölben. Nem véletlen, hogy végül idén el is rendelték a kotrást. S bár ezután az adatok javultak, a Balatoni Limnológiai Intézet augusztus elején már arról számolt be, hogy a klorofill-A koncentrációja a határérték felére esett vissza a Keszthelyi-medencében, a szakemberek máris jelezték: továbbra sem lenne szabad leállni a kotrással. – Közel húsz évet nem lehet néhány nap alatt pótolni – utalt az állandó kotrások 2004-es leállítására Bíró Róbert, Balatongyörök polgármestere. – Jelenleg egy kisebb hajó dolgozik a strandon túl, egy uszályra szivattyúzza az iszapot, amit aztán a parti zagykazettákba ürítenek. Utóbbiakat szintén elhanyagolták évekig, ezért most gőzerővel próbálják használhatóvá tenni azokat: a területről ki kell irtani a fákat, meg kell erősíteni a beton védőfalakat. A munkálatok Györök és Vonyarcvashegy határában zajlanak, a nyaralóterületektől távolabb, így a nyaralóvendégek nem éreznek belőle semmit. – Szerencsére a vízminőséggel kapcsolatban sem érkezett panasz, és a július közepi hírek sem riasztották el a vendégeket – folytatta Bíró Róbert, aki megjegyezte: – Állandó megoldásra, rendszeres kotrásra lenne szükség, de már annak is örülnek, hogy legalább ennyi történt. Mert bár sokan azt mondják, ez a kotrás kevés, nem old meg semmit, ha sohasem állunk neki, csak tovább romlik a helyzet. Az OVF lapunk kérdéseire küldött tájékoztatása szerint Balatongyörök térségéből 80-100 ezer köbméternyi iszapot terveztek kiemelni, majd a helyi zagykazettában lerakni. A kotrást, mivel a költségvetésben az idén sem szerepelt erre forrás a védekezési keret terhére számolja el a vízügy, ám csak a munka végén derül ki, mennyibe került. Még viszonyítási alap sincsen, ugyanis tavaly a turisztikai szezon végén indult meg az algavirágzás, s ekkor nem is avatkoztak be – az időjárás megoldotta a problémát. – Alapvetően a vízvirágzást a levegő- és a vízhőmérséklet rétegződése befolyásolja, ám amíg ilyen magas a biológiailag hozzáférhető foszfor az iszapban, addig a kotrási tevékenységet fent kell tartani – tájékoztatott az OVF. A szakemberek hosszú éveken át hiába jelezték a fokozódó problémát az aktuális kormányoknak, a közelmúltig hiába. Aztán a Balaton Fejlesztési Tanács májusi online közgyűlésén kiderült, a legfrissebb felmérés szerint mintegy ötmillió köbméter iszapot kellene eltávolítani a tómederből három ütemben, melynek költsége elérheti a 90 milliárd forintot is. Az iszapmennyiség felét a Keszthely-Szigliget közötti szakaszról kellene kitermelni, nagyobb részét a Balatongyörök előtti területről, ami nagyjából négy év alatt sikerülhet, ha akad rá elegendő forrás, míg a tóból úgy nyolc év alatt lehetne eltávolítani a felgyülemlett iszapot. Erről amúgy egy 2016-os kormányrendelet is rendelkezik, igaz, forrást nem biztosítottak hozzá.