A Covid-19 késleltetett rendellenességeinek listája hosszabb és változatosabb, mint azt az orvosok gondolták volna: kimerültség, szapora szívverés, akadozó légzés, fájó ízületek, ködös emlékezet, gondolkodási nehézségek, tartós szaglásvesztés, szív-, tüdő-, vese- és agykárosodások szerepelnek a sorban - olvasható a Science magazin cikkében. Hogy ezek a tünetek a felépülteknél milyen arányban fordulnak elő, arra még nincsenek pontosan kiértékelhető számok, a különböző kutatások más adatokat mutatnak attól függően, hogy mennyi ideig követik nyomon a túlélőket.
Egy olasz tanulmány szerint a tömegesen kórházba kerültek 87 százaléka mutatott utólagos tüneteket két hónappal később. Telefonos alkalmazásokkal az USA-ban, az EU-ban és Svédországban nyomon követett több millió ember adatai azt mutatják, hogy a közepesen súlyos szimptómákat mutatók 10-15 százaléka nem épült fel teljesen. Mivel a betegség nem régen terjedt el, a hosszú távú hatásokról még semmilyen információ nincs, nem tudni például, hogy a Covid-19 milyen hatással van a krónikus betegségekre. A SARS-CoV-2-nek sok sajátos tulajdonsága van, köztük az, hogy hajlamos gyulladásokat kialakítani az egész szervezetben és képes véralvadást okozni.
„Háromszor jártam egy héten edzőterembe, most a fizikai aktivitásom annyi, hogy az ágytól a kanapéig megyek, esetleg onnan a konyhába. Mindenki kettős helyzetről beszél, akár enyhe tünetek után gyorsan felépült, akár súlyos tünetekkel feküdt az intenzív osztályon ” - mondta a 37 éves Athena Akrami, aki az University College London idegtudományi laboratóriumának vezetője, és március 17-én jelentkezett nála a betegség első tünete. Most ízületi és izomfájdalmai vannak, próbál tisztán gondolkodni.
Rachel Evans a Leicesteri Egyetem tüdőgyógyásza és társa most egy kutatásba kezdtek az Egyesült Királyságban, amelynek során tízezer felépült beteget fognak nyomon követni 1-től 25 évig. Ebből nem csak az derülhet ki, meddig húzódnak a betegség hatásai, hanem az is, kik a leginkább kitettebbek az elhúzódó tüneteknek, valamint, hogy a lefolyás akut szakaszában a kezelések képesek-e elnyomni azokat.
Ahogyan az akut tünetek változnak emberről emberre, ugyanolyan megjósolhatatlanok az utóhatások is.
Azt már a kezdetekkor megtanulták az orvosok, milyen pusztító hatást tud kifejteni a vírus a szövetekben. A tüdő, a belek, a szív, az erek és az idegrendszer sejtjeinek vannak többek között úgynevezett ACE2 receptoraik, amiken keresztül a SARS-CoV-2 be tud hatolni a szervezetbe. Ezen kívül súlyos gyulladást tud okozni az agyvelőben. A veszély akkor következik be, ha a szervezet túlreagálja a vírusok támadását.
Annak ellenére, hogy a SARS-CoV-2 új szereplő, hasonló utólagos tünetek más, régebbi kórokozók esetében is jelentkeznek. „Az orvosok ismerik ezeket, a fáradtságtól a szívproblémákig” - jelezte Michael Zandi, az University College neurológusa. Még a közönséges tüdőgyulladásból is hónapokig tarthat a felépülés. Zandi ismer olyan eseteket, amikor az agyvelőgyulladás után a betegek 3-4 évvel még mindig nem tudtak megfelelően gondolkodni, kimerültek. Bizonyos baktériumok, vagy a Zika-vírus képes kiváltani Guillain-Barre-szindrómát, olyan immunválaszt, ami megtámadja az idegrendszert zsibbadást, bénulást, gyengeséget okozva.
Most úgy látszik, a SARS-COV-2 nem okoz olyan hosszan elhúzódó, komoly tüdőproblémákat, mint a SARS vagy a MERS, de a szívet többféle módon is képes károsítani. Egy, a JAMA Cardiology folyóiratban – az Amerikai Orvosi Társaság kardiológiai értesítője - megjelent tanulmány szerint a 100 COVID-19 beteg közül 78-nak voltak tíz héttel gyógyulás után szívproblémái, leginkább izomgyulladás. Ők azelőtt mind egészségesek voltak, többen síszabadságon kapták el a vírust. Komoly tüdőkárosodások ritkábbak, mint számítottak rá az orvosok, azok között fordulnak elő, akik lélegeztetőgépen voltak.
Akik a betegség előtt egészségesek voltak, azok sem védettek, de kisebb a kockázata, hogy problémájuk lesz. Az idegrendszert ér komoly károsodások ritkák, de nem csak azokra jellemző, akik súlyosan betegek voltak. Többen vannak, akik Akramihoz hasonlóan azzal, küzdenek, hogy nem tudnak tisztán gondolkodni, bár normális agyműködést mutatnak. A titokzatos jelenséget néhány neurológus és beteg „agyködnek” nevezte el, leginkább a vírusok okozta fertőzéses betegségek utáni fáradtsághoz hasonlítható.
A legkínzóbb elhúzódó tünet a fáradtság, de ezt nem szabad a krónikus fáradtság szindrómával azonosítani, ez specifikus: a tüdőben vagy a szívben keletkezett problémák is okozhatják.
A tudósok több szálon folytatják a kutatásokat, megvizsgálva, hogyan lehet a krónikus tüneteket leküzdeni, de ami a betegségről az utóbbi időkben kiderült, kijózanító: „Ne becsüljük le a vírus erejét!” - figyelmeztetnek.